Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
M - Mossóczi Zakariás - Motesiczky Antal (felső-motesiczi)
347 Mossóczi—Motesiczky 348 bölcseleti karába iratkozott be, ahol is 400 frt állami ösztöndíjjal folytatta tanulmányait. A szorgalmas egyetemi polgárt a minisztérium a gyakorló-gymnasium történelem-földrajzi szakosztályának rendes tagjává, az 1872—1873. tanévre a paedagogiumhoz gyakorló tanárnak nevezte ki. Időközben a magyar n. múzeum rendezésénél négy évig foglalatoskodott. 1873. szept. 22. nyújtotta be folyamodványát a kassai főreáliskola igazgatóságához alkalmaztatás végett. Itt néhány hónapig tanárkodva, a fekete himlő áldozatául esett 1874. márcz. 16. — Költeményeket írt 1868-tól a Szabadegyházba, a Szabadsajtóba, a Gyöngyösbe, melynek társszerkesztője is volt, a Kecskemét-Vidéki Közlönybe s a Jászkunságba. Az «Uj év napján» cz. költeményét életrajzírója közli a Gyöngyösi Újságban (1897) mint mutatványt a sajtó alatt levő kötetből ; ezen kötet megjelenése azonban Murajda halálával szintén elmaradt. Abauj-Kassai Közlöny 1874. 12. SZ. — Gyöngyösi Újság 1897. 1. szám (Murajda Nándor). — A kassai állami főreáliskola Értesítője 1896. 135. 1. Mossóczi Zakariás, nyitrai püspök, M. László és Chierni Dorottya fia, szül. 1542. máj. 12. körül Pozsonyban, hol atyja 1539-től a magyar királyi kamara jövedelmeinek beszedője volt. M. alsóbb iskoláit Nagyszombatban járta, melyek bevégeztével a nyitrai egyházmegyébe lépett s már 1562-ben mint kanonok jelenik meg a pozsonyi országgyűlésen; 1573-ban olvasó-kanonok, püspök-helyettes, trencséni főesperes és kir. tanácsos lett; 1574. febr. 1. a knini püspökségre emeltetett. Nagy tudománya s fényes erényeiért 1578. ápr. 12. pilisi apáttá s váczi, 1582. márcz. 28. pedig nyitrai püspökké nevezték ki. Meghalt 1587. júl. 20. 1587-ben írt végrendeletében könyvtárát és képeit rokonára Kecskés András doktorra hagyta. Sírköve megvan a nyitrai székesegyházban, feliratát közli Vagner József. — Munkája: Decreta Constitutiones et Articvli Regvm Inclyti Regni Ungariae, Ab Anno Domini Millesimo Trigesimo quinto, ad annum post Sesquimillesimum Octogesimum tertium publicis Comitijs edita . . . Tyrnaviae, M.D.LXXXIIII. (A Corpus Jurisnak Telegdi Miklós pécsi püspökkel eszközölt első kiadása. Bevezetőleg M. az addig uralkodott magyar királyok és két kormányzó emlékét egy-egy distichonnal örökíti meg). Kézirati munkái: a Telegdi Miklós pécsi püspök által 1583-ban Nagyszombatban kiadott esztergomi Agendariusából a keresztelést, házasságkötést és a nőnek az esküvés, valamint a szülés után templomba vezetését tárgyazó fejezeteknek némi kihagyásokkal és pótlásokkal magyar fordítása (közli az Irodalomtörténeti Közlemények, 1895. 69—81. 1.); ezen példány megvan az egri érseki könyvtárban; a m. n. múzeum kézirati osztályában: Originalia documenta et Acta synchrona 1573—1584. ívrét 21 darab. — Nevét Moschoci, Moschoci, Moschoczi, Mossowczi, Mossoczius és Moshocziusnak is írta; sírkövén Mosshoczi alakban olvasható. Bod, M. Athenas 168. 1. — Horányi, Memoria II. 661. 1. — ... Könyvház V. 1793. 146. 1. — Hl. Sion 1838. I. 46. SZ. — Ferenczy és Danielik, M. írók I. 330. 1. — Nagy Iván, Magyarország Családai III. 32., VII. 570. 1. — M. Sion 1890. 305. 1. — X Könyv-Szemle 1895. 211. 1. — Irodalomtörténeti Közlemények 1895. 65—67. 1896. 11. 1. — Wagner József, Adalékok a nyitrai székes-káptalan történetéhez. Nyitra, 1896. 134., 158., 455. l. Motesiczky Antal (felső-motesiczi). bölcseleti baccalaureus, a nagyszombati Szelepcsényi papnevelő convictora. — Munkája : Palatini regni Hungáriáé bello pacique clarissimi e diversis scriptoribus patriis, exteris, diplomatibus, aliisque instrumentis literariis eruti, ac per brevi narratione a primis temporibus sancti Stephani Hungarorum regis ad nostram usque aetatem cum accurata chronologia deducta. Tyrnaviae, 1752. A m. n. múzeumi könyvtár példányáról.