Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Palló Sándor - Pallós Albert (kis-enyedi)
201 Pallós Pallas 202 Budapestre s megfestette a Birka-akol képét, mely a Hotel Droustban került árverés alá, ahol 14,000 frankot fizettek érte. A hetvenes évek közepén festette Deák Ferencz, Sennyey Pál báró, Károlyi György gróf és a főispánok arczképeit; megfestette Gödöllőn I. Ferencz József király arczképét is. Szemei a nagy megerőltetés miatt gyengülni kezdtek, azért az énekpályán keresett kárpótlást; énekelt Düsseldorfban, Brémában, Kölnben, Berlinben és Weimarban. A szemei ezalatt megerősödtek és visszatért a festészethez. Düsseldorfi lakásán műtermet rendezett be és birkafőket festett. 1887 tavaszán tért vissza hazájába s előbb Tatán Eszterházy Miklós gróf kastélyában tartózkodott mint a várszínház és művészeti iskola igazgatója, azután a fővárosba tette át lakását. A Ferencz József-rend lovagja s 1895-ben megkapta az állami aranyérmet is. — Munkája : A birkapiktor fölszólítja Hock János urat, hogy Művészi Reform czímű könyvében az 58. és 104. lapon a birkapiktorról írt hazug állításait bizonyítsa be. Mindaddig, míg ezt meg nem teszi, állításait otromba rágalomnak jelenti ki a birkapiktor. Budapest, (1899. Névtelenül). Pallas Nagy Lexikona XIII. 739. 1. (Szana) és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Palló Sándor, jogi doktor, nyug. helytartósági tanácsos, szül. 1823 decz. 23. Sopronban, hol atyja P. Endre ügyvéd volt; a gymnasiumot 1834-től szülővárosában, a jogot a pesti egyetemen 1844-ben végezte. Az ügyvédi vizsga letevése után Sopron város segédjegyzője lett; 1850-ben az ottani helytartósági osztálynál titkárrá neveztetett ki; 1853 aug. a helytartótanácshoz Budára helyeztetett át tanácsosi minőségben . 1858-ban az egyetemnél az államtudományi államvizsgáló bizottmány alelnökévé neveztetett ki, 1862-ben annak elnöke lett. 1867-ben a vallás- és közoktatási minisztériumba lépett; később rövid időre a közlekedési minisztériumban működött. 1870-ben saját kérelmére nyugdíjaztatott és Sopronba költözött, hol a közügyek, főleg az egyháziak iránt érdeklődött; az ág. evang. egyháznak több évig felügyelője volt. A nyári hónapokban utazásokat tett, 1848ban Olaszországban, később Európa öszszes államait (Törökországot kivéve) beutazta. Az 1850—60-as években Török Pál és Székács Józseffel baráti viszonyba lépett és a protestáns árvaház létesítése körül szerzett érdemeket. 1859-ben árvaegylet alakulván, annak bizottmányi tagja, 1863-ban pedig elnöke lett. Végrendeletében 90,000 írt vagyonát közművelődési czélokra hagyta. Meghalt 1890 okt. 7. Sopronban. — Ligeti által festett arczképe a soproni ev. egyház tanácstermében van. — Munkája: Theses ex scientiis politicis, quas in reg. scient. univers. Hungarica pro laurea doctoratus ex universo jure legitime consequenda propugnandas suscepit anno 1844. Pestini, 1844. Prot. Képes Naptár 1867. 44. 1. arczk. — Evang. Glocken 1890. 234. 1. — Prot. Egyh. és Isk. Lap 1890. 52. Sz. — Petrik Bibliogr. Pallós Albert (kis-enyedi), állami polgári leányiskolai igazgató, P. Sámuel és kovásznai Kovács Karolina földbirtokos szülők fia, szül. 1855 ápr. 30. Asszonynépén (Alsó-Fehérm.); a hat gymnasiumi osztályt a nagy-enyedi Bethlen-főiskolában, a VII. és VIII-at a marosvásárhelyi ev. ref. főiskolában végezte 1875-ben. Még ugyanazon évben a marosvásárhelyi ev. ref. egyház hívta meg leányiskolájába tanítónak. 1876-ban a kolozsvári állami tanítóképzőben elemi tanítói oklevelet szerzett és azon év szept. görgény-szent-imrei állami tanítóvá neveztetett ki s az új iskola szervezésével bízatott meg, hol 15 évet töltött, mely idő alatt polgári iskolákra képesítő tanári oklevelet szerzett. 1891-ben a marosvásárhelyi ev. ref. egyház ismét meghívta leányiskolájához, melynek igazgat