Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Pap József - Pap József (Cs.)
287 Papp Quiritesek római tudós társasága irodalmi érdemeinek elismeréseül tagjainak sorába választotta. Megyéjében sok templom szükségleteit sajátjából fedezte; midőn közel 400 rumén családot térített át a római kath. vallásra, azokat templomi ruhákkal, könyvekkel és szent edényekkel bőven ellátta. Meghalt 1843 aug. 15. Nagyváradon. Összes vagyonát, százezer forinton felül, egyházmegyei czélokra hagyta. Czikkei a Religio és Nevelésben (1843. II. 3. sz. Vulkán Sámuel görög szertartású egyházmegyei püspök, 1843. II. 3. sz. Erdélyi Vazul görög szert, nagyváradi püspök beiktatása). — Munkái: 1. Scurta istoria a credintiei Romaniloru. Nagyvárad, 1845. (A rumének hitének rövid története). — 2. Enchiridion juris ecclesiae orientalis. U. ott, 1861. — 2. Catechismusu unirei toturora romaniloru. U. ott, 1864. (Az összes rumének uniójának kátéja). — Fölemlítendők még püspöki pásztorlevelei. — Kéziratban: Codex canonum ecclesiae orientális, melyet a római curiához küldött be. .Vendik Ágost, IX. Pius római pápa s a magyar püspöki kar. Pécs, 1864. 130. lap. (Pappfy Jusztin). — Magyarország és a Nagyvilág 1867. 14. SZ. arczk. — Uj M. Sion 1873. 437. 1. — Márki Sándor, Bihari román irók. Nagyvárad, 1880. Pap József, orvosdoktor, egerszegi (Zalam.) származású, Marczaliban (Somogym.) volt, gyakorló orvos. — Munkája : Dissertatio inaug. pharm.-medica de specacuanda. Pestini, 1834. frugát és Flór. Magyarországi Orvosrend Névsora 1840-re. Pest, 87. 1. — Rupp, Beszéd 157. 1. — Szinnyei Könyvészete. Pap József (Cs.), bölcseleti doktor, állami felső leányiskolai tanár, Csefkó Papp Károly gazdálkodó és Szemes Katalin fia, szül. 1858 aug. 10. Makón (Csanádmegye); tanulmányait a hódmezővásárhelyi főgymnasiumban és a debreczeni theol. akadémián, majd a tanári pályára lépve, a paedagogiumot 1883-ban Budapesten végezte. Nevelő volt a Gyertyánffy és Daniel családoknál Győren és Konakon (Torontálm.). 1884-ben miniszteri engedélylyel polgár-iskolai tanári képesítő vizsgálatot tett a nyelv- és történelmi csoportból. Egy ideig a Dapsy László szerkesztésében megjelenő Magyar Föld dolgozótársa volt Budapesten, míg 1886-ban kinevezték a resiczabányai felső népiskolához, 1888-ban pedig a fiumei állami felsőbb leányiskolához rendes tanárnak. Ott szerkesztette egy ideig a Mócs Zsigmond lapját, a Fiumét. 1892-ben áthelyezték Kolozsvárra az állami felsőbb leányiskolához. 1895-ben feljogosíttatott az ottani egyetemen az olasz nyelv és irodalom tanítására, egyszersmind a kolozsvári kereskedelmi akadémián 1894 óta tanítja az olasz nyelvet és kereskedelmi levelezést. 1897-ben doktorátust tett a bölcseletből. 1902 óta egyetemi magántanár, az olasz nyelvet és irodalmat adja elő. Az erdélyi irodalmi társaság rendes tagja. — Czikkei a Polgáriskolai Közlönyben (1889. A gondolat fejlődése Kanttól a nihilismusig, Schopenhauer paedagogiája, 1892. A leányiskolai tanárok képesítése, 1895. Az olasz királyi leánykollégiumok); a Néptanítók Lapjában (1890—92. A test fegyelmezése, A gondolat fegyelmezése, Az akarat fegyelmezése, A magyar tengerészek iskolája, Montaigne emlékezete, 1894. Angolország polgári iskolái, Az angol falusi tanítónők, Tanító és rendőr Angliában, 1895. Anglia tanügyi mozgalmai 1894-ben, Az olaszországi tanítóképzők szervezete, 1899. Olaszország iskolái és közéleti viszonyai); a Torontálban (1893. A fejlődés törvényei, 1895. Bosszúból, Cordelia regénye, ford., 1900. A rudnai búcsú); a Kolozsvárban (1894. A medve, regény Rina del Pradotól, ford.); a Család és Iskolában (1895. A római és firenzei képzőintézetek, 1900. A ravennai toronyőr, A ravennai koporsó, 1902. könyvism.); az Előkelő Világban (1898. Dante nemessége, 1899. Dante a nép ajkán, Az én bűnöm, Cordeliare-