Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
Ö - Öcsényi Anzelm (családi neve Franschitz) - Ödönfi Miksa - Ökröss Bálint
41 Öcsényi—4 •Ökröss 42 Öcsényi Anzelm (családi neve Franschitz), theologiai doktor, szent Benedekrendi áldozópap és tanár, szül. 1848. decz. 13. Sopronban, 1864. szept. 8. lépett a rendbe; Pannonhalmán végezte a theologiát és 1871. okt 6. fölszentelték ; 1871—72-ben a kőszegi gymnasiumban volt tanár, 1872—74. a hittan és bölcselet tanára Pannonhalmán, azután ugyanott theologiai tanár, szentszéki ülnök és házasságvédő. — Czikke a Religióban (1903. Jubileumi elmélkedés); a Hittudományi folyóirat munkatársa. — Kéziratban : Az egyházi zenéről, 2 rét 40 lap ; Szent Benedek rendű cant. sz. Anzelm. 2 rét 500 lap és négy szent beszéd. Scriptores Ordinis S. Benedicti. Vindobonae, 1881. 325. 1. — Schematismus Ordinis S. Benedicti. Jaurini, 1899. Ödönfi Miksa, jogi doktor, ügyvéd, szül. 1866. márcz. 31. Nagyváradon (Biharm.), hol a premontrei főgymnasiumban tanult és a jogot is az ottani akadémián végezte. 1892-ben letette az ügyvédi vizsgát és azóta gyakorló ügyvéd Budapesten. Singer családi nevét 1887-ben változtatta Ödönfire. — A Nagyváradnak volt előbb munkatársa; czikkei, melyek különösen a büntetőjogot és bűnvádi eljárást tárgyalják, az általa szerkesztett lapokon kívül, a Jogban, az Ügyvédek Lapjában, a Törvényszéki és Rendőri Újságban jelentek meg. — Munkái: 1. A IlI-ad osztályú keresetadó. A III-ad osztályú keresetadóra, az adókivető bizottságok összeállítására és működésére, a felebbezési hatóságok előtti eljárásra vonatkozó törvények, rendeletek és fontosabb elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. Bpest, 1902. — 2. Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. U. ott, 1904. (Sajtó alatt). — Szerkesztőtársa volt Horváth Gyulának a Magyar Jogász cz. szaklapnál 1898-tól 1901-ig; az Ügyvédek Közlönyének pedig 1895-ben felelős szerkesztője Budapesten; Peisz Adolffal megindították a Nagyváradi Hírlapot 1890-ben. Ország-Világ 1900. 12. SZ. arczk. — Magyar Könyvészet 1902. — Századunk Névváltoztatásai 1731. és önéletrajzi adatok. Ökröss Bálint, kir. tanácsos, közjegyző, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1829. febr. 13. Debreczenben jómódú földmívelő szülőktől; születése helyén az ev. ref. collegiumban kezdte meg és folytatta tanulmányait. 1848-ban beállt a Károlyi huszárokhoz önkéntesnek és ez ezred zászlója alatt mint altiszt vett részt a Haynau vezérelte osztrák főhadsereg elleni 1849. nyári hadjárat több ütközetében egészen a világosi fegyverletételig. Idegen helyeken tartózkodva, a besorozást szerencsésen kikerülte s buzgón folytatta jogi kiképzését, egyidejűleg nevelői tisztet is viselt az Uray családnál. Azután Pestre jött és az egyetemre beiratkozott. Egyetemi tanulmányainak befejezése után előbb a pesti országos törvényszéknél, utóbb Székesfejérvárt kisebb hivatalokat viselt, majd pedig közjegyzővé neveztetett ki Szentesre, mely hivatalát azonban csak mintegy háromnegyed évig viselte, mert a magyar törvények visszaállításával ezen intézmény megszűnt. Ekkor Pesten lett egy köz- és váltóügyvédi iroda főnöke s váltójegyző. Midőn két terjedelmes műve megjelent, neve nemcsak a jogászvilág, hanem a nagy közönség előtt is ismertté vált, úgy hogy gyakran fordultak hozzá fontos jogi kérdésekben. Midőn 1867-ben megalakult az alkotmányos magyar kormány, Horvát Boldizsár igazságügyminiszter meghívta őt titkárának. Az életbe lépett ideiglenes perrendtartás (1868.54-ik t.-cz.) formulázása főképp majdnem kizárólag az ő műve; ő készítette annak megokolását is. Mint az úttörők egyike, legtöbbet tett a szóbeliség ellen szegülő előítéletek felvilágosítására, az üdvös rendszer előnyeinek feltüntetésére s a nagy reform elfogadtatásának lehetségessé tételére. Minisztere külföldre küldötte ezen rendszer tanulmányozására. 1868.