Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
Ö - Ökrös József - Ölvedy Károly - Öppy Jakab - Ördögh Dániel és Endre - Ördögh Gyula - Öreg János
sokat. 1859-ben bevégződvén theologiai cursusa, Pesten maradt és az ev. ref. egyházban tanító káplánul alkalmaztatott. 1861-ben a II. papi vizsgát is letette s külföldre ment az utrechti egyetemre, hol két évet töltött a Berchardinum ösztöndíjat élvezve. Ezen idő alatt nemcsak a theologiai előadásokat hallgatta, de Karsten philologustól a classica philologiát, Opsoannetől pedig a bölcseletet is. Hogy a franczia nyelvben kellő jártasságra tegyen szert, a hosszú szünidők egyikét Brüsszelben, másikát Párisban töltötte, mindkét helyen az egyetemet is látogatva. Majd visszajövet, Németország nevezetesebb városaiban a műkincseket tanulmányozta. Itthon Gángol János kilitsi lelkész mellé ment segédlelkésznek. 1863-tól Szentesen a gymnasium V. és VI. osztályában a latin és görög nyelvet tanította, de már 1865-ben Verebre (Fehérm.) ment helyettes lelkésznek, hol 1866-ban rendes lelkésznek választották meg. Itt töltött hivataloskodásának legszebb emléke a 10,000 frtba került templom. 1874-ben Nagy-Kőrösre ment tanárnak, hol a bölcseleti tanszéket foglalta el. A középiskolai tanári vizsgát még 1870-ben a budapesti egyetemen, a doktori vizsgát pedig a paedagogiából és bölcseletből ugyanott, 1879-ben tette le. 1884-ben Debreczenbe ment főgymnasiumi tanárnak s itt 1891 óta mint az akadémia bölcseleti tanára működik. — Czikkei a Protestáns Képes Naptárban (1859. Ha éhezik ellenséged, adj ennie); a Hazánk és a Külföldben (1870. Verebi ref. templom); a Székesfehérvárban (1875. A magas nőnevelés fontosságáról, 1876. Az éghajlat és talaj befolyása az emberi műveltségre és társadalomra, 1877. Lelki állapotaink ismertető jeleiről); a Székesfehérvár és Vidékében (1875. A figyelemre szoktatás); a Pesti Naplóban (1876. szept. A történelem előtti idők); a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1876. A középiskolai rendtartás); a Természettudományi Közlönyben (1876. Az őstörténelmi és embertani congressus budapesti közgyűléséről, 1883. Az elevenen bonczolásról); a Néptanítók Lapjában (1877. A tanító veheti-e hasznát a tökéletesített gondolkodástannak, 1878. A néptanító mint népnevelő); a Vasárnapi Újságban (1880. A középtanoda újra szervezéséről); a M. Szemlében (Az állatok szellemi életéről) ; a Középiskolai Szemlében (1882. A lelki tünemények élettani szempontból, A középiskolák reformjáról, Tudományos vagy irodalmi legyen-e a nevelés); a M. Philosophiai Szemlében (1885. A szabad akaratról); a M. Pestalozziban (1899. Nyomorúságos nyelvtanítás); a Közoktatási Szemlében (1889. Tudomány és költészet); írt még a Fővárosi Lapokba és az Egyházi Szemlébe, részben névtelenül. — Munkái: 1. Értekezés, melyet a n.-körösi ref. lyceum bölcsészettanári székének elfoglalásakor tartott. Székesfehérvár, 1874. — 2. Értelmi, erkölcsi s testi nevelés. Irta H. Spencer, ford. angolból. Nagy-Kőrös 1874. (Ifj. Losonczy Lászlóval együtt és Bpest, 1898.).• 3. A történelem előtti idők. Megvilágítva a régi maradványok és az ujabbkori vadnépek életmódja és szokásai által. Irta Sir John Lubbock, angolból ford. Bpest, 1876. (Két kötet. Természettud. Társulat könyvkiadó vállalata IX., X. kötet). — 4. Nevelés és oktatástan. Ugyanott, 1879. (2. kiadás. Kiss Áronnal együtt). — 5. Gondolkodástan az egyetemesítő (inductiv) s lehozó (deductiv) módszer alapján. Nagy-Kőrös, 1877. (2. jav. kiad. Bpest, 1880 , 3. k. U. ott, 1899.). — 6. Tapasztalati lélektan Nagy-Kőrös, 1884. (2. kiadás. Debreczen, 1887., 3. k. Budapest, 1895., 4. k. U. ott, 1900. és a Kis Tükör cz. Kézikönyvek Tárában. U. ott, 1888.). — 7. Természettan és gazdasági vegytan a népiskolák számára. 15 a szöveg közé nyomott fametszettel. Bpest, 1880. (2. kiadás 1884., 3. jav. k. 1888., 4. k. 1893. U. ott). — 8. Elbeszélések a római történetből az V. században. A nyugati