Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Paulovics Mihály - Paulovics Sándor - Paulovits Tódor - Paulu S. János - Paulus a Baja - Paulus Hungarus - Paulus Adolf - Paulus B. - Paulus Helena - Paur Géza (kápolnai) - Paúr Iván
a megye monographiájához összeszedje az anyagot. A soproni irodalmi körben felolvasásokat tartott. Legérdekesebb ásatása volt, melyet a régi Scarabantia keltakori temetőjében ejtett meg 1885-ben. A sopronmegyei múzeum alapítása volt utolsó nagy tette, mely czélra 25 évi szorgalmas gyűjtését fölajánlotta. A soproni régészeti egyesületnek tiszteletbeli elnöke volt. Meghalt 1888. decz. 17. Sopronban. A m. tudom. akadémiában Hampel József 1890. febr. 24. tartott felette emlékbeszédet. Fontosabb czikkei a következő lapokban és folyóiratokban vannak : Honművész (1835. Fieschi és a magyar pokolgépely, 1838. Szombathelyi sarcophag), M. Hirlap (1852. 904. szám. Melyik a pottendorfi «Cynosura» első kiadása), Uj M. Múzeum (1852. Egy lap archaeologiai tárczámból, fametszettel, Tétényi emlékek, keresztyén római sírok, 1853. Mátyás királynak egy nevezetes oklevele, 1854. Egy répczemelléki római emlék, Ismét egy lap archaeologiai tárczámból, 1855. Kovácsii emlékek, 1856. Adalék a protestáns ügy történetéhez az 1655. országgyűlésen, 1857. A daruvári felirat magyarázata), Budapesti Hirlap (1853. 15. sz. Aly Ripam levele Csuthy Pálhoz, 55. 1. A török világból, 15. sz. A Septimiusok sírköve a jáki templom tornyában), a bécsi Sitzungsberichte (XIV. 1854. Zwei römische Ziegeldenkmäler aus Steinamanger), P. Napló (1853. 941. Bay de Kenezeo, 1049. sz. Mátyás király billikoma Rácz-Almáson, 1137., sz. ism., 1854. 33., 1855. 129., 130. könyvism., I. 20. sz. Egy elsülyedt falu harangja, 1315. ism., 1325. 1661-ből való magyar budai rabok, 1405. Montecuculi a győri védbástyák újítója, 1416. ism., 1433. 1435. A rábaközi billikom, 1855. I. 67. Dák polgáremlék Angliában, 1857. 295. Egy lengyel diplomata észrevételei négy koronakérő ellen, 1858. 28—30. Az Anjou királyi ház történeti emlékei Magyarországon), M. Sajtó (1855. 6. A hegykői templom kelyhe a XV. századból, Hegykő nevéről, Egy okmány 1414-ből sat., 16. Egy jellemvonás Jurisics Miklós életrajzához, 32. Szobieszky Jánosra és az 1684—99. török háborúra vonatkozó részletek, 42. Párhuzamok Szalonta városa pecséte és egy florenczi festő csinja között, 50. Adalék a fál keresztes lovagrendi birtokok körül, 59. Huszavi pasa, mint Erdély békebirája, 77., 78. Két római tégla cursio felirattal Szombathelyről, 1856. 29. A fóthi kert archaeologiai érdekességei, 96. Levéltári adatok a constanczi egyházi zsinat alatt Zsigmond király udvari kíséretében volt magyarokról, 212. Pannoniára vonatkozó új felfedezések kilátásban, 297. Három római tégla cursiv feliratának véleményezett olvasása, 1857. 58. Nemzet- és nyelvtörténeti adatok Moldváról), Család Könyve (1856. Tűzgolyók és légkövek, a górcső csodái), Bpesti Szemle (II. 1858. Legújabb archaeologiai mozgalmak a hazában, Kúnhalmok, Aquincum); M. Akadém. Értesítő (1857. Egy dunaparti római erőd a pesti határban, A soproni szőlők veszedelme a kurucz világban), M. Évlapok (1857. Szent István király palástja), Hazánk (I. 1858. Az Újlakiak sírköve, A két utolsó Újlaki és Capiskan János fráter, A Nádasdy-kehely, A horvát nemzet legkorábbi viszonyai az Árpádokhoz, Egy Árpád-kori bűnvádi ítélet külföldi jogforrásokkal párhuzamban, Levéltári adat a királyi igriczekről, II. 1859. Vitéz János sírköve, Zalkán László czímere, Egy festett kezdőbetű egy Bakacs-gradualéból); Arch. Közlemények. (I. 1859. Huszonöt kiadatlan pannóniai latin felirat, Magyarország prímásai, Török Jánostól, II. 1859. A királyeskü keresztje, A Szelepcsényiféle kereszt, Lippay bíbornok czímere); Győri tört. és rég. Füzetek (IV. 1868. Az istituto di corrispondenza archaeologica Rómában), Arch. Értesítő (1870. Arch. levél, 1873. Jelentés a győr-ebenfurti vaspálya-építkezési munkálatoknál 18. iv sajtó alá adatok 1904. jún. 8.