Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Péch Kálmán - Pechanetz József
641 Péch—Pechanetz 642 püinknek, nem alamizsnát, 1874. nov. A Tiszakavics); a Temesvidéki mérnök- és építészegylet Közlönyében (1880. Hódságkeresztur-verbászi lecsapoló csatorna mélyítéséről és kibővítéséről, Adalék a jégtorlaszok keletkezéséhez), a Gazd.Mérnökben (A poklai öntözési telep első évi tanuságai) ; a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1884. Vízrajzi közlemények, 1886. A folyók vízemésztésének kiszámításáról, Majolika emléklapot építményeink alapjába, 1887. A gátcsuszamlásokról, 1891. Megjegyzések Matina Gyula úrnak a Tisza szabályozásáról cz. közleményére, A Tisza mentén 1890-ben végrehajtott magasságmérésről, Válasz Timon Béla úrnak, A Tisza folyó vízemésztése cz. czikkére, 1892. A Tisza keresztszelvényének felvételéről, 1893. Jelentékenyebb folyóink vízjárásának átnézete, A vízmérések tanúságai); a Gazd. Mérnökben (A Bolyag kertének földöntözéséről). — Munkái: 1. A magyar állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások. I. kötet. Vízállások a Tiszában 1876—1887. években. Bpest, 1889—1902. (Többek közreműködésével, haláláig XV kötet). — 2. Gátvédelem. Gyakorlati kézikönyv vizmérnökök és gátvédők részére. U. ott, 1892. — 3. A vízrajzi osztály keletkezése, életbléptetése, föladata és működésének eddigi eredménye. U. ott, 1896. (Németül. U. ott, 1897.). — 4. Magyarországi földöntözéseit. U. ott, 1900. (Különnyomat a Vízrajzi Évkönyvek IX. kötetéből). — 5. Országos vizjelző szolgálat Magyarországban. U. ott, 1902. (M. kir. földmívelésügyi minister kiadványai 26. Németül. U. ott, 1902. Francziául. U. ott, 1902.) — 6. Vízrajzi Évkönyvek. U.ott, 1887—1902. (Többek közreműködésével. Haláláig megjelent XI kötet.). — 7. A Tisza hajdan és most. U. ott, 1898—1902. (Haláláig megjelent II kötet). Lexikona XVIII. 422. 1. — Budapesti Hirlap arczk. — Önéletrajzi adatok és fiának Péch Aladárnak szives közlése. Péch Kálmán, erdőtanácsos, előbbinek és Perndl Klára fia, szül. 1864. jún. 16. Paulison (Temesm.); középiskoláit 1874— 1882-ig a kegyesrendiek temesvári és budapesti főgymnasiumában végezte s az erdészeti pályára lépett. Az 1882—85. évek alatt a selmeczbányai erdészeti akadémia hallgatója volt és az utóbbi év aug. 11. állami szolgálatba lépett; a két évi gyakorlat és katonai szolgálata után 1888-ban letette az erdészeti államvizsgát és elnyerte az erdészeti oklevelet. Szolgálatát a kincstári erdőknél kezdte Krassó-Szörény és Máramaros vármegyékben. 1889-ben átlépett az állami kezelésbe vett községi erdőkhöz, a mely ágazatnál Gömörmegyében mint erdőgyakornok, 1890. pedig Bars vármegyében mint erdészjelölt működött. 1892-ben mint erdész berendeltetett a földmívelésügyi minisztériumba, ahol az állami kezelésbe vett erdők ügyosztályába osztatott be. 1893-ban főerdész, 1898. erdőmester, 1899-ben pedig erdőtanácsos lett. Több czikket írt az Erdészeti Lapok számára, nevezetesebbek (1890. Az erdei vetőmagvak értékének meghatározása és az erdei magvak ellenőrzése, 1893. és 1898. A községi erdősítésekhez szükséges csemetekertekről, 1893—94., 1896. Az alátelepítés kérdéséhez,A nyirfaerdő gazdasági jelentőségéről, Erdei utak a kis kiterjedésű erdőbirtokon, A siegeni kapáserdő, A schwarzburg-sonderhauseni herczegség erdőtörvényei, 1895. Bosznia és Herczegovina erdőgazdasági viszonyairól, 1896. A mezőgazdaságról szóló törvény, 1897. Meghiúsult kísérletek az Eucalyptus globulusszal és apróbb közlések). Önéletrajzi adatok: Pechanetz József, orvosdoktor, Klebaus (Morvaország) származású. — Munkája : Dissertatio inaug. medico-diaetetica de nutrimentis et potulentis. Budae, 1843 Rupp, Beszéd 163. 1. — Szinnyei Könyvészete. V. Könyvészet 1889., 1893. — Pallas Nagy 1902. 318. SZ. — Vasárnapi Újság 1902. 49. SZ. Id. Szinnyei J., Magyar írók X.