Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Péchy Benjámin (péchujfalusi) - Pécsi Dani - Pécsy Domokos - Péchy Emánuel (péchujfalusi gróf)
650 Péchváradi—Pécskai Persa mese. Ugyanott, 1901. (Luther-Tár-saság kiadványa 2.). — 4. Adventi emlék. Három felolvasás. U. ott, 1902. — 5. Téli esték. Tizenkét felolvasás. U. ott, 1903. ,V. Könyvészet 1902. és önéletrajzi adatok. Péchy Benjámin (péchujfalusi), alispán, cs. kir. tanácsos. Meghalt 1858. jún. 5. Péchujfalván 78. évében. — Munkája: Megnyitó beszéde, Andrássy György gróf Sárosmegye főispánjának 1842. szept. 28. főispáni méltóságában való beiktatása alkalmával. Eperjes, Petrik Bibliogr. I. 76. 1. Pécsi Dani, orvosdoktor, szül. 1855. jún. 9. Békés-Szent-Andráson ; középiskolai tanulmányait Szarvason az ág. ev. főgymnasiumban végezte. A budapesti egyetemen negyedfél évig volt az orvosi tudományok hallgatója; IV. éves orvosnövendék korában a kolozsvári egyetemhez került tanársegédnek az élet- és kórvegytani tanszék mellé, ahol két évig működött. Orvosi oklevelét 1878. okt. Kolozsvárt nyerte. Ezután egy évig a bécsi I. sz. helyőrségi katona-kórházban az önkéntesi évét szolgálta le mint segédorvos. Innét Békés-Szent-Andrásra került községi orvosnak; öt évi ott működés után Túrkevén (Jász-Nagy-Iván-Szolnok megyében) telepedett le, mint gyakorlóorvos, hol az 1886. nagy himlőjárvány alkalmával beállott védhimlőoltvány anyaghiány miatt alapította a hazánkban első védhimlő - oltóanyag termelő intézetet, melyet 1897-ben Budapestre helyezett át. Czikkei az Orvosi Hetilapban (1886. Az állati védhimlőoltóanyag conserválásának egy újabb módszere), az Orvosi Heti Szemlében (1887. Humanisalt himlőnyirkkel vagy állati oltóanyaggal oltsunk-e ?, 1892. A vaccina regeneratiója, A himlőoltás adta immunitásról, mikor kezdődik és meddig tart ezen immunitás, 1901. A védhimlőoltás esetleges bántalmairól), a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XXV. 1890. A himlőoltásról, XXX. 1899. Évkönyvben, A főváros tejjel való ellátása), a Tejgazdaságban (1900. A sovány tej értékesítése). — Munkái: 1. Tudnivalók a himlőoltásról. Bpest, 1893. (Különnyomat.). — 2. A védő-himlőoltás hasznáról. Bpest, 1902. (Az országos közegészségi egyesület kolozsvári osztályának kiadása). Pesti Alfred, Magyarország orvosainak Évkönyve. Bpest, 1899. 159. 1. és önéletrajzi adatok. Pécsy Domokos, kegyes-tanítórendi áldozópap és tanár. 1717-ben lépett a rendbe, bölcseletet és theologiát végzett, jeles tehetségével és nyelvismereteivel tűnt ki. A pesti gymnasiumban a költészetet és ékesszólást tanította. Miután több nemesi családnál nevelősködött, VI. Károly császár és király által 1734-ben az újonnan alapított krajovai (Oláhország) plébánia administratorának küldetett, hol tíz évi működés után 1735. aug. 12. meghalt. Iskolai drámákat írt és adott ki 1722-ben, úgy szintén alkalmi latin költeményeket Erdődy László gróf nyitrai püspök, Koháry István országbíró, Csáky Imre bibornok kalocsai érsek, Grassalkovich Antal, Orczy István, br. Száraz György kir. personális sat. tiszteletére, melyeknek könyvészeti leírását Horányi nem adja. 1730. szept. 1. Gaiger Márton házfőnök arról értesíti Szlopnyait, hogy Csáky érsek tiszteletére az ifjúság P. színművét adta elő. Melyik műve volt ez P.-nek, nem tudjuk. Az utókorra három színművének czíme maradt: az olasz forrás után készült Parens Parentis, a Szapáry Péter és Koháry István cz. két eredeti dráma. Horányi, Scriptores Piarum Scholarum. Budae, 1809. 478. 1. — Figyelő VI. 323. 1. — Kath. Szemle 1890. 111. 1. — Takáts Sándor, A budapesti piarista kollégium története. Bpest, 1895. 140. 1. Péchy Emánuel (péchujfalusi gróf), Abauj főispánja, P. József gróf és Fáy Anna grófnő fia, 1841-től zemplénmegyei