Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Pajor Gáspár (tót-lipcsei és felső-eőri) - Pajor István - Pajor István (tót-lipcsei)
vármegyék ünnepeire számos alkalmi ódát és prológot írt, a melyek közül többet a Kisfaludy-társaságban is bemutattak; ezen két megye 1892-ben 50 éves munkásságát jubileummal ülte meg. Külföldön 1867-ben Német- és Francziaországban utazott, 1874-ben pedig Felső-Ausztriában és Felső-Olaszországban. Meghalt 1899. márcz. 29. Balassa-Gyarmaton. Költeményei, levelei, czikkei a következő hírlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg : Athenaeum (1841.), Regélő, Életképek, Honderű, Pesti Divatlap (1844—46.), Kliegl-könyv; népdalokat küldött az Erdélyi János gyűjteményébe. Vasárnapi Újság (1858 — 59., francziából ford., 1860., 1862—63., 1874.), M. Sajtó (1858. 92. sz. Ne rontsuk a nyelvet! 119., 120. sz. Magyartalanságok, 1859. 5. sz. A palócz népfajról), Szépirodalmi Közlöny (1858. 55., 56. sz. Balassa-Gyarmat, táj- és néprajz), P. Napló (1859. 87. Indítvány a mívelt külföld felvilágosítására ; a nemzetet jobban megismertető irányregény, 1877. 224. sz. Stubnya-fürdő, állandó levelezője volt a lapnak); a 60-as években állandó munkatársa volt az Esztergomi Lapoknak és 1873-tól a Nógrádi Lapoknak; 1865-ben a Képes Újság pályázatán az Elátkozott szőlőhegy cz. költői beszélyével a második jutalmat nyerte el; 1873-ban a Kisfaludy-Társaságtól mesére kiírt pályázaton : A szegény ember és fiai cz. költeményét megdicsérték; M. Nyelvőr (1872.). Mint ügyvéd a jogirodalommal is foglalkozott és sok czikket írt a szaklapokba. 1877-ben A kőszénről, mint fenn nem tartott ásványról írt czikkét a fővárosi lapok nagy része közölte. 1885-ben a Szondi-pályázaton egy költeménye az első (15 arany) díjat nyerte ; a Honti Hírlapban (1887. Az Ipolyi-emléktábla), a Losoncz és Vidékében (1890. 47. sat. sz. Losoncz ötven év előtt); a Hontvármegyei Almanachban (1893—94. Ódák és epigrammák); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1895. Kisfaludy Károly és Hunkár Antal), a Honti Lapokban (1898. 5. szám Kontra Simonyi és Nyelvőr), a Magyar Szemlében (1898. 35—48. szám Budapest a XVIII. században, vázlatok a főváros múltjából). — Munkái: 1. Költemények. írta Csalomjai. Balassa-Gyarmat, 1859. — 2. Áldozatok. Imák. Witscheltől. Ford. a 20. kiadás után Csalomjai. U. ott, 1859. (Ismert. Pesti Napló 30. sz.). — 3. Vázlatos jegyzetek a magyar nyelv és helyesírás körül. írta Csalomjai. Pest, 1860. — 4. Quintus Horatius Flaccus Epistolái, ford. s az eredeti szöveg kíséretében jegyzetekkel ellátta Csalomjai. B.-Gyarmat, 1877. — 5. Horácz levele a Piso fivérekhez. (De arte poetica). Az eredetiből ford. U. ott, 1881. — 6. Neologia és orthologia. Irta Csalomjai. Ugyanott, 1883. — 7. Schiller és Göthe epigrammái. Ford. Csalomjai. U. ott, 1883. — 8. Cinna, vagy Augustus kegyelme. Tragédia öt felv. Corneille után francziából ford. Bpest, 1886. (Olcsó Könyvtár 219.). — 9. Válasz Brassai röpiratára gróf Csáky Albin ellen. A röpiratban 1—195 pontok alatt foglalt kritikai észrevételek tüzetes czáfolata és Nagy Iván akadémiai tagnak a válasz szerzőjéhez intézett nyilt levelével. U. ott, 1891. — 10. Emlékek és rajzok a 48 előtti jó világból. B.-Gyarmat, 1897. — 11. Tarka bokréta. Költemények. U. ott, 1898. — Kéziratban: János király és Perikies Shakespeare után angolból ford.; Larmennais, Les parols d'un croyant, ford. — Álnevei: Káldor (a 40-es években), azután Csalomjai. Danielik, M. Írók II. 244. 1. — Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 10., 11. lap. — Nógrádi Lapok 1879., 1885. — Esztergomi Közlöny 1885. — Figyelő VI. 1879. 70., VII. 80., XIII. (Szemere Miklós levelei), XVIII. 132., 399., XXVI. (Viszonya Szemere Miklóshoz és Madách Imréhez). — Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj Folyam IX. 1874. 410. lap. — Petrik Könyvészete és Bibliogr. — Kiszlingstein Könyvészete. — Katholikus Szemle 1890. — Sí. Könyvészet 1891. — Pallas Nagy Lexikona