Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Pikler (J.) Gyula - Pikler Gyula
állást; innét 1673. Hohenstadtba ment lelkésznek. 1675. jan. 11. a nürnbergi tanács meghívta diakónusnak és 1678. decz. 27. a lelkészi hivatallal is felruházták. Meghalt 1694. decz. 13. Nürnbergben. Munkái: 1. Ex Metaphysicis Disputatio, De Causa Morali, Quam adjuvante Coelitus Divina Sapientia . . . Praeside Ernesto Bakio . . . disquisitioni subjicit . . . respondens. Wittenbergae, 1661. — 2. Disputatio Ex Metaphysicis De Conditione sine Qua non... U. ott, 1663. — 3. Disputatio Altera. De Conditione sine Qua Non ... U. ott, 1663. — 4. Disputatio Physica De Monstro ... U. ott 1664. — Klein még több munkáját sorolja föl, melyek szintén külföldön jelentek meg. Klein, Nachrichten I. 300., 338. 1. — Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 161. 1. — Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 1. rész 665., 688., 699. 1. Pikler (1 7.) Gyula, orvosdoktor, fővárosi statisztikai szaksegéd, szül. 1864-ben Munkácson (Beregm.), hol atyja P. Arnold orvos volt; gyermekéveit Tokajban töltötte ; a gymnasiumot Budapesten, orvosi tanulmányait 1884—88-ban Bécsben végezte, hol 1889-ben orvosdoktori oklevelelet nyert. 1891 elejéig atyjánál segédkezett annak orvosi működésében Tokajban. 1891—1892. közepéig körorvos volt Igalban (Somogym.), 1892—93. végéig körorvos Kőröshegyen (Somogym.), 1894-től 1897 közepéig orvosi gyakorlatot folytatott Budapesten, főleg mint munkásorvos működött és az itt látott nyomortól keltett benyomásainak tárczákban adott kifejezést, melyek a munkásosztály lapjaiban különféle betűjelek alatt jelentek meg; ezen tárczák nagy része németre és francziára fordíttattak le és szintén betűjegyek, vagy Don Quixote álnév alatt közöltettek a munkás szaklapokban. Közben «Körorvosi reminiscentiák» czímmel a Gyógyászatban közölte tapasztalatait, hol néhányszor orvosrendi kérdéseket is tárgyalt és polemikus hangú könyvismertetéseket írt. 1896-ban ezen működése révén a budapesti orvosszövetség főtitkárává választatott és közegészségi irodalmi működése alapján a fővárosi statisztikai hivatal szaksegéde lett 1897-ben és a főváros halandósági statisztikájának vezetésével bizatott meg. 1896-tól a Pester medizinisch-chirurgische Presse-nél mint főmunkatárs a magyar orvosi tudományos irodalmat a külföld előtt ismertető rovat szerkesztését vezette. Önéletrajzi adatok: Pikter Gyula, jogi doktor, egyetemi rendkívüli tanár, szül. 1864-ben Temesvárt , a gymnasiumot Ungvárt, a jog- és államtudományokat Budapesten végezte. Az egyetemen jogbölcseleti s közgazdaságtani pályadíjakat nyert. 1884—91-ig mint a képviselőház segédkönyvtárnoka is működött és 1886-ban a budapesti egyetemen a jog- és állambölcselet magántanára, 1891. ugyané szaknak czímzetes rendkívüli, 1896. aug. 20. pedig rendkívüli tanára lett. — Czikkei a Budapesti Szemlében (1886. Az állam ellen cz. Spencer Herbertről, 1890. Angol és német közgazdaságtan); a Jogtudományi Közlönyben (1896. az összehasonlító jogtudomány és közgazdaságtan nemzetközi egyesületéről).— Munkái: 1. Ricardo. Jelentősége a közgazdaság történetében, érték- és megosztástana. Bpest, 1885. (Különnyomat a Nemzetgazdasági Szemléből). — 2. Az objectiv létben való hit lélektana. 1. rész. Megjelenő objectumok. U. ott, 1890. (Angolul is megjelent. Edinburg és London, 1890.). — 3. Bevezető a jogbölcseletbe. A jogászat nem a törvényhozás tudománya. A természetjog vagy észjog lehetetlen. A jogbölcselet, mint a jog természettudománya lehetséges. A jogbölcselet a törvényhozás tudománya. U. ott, 1892. 2 4. A jog keletkezésének és fejlődésének törvényei és visszavezetésük elemi okokra. Általános rész. A jog keletkezése és fejlődése általában, az