Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Parádi Kálmánné - Paradies Jakab - Parák Lázár - Paral Bertalan
395 Parádi—Patai 396 kutatások eredményeiről. Bpest, 1883. Két táblával. (Mathem. és Természettud. közlemények XVIII.5.)—4.Physiologiai lélektan. Középiskolák használatára. Kolozsvár, 1887. — 5. Tanügyi jelentés az erdélyrészi evang. reform, kollégiumok és népiskolák állapotáról. Ugyanott, 1889. — 6. A test és lélek egymáshoz való viszonyának kérdése hajdan és most. Bpest, 1890. (Különnyomat a M. Philosophiai Szemléből). — 7. Az evangelium szerint reformált erdélyrészi egyházkerület fő-, közép- és elemi oskoláinak állapotrajza. Kolozsvár, 1896. Fénynyomatú képekkel és táblázattal (Ism. Prot. Szemle). — 8. A felügyelés, igazgatás, és oktatás viszonyai az erdélyrészi ev. ref. egyházkerület tanintézeteiben. U. ott, 1896. (Különnyomat az előbbeni munkából). V. Könyvészet 1887. — Kiszlingatein Könyvészete. — Századunk Névváltoztatásai. Budapest, 1895. 176. lap. — Pallas Nagy Lexikona XIII. 795. 1. (Daday Jenő). — Szegedi kegyes tanitórendi főgymnasium Értesítője 1896. 97. 1. — Az evang. szerint reformált erdélyrészi egyházkerület fő-, közép- és elemi iskoláinak alaprajza. Kolozsvár, 1896. 37. 1. — Budapesti Hirlap 1902. 97. sz. — Önéletrajz és gyászjelentés. Parádi Kálmánné, ilenczfalvi Sárkány Erzsébet, előbbinek özvegye, Sárkány Ferencz, mathesis professora a kolozsvári ev. ref. kollégiumban, és szécsi Seres Mária (a tudós Méhes György unokája) leánya, szül. 1855. aug. 1. Kolozsvárt; már iskolás leány korában előszeretettel tanulta a nyelveket és olvasta a magyar szépírókat, gondos házi nevelésben részesült. — Eredeti rajzai (a Szilágyban, 1891—97.) és fordításai angolból a Kolozsvárban (1888—93), a Szilágyban (1891— 1897), a Budapesti Bazárban (Tavasz Flórenczben, ered. rajz és ford. 1892— 1896.), a Fővárosi Lapokban (1896. Észak leánya, regény, Grant Turley után, és tárczák) sat. Önéletrajzi adatok. Paradies Jakab, hírlapíró, szül. 1840-ben Vágújhelyt; orvosi tanulmányokat végzett és jelenleg hírlapíró Bécsben, hol a Wiener Sonn- und Montags-Zeitung munkatársa. Eisenberg, Ludwig, Das geistige Wien. Wien. 1893. I. 395. 1. Párák Lázár, r. kath. kántortanító Ürményben (Nyitram.). — Munkái: 1. Spevnik pre mládež a lud katolycký s pridankom najpotrebnejssich modlitieb. Szakolcza, 1884. (Énekes könyv). — 2. Kath. egyházi énektár. Összegyűjtötte és sajtó alá rendezte. Nyitra, 1890. A magyar n. múzeumi könyvtár példányairól. Parai Bertalan, magánhivatalnok Budapesten, Para József uradalmi tisztviselő és Kerekes Mária fia, szül. 1857. jún. 20. Erdő-Baktán (Beregm.); szülei innét rövid idő múlva Tisza-Ujlakra, majd Pestre s 1864-ben Szegedre költöztek, ahol P. iskoláit végezte s csakhamar a tisztviselői pályára lépett és kezdetben a pénzügyigazgatóságnál, majd még a királyi törvényszéknél működött, végre 1882-ben Budapesten a Ganz-czégnél kapott alkalmazást, ahol ezidőszerint mint osztályvezető főnök működik. Az irodalomban verseivel lépett fel 1875-ben; 1877-ben egy felvonásos verses dramolettjét adták elő a szegedi színpadon Hazaszeretet cz. alatt. Többnyire költeményeket írt 1880-ig; később czikkeket írt a szegedi hírlapokba. — Elbeszéléseket, tárczákat írt a Pesti Hírlapba (1884-től), a Képes Családi Lapokba (1885— 1886) ; a Szegedi Híradónak és Szegedi Naplónak is munkatársa volt. — Munkái: 1. Apró történetek. Elbeszélések. Szeged, 1889. — 2. Ambruska mint hagyaték és egyéb derűs históriák. Bpest, 1900?. (Regény és elbeszélések). — A vígszínházban jelenleg Klerikus cz. egy felvonásos vígjátékát fogadták el. 1903. ápr. 4. Budapesten Az év cz. simphonikai költeménye adatott elő , úgyszintén hangversenyek alkalmával több humorisztikus színpadi aprósága más alkalomkor.