Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Pajer Ferencz - Pajer F. - Pajer Mihály - Pajor Antal (tót-lipcsei és felső-eőri) - Pajor Ernő
99 Pajer—Pajor 100 az egri casinói egyesület az 1860. évi jan. 18. tervezett, de meg nem tarthatott ünnepély emlékére. U. ott, 1860. (Költemények, Tárkányi Bélával együtt). Ferencit/ és Danielik, M. Írók I. 349. 1. — Album hundert ungriscber Dichter. Dresden, 1854. 349., 511. 1. (Kertbeny). — Ungarns Männer der Zeit. Prag, 1862. 320. 1. — Emlékkönyv. Eger, 1865. 282. 1. — ľetrik Könyvészete és Bibliogr. — M. Sion 1888. 779. 1. — Munkálatok XLVI. — Vasárnapi Újság 1881. 25. sz. (Nekr.). — Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. — Pallas Nagy Lexikona XIII. 712. 1. — Koncz Ákos, Az egri főegyházmegye két nagy költőjéről. 1. Mindszenty Gedeon, 2. Pájer Antal. (Jászberényi fögymnasium Értesítője 1894. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1896.). Pajer Ferencz, orvosdoktor, pesti származású. — Munkája: Dissertatio inaug. medica de morbis epidemicis. Viennae, 1773. Szinnyei Könyvészete. Pajer F., es. kir. kapitány a 48. gy.ezredben. — Munkája: Auszug aus der provisorischen Instruction für die Uebungen im Felddienst. Für Unteroffiziers- und Mannschafts-Schulen. Oedenburg, 1856. Szinnyei Könyvészete. Pajer Mihály, nyug. r. kath. plébános, született 1821. jan. 14. Peresztegen (Sopronmegye) jómódú iparos szülőktől; a soproni gymnasiumban és a győri akadémián tanult; a VIII. osztályból lépett a győri papnövendékek közé, de betegeskedése miatt hátramaradt tanulásában. 1844. jan. 15. szenteltetett fel miséspappá s segédlelkésznek ment falura; nyolcz évi káplánkodás után Nemesvölgyre nevezték ki plébánosnak; azonban ezen falunak nagyon hírhedt népe lévén, annak ördögi gonoszságait már el nem tűrhette, azért Lorettóba kívánkozott plébánosnak, amit el is nyert; 1867 óta pedig Szent-Margitán (Sopronm.) lelkész. A leégett plébánia épületét közadakozásból újra fölépíttette; egyházmegyéje rokkant papjainak segélyalapjára 300 frtot áldozott. Szép könyvtárt gyűjtött magyar, német, franczia, olasz, latin és görög művekből. 1900-ban Pozsonyba vonult nyugalomba. A jeruzsálemi szent sír, a római pápai lovagrend középkeresztese s a szent István-társulat tiszteletbeli tagja . Kora ifjúságától fogva üres idejét az irodalomnak szentelte ; munkatársa volt a Regélő, Honderű, Budapesti Hiradó, Kath. Család, Vaterland, Wiener Kirchenzeitung, Gegenwart, Univers cz. lapoknak, az Idők Tanujának, a M. Államnak (kezdettől fogva) és a M. Koronának; írt a Tanodai Lapok több évfolyamába s vallásos költeményeket a Szépirodalmi Kertbe s a M. Szemlébe. — Munkája: Virágcsokor. Költemények. Bpest, 1900. (Ism. Pressburger Tagblatt 1903. 2406. sz.). — Álnevei: Bortavy Pál és Margiti. Katholikus Család 1884. 27. Sz. arczk. — M. Sion 1891. 470. 1. — A magyar n. múzeumi könyvtár példányaiból és önéletrajzi adatok. Pajor Antal (tót-lipcsei és felső-eőri), birtokos Szent-Endrén,Pajor Gáspár orvosíró és Lovcsánszky Mária fia. — Munkája : Magyarország történetei rövid előadásban a hazai ifjúság számára. Németből Schröer után ford. Pest, 1834. Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 10. lap. — Petrik Bibliogr. Pajor Ernő, jogi doktor, ügyvédjelölt,, szül. 1878. szept. 22. Szegeden , ugyanott és Budapesten végezte a főgymnasiumot, jogi tanulmányait pedig Budapesten, Lipcsében és Berlinben. 1900. okt. 6. nyert jogi doktori oklevelet a budapesti egyetemen. Pollák családi nevét 1890-ben változtatta Pajorra. — Munkatársa a Magyar Jogi Lexikonnak, melybe az öröklési jog köréből írt czikkeket; a jogi szaklapokban is több czikke jelent meg, melyek főleg az ujabb törvényalkotás kérdésével és a felső birói határozatok fejtegetésével foglalkoznak. — Munkái : 1. A római jog rövid rendszere. Bpest, 1900. (Doktori dissertatio). — 2. Magyar polgári perrendtartás. Pozsony, 1903. (Tudományos Zsebkönyvtár 140— 141. sz.).