Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Petrán József - Petra-Petrescu N. - Petrás Antal - Petrasch József - Petras Károly - Petrássevich Géza (üstrei)
1033 Petrán—Petrássevich 1034 első dolga volt, hogy Petrant kibuktassa a szentszék iskolai tanácsából. 1891-ben Metianu János rumén érsek-metropolita kinevezte az aradi rumén tanító- s papnevelőintézet tanárának, hol 1904. jan. 17. bekövetkezett haláláig működött. — Egyházi és irodalmi czikkeket irt a Biserica si Şcolaba és a magyar hírlapokba. — Munkái: 1. Gramatica Română pentru învețământul secundar. Arad, 1896. Két rész. (I. Etimologia, II. Sintaxa. 2. kiad. U. ott, 1899.). — 2. Câteva cestiuni filologice și încă ceva. U. ott, 1896. (Néhány philologiai kérdés). — 3. Gramatica Română pentru şcolele primare. I. Proposiţiunea simplă curată. U. o. 1898. — 4. Gramatica Română pentru şcolele primare. I. Pentru CI. III., IV. U. ott, 1901., 1904. — 5. Az etymologikus iskola a román irodalomban. U. ott, 1901. (Bölcseletdoktori értekezés, mely az új rendszerű iskolát tárgyalja, a Cipariu latinizáló iskolával ellentétben.) Biserica si Scola 1904. 2. 37. — Zászló János szives közlése és a magy. n. muzeumi könyvtár példányairól. Petrán József hirlapíró Kolozsvárt az Ellenzék politikai napilapnál. — Czikkei a kolozsvári Hajnalban (1871. A komoly czélbóli olvasásról), a M. Polgárban (1886. 53. sz. Szentgyörgyi József 25 éve), az Erdélyi Múzeumban (VI. 1889. Népfelkelés 1809-ben). A magyar n. múzeumi könyvtár példányaiból. Petru Petrescu Rz.bankhivatalnok Nagyszebenben. — Munkái: 1. A W. Grube, Biografie Romane traduse . . . Nagyszeben, 1876. — 2. Satula cu comorile. Novela. Brassó, 1888. (A gazdag falu, beszély). — 3. Monografia institului de credit şi de econimii «Albina» 1872— 1897. Nagy-Szeben, 1897. (arczképekkel). — 4. Anuar financiar şi economic pe 1898. Redactat de . . . Anul V. U. ott, 1898. — 5. Nepotul ca unchiu .... (Az unoka mint nagybácsi). — 6. Povestiri ale şi întocmite ... (Válogatott mesék). A m. n. múzeumi könytár példányairól. Petrás Antal. L. Mestrovits György. Petrasch József báró, Czernek és Neuschloss örökös ura, szül. 1715. slavoniai származású atyától; felsőbb tanulmányait Rómában és Firenzében végezte; utóbbi helyen több tudós társaság tagja lett. Hazájába visszatérve 1745-ben az olmüczi tudós társaság választotta tagjának, úgyszintén a Ferencz Ágost társaság is. Meghalt 1772-ben Neuschlossvárban (Morvaországban). — Munkái: 1. Dissertatio philologiae criticae Florentiae, 1742 -43. Két rész. — 2. Tractatus de liberalium artium ortu. 1764 — 3. Sämmtliche Lustspiele. Nürnberg, 1765. Két kötet. — 4. Sammlung verschiedener deutscher Gedichte eines Slavoniers. Leipzig, 1767—68. Két kötet. — 5. Sylloge poeticorum analectorum. UT. ott, 1767. Két kötet. — 6. Originalerzählung des unglücklichen Treffens an der Donau nahe bei Salankement im J. 1717. von Herrn P. geschrieben zu Konstantinopel im Gefängnisse der Sieben Thürme. Brunn, 1790. Hoványi, Memoria III. 72. lap. — Petrik Bibliogr. Petras Károly, árvaszéki elnök Trencsénmegyében. — A Vágvölgyi Lapba írt czikkeket. — Munkája: Válasz a «Hlas k rodičom slovenským, tútorom, predstaveným a všetkým priatelom deti a mladece, od niekolko úprimných milovníkov slovenského ludu» cz. röpiratra. Kiadja Néhány jó hazafi és a tót nép őszinte barátja. Trencsén, 1893. (A szegény tót árvák alföldre elhelyezése alkalmával írt röpirat ellen.) A m. n. muzeumi könyvtár példányáról. Petrassevich Géza (üstrei), hírlapíró, szül. 1871. jan. 29. Hosztoviczán (Zemplénmegye), hol atyja görög kath. pap volt; középiskoláit az eperjesi kir. kath. gymnasiumban, főiskolai tanulmányait mint