Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Pap Dávid - Pap Dénes - Pap Endre
Papp —Pap 274 Pap Dávid. L. Köhn Dávid. Pap Dénes, ügyvéd Győrött, hol 1869. okt. 25. meghalt. — Czikkei a Győri Közlönyben (1868. 27. sz. Egy búcsúztató 1680-ból, 31. sz. Ányos Pál «Kalapos király» cz. költeménye, 35., 36. sz. Deák Ferencz levele Klauzál Gáborhoz, Kehida 1843 szept. 3., 27—30. sz. Oklevelek II. Rákóczy Ferencztől, 33. sz. Kossuth levele egy rokonához. Pozsony, 1835 decz. 23. Radvánszky János naplója, adalékul az eperjesi vésztörvényszékhez); a Századokban (1868. Félegyházi pecsét 1630., Nagy-Vázsony pecsétje 1630-ból). — Munkái: 1. A peres ügyeken kívüli jogügyletekbeni bírósági eljárás gyakorlati kézikönyve. Mittacher V. után ford. Veszprém, 1860. — 2. A pesti magyar nemzetgyűlés 1848-ban. Pest, 1866. Két kötet. (2. kiadás. Bpest, 1881.). — 3. Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez 1848—49-ben. U. ott, 1869. — 4. A parlament Debreczenben 1849-ben. U. ott, 1870. Két kötet. Petrik Könyvészete és Bibliogr. — Kiszlingstein Könyvészete. — Vasárnapi Újság 1869. 45. sz. (Nekr.). és gyászjelentés. (.) Pap Endre, ügyvéd, szül. 1817-ben Zsarolyánban (Szatmárm.); iskoláit Debreczenben végezte és szülei akaratának engedve az egyházi pályára készült. De hajlamai más irány felé kezdették vonni és a sárospataki iskolába ment jogtanulás végett. Gortvaynak megkülönböztetett tanítványa lett s egyszersmind az iskolai ifjúság által kiadott Parthenon czímű zsebkönyvben csinos versekkel lépett föl. A jogot végezvén Csekét (Szatmármegye) választá lakásul, hogy joggyakorlatát Kölcsey mellett kezdhesse, ki Szatmármegyében főjegyző s az ellenzék vezére volt. Ezen időtájra esnek az urbér-és örökváltság kérdésében azon híres nagykárolyi megyegyűlések, melyeknek viharából a pártok közt általános ingerültség és Wesselényi Miklós báró ellen politikai kereset keletkezett. Wesselényi miután a királyi táblára idéztetett, gyakran és hosszasabb ideig mulatott Kölcseynél és együtt készítették nevezetes részét azon mentő iratoknak, melyek az országban nagy feltűnést keltettek ugyan, de Wesselényi felmentését nem eszközölhették. Míg Wesselényi Csekén tartózkodott, P. még mindig Kölcsey mellett volt és így ismerkedett meg azon népszerű férfiúval, ki akkor hírének délpontján állott. Ezen idő óta őt Wesselényi a többi ifjak felett barátságára méltatá s midőn P. ügyvédi vizsgájának letevése miatt Pestre költözött, idejének nevezetes részét kellett a folyamatban levő politikai pör körüli megbízásokra áldozni. De bár Wesselényi munkával és vagyontalan helyzete életgondokkal árasztották el, kitűnő előmenetelt tett a jogtudomában és az ügyvédi vizsgát dicsérettel állotta ki. Ezen korszakra esik apró lyrai dolgozatok mellett első balladája is, mely a Kisfaludy-társaság által megjutalmaztatván, nevét ismertté tette. Kölcsey összegyűjtött munkáinak szerkesztését is majdnem egyedül vitte, mert Szemere, Eötvös és Szalay, kiknek nevei a czímlapon állanak, a legáltalános felügyeleten túl egyéb befolyást nem gyakoroltak. Ügyvédi esküjét 1840-ben tette le, mire visszaköltözött Szatmármegyébe, hol szorgalma által csakhamar független helyzetet vívott ki magának s a közgyűléseken is figyelmet érdemlő hatást kezdett gyakorolni. Ekkor Szatmármegye csatapiacz lett, hol a pártok, kivált Kölcsey halála után, tévesztett, sőt törvénytelen eszközökkel is küzdöttek a hatalomért . Váradon kívül Nagy Károly volt az egész országban a legzavargóbb jelenetek színhelye. A megyei ellenzék túlzó, a kormánypárt szenvedélyes és makacs volt. Rakonczátlanul használtatott vesztegetés és dorong. P. az ellenzékhez tartozott, de mérsékeltsége és szelid jelleme által a többiektől elütött és azon közgyűlési tudósításaiban is, melyek az Erdélyi Hit-