Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet

P - Petőfi Sándorné

­rg., Petőfiről. Kolozsvár, 1900. — Riedl Fri­gyes, Petőfi Sándor. Bpest, 1900. (Beöthy Zsolt, Képes Magyar Irodalomtörténet,­ II. ki­adás II. köt 272—297. 1.). — Keszthelyi kath. fő­gymnasium Értesítője (1900. Lakatos V., Magyar költők egymásról). — Lugosi áll. főgymn. Értesítője (1900. Duda J., P. emlékezete). — Karpathen Post (1900. Hajnóczi R. József, Emlékbeszéd). — Honti Naptár (1900. Honti em­lékek P.-ről). — Kacziány G., Petőfi. Bpest, 1900. — Lakos Imre, Emlékbeszéd. Szentes, 1900. — — Sárospataki Ifj. Közlöny (1900. Simon J., P.Sárospatakon). — M. Nemzet (1900. 6. Jókai, Utolsó találkozásom P.-vel). — Ponori Thew­rewk A., Petőfi. Bpest, 1900. — P. és a sza­badságharcz. Bpest, 1901. Linek rajzaival. — Debreczeni Képes Kalendárium. (1901. P. nyom­dásza). — Csíki Lapok (1901. 1. P. és Bona­parte). — Bács-Kulai Hirlap (1901. 47—52. Csajági B., P. és szülei). — Petőfi Szabadság-Naptár. Budapest, 1901. — Lorenz, Catalogue Génerale. Paris, 1901. XIV. 907. 1. — Sebők Zs., Petőfi. Bpest, 1902. (Piros Könyvek 2.). — Szigetvári Iván, P. költészete. Bpest, 1902. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny). — Ferenczi Z., P. és a nő. Bpest, 1902. — Gopcsa E., Az apostol. Kolozsvár, 1902. — Jókai M., P. S.­ról. Bev. és jegyz. Váradi B., Bpest, 1902. — Független Magyarország (1902. 249. Ligeti J., P. és Heine). — Esti Újság (1902. 39. Seemayer Willibald, P. koponyája). — Vajda Gy., P. élete. Költeményeiből összeállította. Szeged, 1902. — Vásárhelyi B. és Borosz G., 1902. már­czius 15. és szent P. napja. Deés, 1902. — A Petőfi-Társaság 1876 — 1901. Bpest, 1902. — Kaposi Luczián, P. elbeszélő költeményei. Bev. és magy. Szeged, 1903. — Oravecz Ödön, János Vitéz. Rozsnyó, 1903. — Bpesti I. ker. főgymn. Értesítője (1903. Pap Ferencz, P. Szalk-Szent-Mártonban). — Szigligeti-Társ. kiadványa (1903. Hegyesi M., P. halála, Im­rik P., P. költészete). — Eperjesi kath. gymn. Értesítője (1903. Tóth S., P. költészete). — Székely-Udvarhely (1903. 12. Fülei Sz. Lajos, P. és a székelyek). — Agrár-Album (1903. If­ Jancsó B., Az Alföld hatása P.-re). — Ferencit Z., P. és a szabadság eszméje. Bpest, 1904. — Miklós Elemér, P. és Béranger. Bpest, 1904. Petőfi Sándorné, Szendrey­ Julia, szül. 1828. decz. Keszthelyen (Zalam.), hol atyja Szendrey Ignácz gazdatiszt volt. 1840—44-ig négy évet Pesten a Lejtei­féle nevelőintézetben töltött, a­hol ez időben a jobbmódú magyar nemesi csa­ládok­ neveltették leánygyermekeiket. Az erdődi uradalmi felügyelő leányának már este tavaszán alkalma nyilt megismer­kedni mindazokkal az úrias vágyakkal és hajlamokkal, melyek elsőben rend­szerint az ilyen leánynevelő-intézetekben támadnak. Midőn szüleihez Erdődre vissza­került, ábrándjait Erdőd vadregényes vi­déke is nagyban ápolta. Julia már kora ifjúságában sejteni engedte, hogy egykor kivételes különcs teremtés válik belőle. Szülei mindazzal elhalmozták, a­mi után egy ártatlan lélek vágyódhatik. Már férj­hez menetele előtt kitűnően zongorázott, beszélt idegen nyelveket és jól tánczolt, tehát minden tulajdonság meg­volt benne, hogy a társaságban szerepelhessen. És ő mégis kerülte az embereket és legboldo­gabbnak akkor érezte magát, ha a zon­gorája mellé ülhetett, vagy a fák árnyá­ban Heine verseit és Georges Sand regé­nyeit olvashatta. Unalmasnak találta az uradalmi kört, a gazdaéletet pedig nyomo­rúságosnak vagy legalább is nyárspolgá­riasnak. Legmeghittebb barátnője Térei (Fleckl) Gábor uradalmi inspektor leánya, Mari volt, kivel kellemes órákat töltött. Ekkor jelent meg Petőfi Erdődön, kit 1846. szept. 8. látott meg először és kivel szüleinek ellenkezése daczára 1847. szept. 8. egybekelt. Élete ezentúl férjének éle­tével van egybekötve, kivel boldog pár évet élt annak 1849. júl. 31. történt halá­láig. Szendrey Julia és Petőfi Tordán júl. 20. látták egymást utoljára; P. még két levelet írt nejének; azután halálhírét hoz­ták. Petőfiné ekkor kis fiával Kolozsvárra utazott. Azt h­itte, hogy férje, ki Erdély­ben tünt el, ott is kerülhet elő leghamarább. Hiába várt, hiába remélt. Atyja írta, hogy nyugalmas otthon s ölelő karok várják. 1850. febr. elhagyta Kolozsvárt és Erdődre ment. Zoltán fiát ott hagyta s ő Pestre utazott egyedül. Ezt az utat megelőzőleg pár napot Udvarhelyt is töltött és meg­látogatta a helyet, a­hol férje elesett. 1850. ápr. 24. érkezett Pestre; először a Mátyás-szállóban fogadott lakást, majd

Next