Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 11. kötet
P - Popescu Péter - Popescu Simon - Popfiu Jusztin - Popics Sergius - Popini Albert
5 Popescu—Popini 6 Popescu Péter, görög kath. rumén tanító Lugoson 1858 óta. — Munkája: îndreptar practic pentru invetiatorii şcolelor poporale la tractarea învetiamentului limbei materne. Brassó, 1883. Zászló J. jegyzeteiből. Popescu Simon, görög keleti vallású theologiai tanár, erdélyi származású, szül. 1848-ban ; gymnasiumi tanulmányait Balásfalván, a theologiát Nagyszebenben, a bölcseletet Lipcsében végezte. A nagyszebeni seminarium tanára volt és 1883-ban ugyanott központi esperes-plébános. 1888-ban Romániába költözött, hol a bukaresti theologiai fakultás tanára lett, majd a központi könyvtár könyvtárnoka, a felső paedagogium és a központi seminarium tanára. — Munkái: 1. Genesa evangeliilor. Studiu biblic. Nagy-Szeben, 1880. — 2. Catechism. U. ott, 1880. és 1902. — 3. Pnevma in Nicaeno-Constantinopolitanum. Studiu exegetico-dogmatic. U. ott, 1881. (Hiszekegy). — 3. Desvoltarea primatului papal. U. ott, 1882. — Többi munkái Bukarestben jelentek meg. Enciclopedia Romana III. (Zászló J.) és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Popfiu Jusztin. L. Papfi. Popics Sergius, görög keleti lelkész és a vradnika-ravanicai (Szerémm.) kolostor főnöke. — Munkája: Opis manastira Vrdnika-Ravanice u Sremu. Karlócza, 1898. (A vradnika-ravanicai kolostor leírása). A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Popini Albert, bölcseleti doktor, ág. ev. főgymnasiumi tanár, szül. 1864. júl. 20.Ploestiben(Románia); atyja P. Nándor, az adriai biztosító-társaság igazgatója volt Aradon, magyarországi születésű olasz ember volt, ki végig harczolta a szabadságharczot és naplót is írt róla. P. 1880. aug. végén Váczon belépett a kegyes tanítórendbe, Nyitrán végezte a theologiát, azután az egyetem bölcseleti fakultását Budapesten, hol tanári s bölcseleti oklevelet nyert. Főgymnasiumi tanár volt: 1887—90-ig Nagy-Kanizsán, 1890—93-ig Magyar-Óvárt, 1893—94-ben Máramaros-Szigeten, 1894—96-ig Budapesten, 1896 — 1899-ig Temesvárt. A finnországi nevezetes írókkal baráti és sűrű levelezési viszonyban van. 1899-ben a kegyes tanítórendből kilépett és a nyíregyházai ág. ev. főgymnasiumban nyert rendes tanári állást, hol azóta a magyar és latin nyelvet tanítja; az ottani Bessenyei-körnek főtitkára. A finn nemzetet és irodalmát ismertetve felolvasásokat tartott Temesvárt, Nyíregyházán és Debreczenben. — Irt és fordított apróbb elbeszéléseket, verseket a főváros napi és szépirodalmi lapjaiba. Ujabban több év óta a finn irodalommal foglalkozik. Czikkei a M. Szemlében (1890. Tanulmány Shelley Cendek cz. tragédiájáról) ; a Katholikus Szemlében (1896. Népdalok finnből ford.) ; a Fővárosi Lapokban (1899. Scott Walterről); a Budapesti Hírlapban (1900. decz. 1. Tanulmány a hárfáról); a Budapesti Hírlapban (Aho János finn írónak rajzai s elbeszéléseiből vagy 40-et közölt, melyek «Forgácsok» és «Ujabb forgácsok» cz. külön is megjelentek ; azóta is több szépirodalmi művet közölt finnből ford, és ezen nemzet művészetét ismertette) sat. — Munkái: l. Német alaktani jegyzetek. Kézirat. Nagy-Kanizsa, 1888. — 2. Boyesen Faust Kommentárjának első része. Ford. U. ott, 1888. — 3. A máramaros-szigeti kegyes-tanítórendi gymnasium története. Máramaros-Sziget, 1894. — 4. Horatius. Kecskemét, 1895. Képekkel. (Ism. Irodalomtört. Közlemények). — 5. Schiller életrajza. Buhver után ford. M.-Óvár, 1896. — 6. Forgácsok. Aho János után finnből ford. Bpest, 1896. (Szépirodalmi Könyvtár). — 7. Byron és Shelley. Kecskemét, 1898. Két arczk. (Ism. Vasárnapi Újság 30. sz.). — 8. Álomvilág. U. ott, 1898. (Költemények). — 9. Az álom. írta Lord Byron, ford. Temesvár, 1898. — 10. Finnország a XIX. században. Nyíregyháza, 1900. (A finnek. Suomi XIX. Vuo- 1*