Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet
S - Saarosi Sándor - Saárossy Kapeller Ferencz (sárosi) - Saárossy- Kapeller Ödön (sárosi) - Saárváry Béla - Saárváry István
3 Saarosi—Saárváry - ból a Figyelő (VII. 1879.), melynek hátlapjára írta: Szivem vidámsága (czím a versfejekből) cz. 14 strófás költeményét 1605-ben (ezt is közli a Figyelő). Mind a kettő nyelvészeti szempontból érdekes maradvány. Figyelő VII. 1879. 311—313. 1. (Lévay István, Saarosi Sándor, Jézus-társasági áldozópap és tanár, szül. 1719. máj. 7. Sároson; 1735. okt. 17. lépett a rendbe ; bölcseletet és theologiát tanított Győrött 1758-ban és Budán 1759-ben. Meghalt 1766. máj. 26. Udvarhelyen. — Munkája: Assertiones ex universa philosophia . . . quas in ... academia Jaurinensi . . . 1758. . . . publice propagnandas suscepit Joan. Stehenics ... ex praelectionibus Alex. Saarosi. Jaurini. De Backer-Sommervogel, Bibliothéque-Bibliogr. VII. 356. h. SaárossyKapeller Ferencz (sárosi), cs. és kir. asztalnok, miniszteri tanácsos (a család Kapeller Ulriktól, a habsburgi Rudolf híres vezérétől származik, kinek utóda Kapeller Konrád 1535 körül I. Ferdinánd királynak sárosvári kapitánya volt. 1874. júlus hó 28-án a régi tiroli nemesség és az Osten és Gatterfeldeni előnév megtartása mellett a magyar nemességet a Saárossy névvel és sárosi előnévvel kapta). S. atyja, szintén Ferencz, kir. tanácsos, Sáros vármegye táblabírája, anyja ribári Rihary Paulina ; szül. 1856. szept. 19. Kassán, főgymnasiumi tanulmányait 1864—71-ig Eperjesen, Nagyváradon és Egerben végezte, jogi tanulmányait 1871 — 73. Kassán. 1873—74-ben a magyaróvári gazdasági akadémián tanult. 1875-ben Proskau, Taránd és Hohenheimban hallgatta az ottani tanárok előadásait. 1876-ban beutazta a Németbirodalmat, Angol- és Francziaországot és Belgiumot; 1876-ban a m. kir. pénzügyministeriumban segédfogalmazónak, 1879. a földmívelés-, ipar-és kereskedelmi minisztériumban miniszteri fogalmazónak, 1883. titkárnak, 1891. osztálytanácsosnak és 1902. miniszteri tanácsosnak neveztetett ki. Közgazdasági, társadalmi s vadászati czikkeket írt a Pester Lloydba, a magyar napilapokba s a vadászati lapokba. — Munkái: 1. Az erdőtörvény (1879. évi XXXI. t.-cz.) magyarázata. Bpest, 1883. — 2. Magyarország borászati törzskönyve. Irta és hivatalos adatok alapján összeállította S. K. F. miniszteri titkár. U. ott, 1885. — 3. A méhészet múltjáról és jelenéről, különös tekintettel hazánkra. U. ott, 1902. (Közigazgatási Könyvtár IV. 4., 5.) — 3. A méhészetről szóló törvényjavaslat. U. ott, 1902. , Kiszlingstein Könyvészete. — M. Könyvészet 1902. és önéletrajzi adatok. Saárossy-Kapeller Ödön (sárosi), m. kir. államvasuti főfelügyelő és igazgatóhelyettes, született 1857-ben Ungvárt, a gymnasiumot Egerben és Kassán végezte, utóbbi helyen a jogakadémia hallgatója is volt. A m. kir. közmunka- és közlekedési minisztériumban 19 évig szolgált, hol csakhamar elnöki titkár lett; 1882-ben a m. kir. államvasut-igazgatósághoz lépett át, hol főfelügyelő és igazg.helyettes volt. Meghalt 1888. márcz. 13. Bpesten. — Munkája : A m. kir. államvasutak tíz évi működése a közgazdaság terén. A m. kir. államvasutak igazgatóságának hivatalos adatai nyomán. 10 melléklettel. Budapest, 1885. (Németül: U. ott, 1885.) Kiszlingstein Könyvészete. — Vasárnapi Újság 1888. 12. sz. (Nekr.) és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól. Saárváry Béla, L. Sárváry. Saárváry István, szent Ferencz-rendi szerzetes, született 1730-ban Csepregen (Sopron megye); a próbaévet 1749-ben Malaczkán töltötte ; 1753-ban miséspappá szentelték. Több helyen volt hitszónok. 1763-ban a Szentföldre zarándokolt és Jeruzsálemben három évig tartózkodott. Hazájába visszatérve ismét folytatta hitszónoki hivatását. Meghalt 1784. jan. 18.