Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet
S - Sembery István (felső-szúdi) - Semberi János és Lajos (felső-szúdi) - Semelius (Semel) János - Semftleben Zsigmond
897 Sembery—Semftleben 898 vidéki magyar közművelődési egyesületre hagyta. — Politikai czikkeket írt a hírlapokba ; országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Nagy Iván, Magyarország családai X. 133., 135. 1. — Pallas Nagy Lexikona XIV. 1047., XVIII. 564. 1. — Budapesti Hirlap 1898. 290. 1. — Vasárnapi Újság 1898. 28. sz. arczk. 43 sz. — Hontvármegye. Bpest, 1907. (Magyarország Vármegyéi és Városai) és gyászjelentés. Sembery István (felső-szúdi), országgyűlési képviselő, előbbinek és garamszegi Géczy Jankának fia. szül. 1841. ápr. 20. Pesten, magán nevelésben részesült és iskoláit is magán úton végezte. A «Pátens» idejében (1859—60) részt vett a fővárosi mozgalmakban. Összeköttetésben volt a felső-olaszországi mozgalmakkal, a németországi és lengyel tüntetésekkel, később az 1863. lengyel forradalommal. 1866—67. külföldön tartózkodott, még pedig Svájczban, Franczia-, Olasz-, Spanyolországban és az angol Gibraltárban. A Marokkó partjain a Bourbonok későbbi elűzetését előkészítő forradalmi mozgalmak vezetőségével is összeköttetésben állott. (Utazásait az Egyetértés közölte.) Hazájába csak a königgrätzi csata után tért vissza. 1869-ben a függetlenségi párt alakításában részt vett és a szétvált ellenzéket tömöríteni akarta. 1870-ben Francziaországban a kikiáltott köztársaság érdekében a német invázió elleni szervezésben vett részt. 1872-ben Hontmegyében újra szervezte az ellenzéket. 1873-ban Pestvármegye bizottsági tagja lett. 1875-ben a nádudvari kerület megválasztotta országgyűlési képviselőnek ; ezt a kerületet három ízben képviselte. 1884-től többé nem vállalt képviselőséget, hanem az irodalomnak élt és felső-szúdi birtokán gazdálkodott. — Számos politikai czikket írt a Magyar Újságba (1869) és az Egyetértésbe (1875— 1883., 1905.); országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Krátky János, Szózat. Bpest, 1878. 54. 1. — Hontvármegye. Bpest, 1907. (Magyarország Vármegyéi és Városai.) Semberi János és Lajos (felső-szúdi), S. Márton táblabíró és szándok Bene Zsuzsi fiai. — Munkájuk: Monumentum scholarum ad rem publicam, oratione valedictoria exposuterunt in gymnasio A. C. Posoniensi Fratres ... die XV. Sept. A. R. C. 1781. Posonii. M. Hírmondó 1781. 75. SZ. — Nagy Iván, Magyarország családai X. 133. 1. — Petrik Bibliogr. Semelius (Semel) János, ág. evang. lelkész, privigyei származású. — Munkája : Schuldiges TI tränen- Op ff er So über das Höchsttraurige, doch seelige Absterben, der . . . Frauen Susanna Zemberin, gebohrnen Fibingerin Des . . . Georgii Zembers, gewesenen Treuen Seelsorgers, in der Königl. Freyen Berg-Stad Neusohl in Ungarn, anitzo aber Exulis Hertzgeliebtesten Ehe-Frauen, Welche, Am Sonntage Invocavit, den 23. Febr. 1681sten Jahres, in der Kayser und Königl. Stad Bresslau in Schlesien, seeliglich verschieden . . . Wittenberg. — Gyász- és üdvözlő verseket írt: Exilium in Pátriám . . . Gorlic. 1677.; Tertium Tori Pignus . . . U. ott, 1677.; Virum Juvenera . . . Wittenberg, 1681. és Dum Clarissimus . . . U. ott, 1682. (németül) cz. munkákba. Szabó-Hellebrant Régi M. Könyvtár III. 2. rész., 218. 1. Semstleben Zsigmond, podolini lelkész. — Latin-német szótára van, melyet a hitszónokok használatára a XV. század végén írt. A 4réta papír-kézirat végén ezen feljegyzés olvasható: «Explicit Vocabularium latino-germanicum praedicatoribus utile, quod scripsit Sigismundus Sempftleben Podoliensis in terra Scepusiensi.» Ezen még fel nem használt eredeti kézirat a gyulafehérvári Batthyány-könyvtárban van. Hradszky, Szepesvármegye a mohácsi vész előtt. Szepes-Váralja, 1888. 89. 1. Id. Szinnyei :. Magyar Irók. XII.