Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet
S - Sárváry István - Sárváry Jakab - Sárváry János - Sárváry József - Sárváry Pál
243 Sárváry 250 természettant és bölcseletet is. 1809. ápr. 24. a papi teendők végzésére is felhatalmazást nyert, de azért mindvégig megmaradt a tanári pályán. 1814. jan. 17. a debreczeni egyházmegyében tanácsbiró lett. 1832. márcz. 9. a m. tud. Akadémia levelező tagjának választotta. 1839-ben nyugalomba lépett. Érdekes, a mit Arany írt róla, hogyan buzdította a színészi pályára: «az agg Sárvári magához hivatott, szavaltatott (akkor szép csengő hangom volt) és énekeltetett s elégülten ajánlá: «Csak Sekszpirt! Sekszpirt, domine!» (Arany János hátrahagyott iratai és levelezése. Bpest, 1887. I. k. XLI. 1.). Ezt a jelenetet Arany «Bolond Istók»jába is beleszőtte. (Arany János összes munkái. Bpest, 1883. III. 444. 1.) Bihar és több megye táblabírája volt. Meghalt 1846. decz. 19. Debreczenben. A m. tud. Akadémiában 1847. jan 4. Toldy Ferencz tartott fölötte gyászbeszédet. Czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1817. VI. Csernák László Számvevő rostájáról s életéről rövid tudósítás, 1825. II. A leeső csillagformákról); a Társalkodóban (1834. 104. sz., 1835. 7. sz. Az álomjáró Debreczenben); a Hasznos Mulatságokban (1835. I. 7. sz. Az álomjáró); a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (VI. 1846. Csokonai Vitéz Mihály életrajzának töredékvonalai). — Munkái: 1. Commentatio de summis cognitionis humanae principiis. Quam . . . in academia Georgia Augusta pro summis in philosophia honoribus obtinendis die IX. Maii A. 1795. publico examini submittit. Göttingae. — 2. Morális philosophia, melyekben az erkölcsi cselekedeteknek a józan okosság szerént való főregulája vagy princípiuma kikeresődik és annak az Isten lételével, a lélek halhatatlanságával, és a vallással való szoros egybeköttetése előadódik. Pest, 1802. — 3. Filozofusi etnika, az az: erkölcsi tiszteinkről, vagy kötelességeinkről és gyakorlások módjáról a józan okosság szerént való tudomány, mely az erkölcsökről való filozófia Il-ik része. N.Várad, 1804. — 4. A rajzolás mesterségének kezdete. A rajzolásban gyönyörködő tanulóifjak és gyermekek kedveért írta . . . Rajzolta Lumnitzer György János, metszette Beregszászi Péter. I. drb. 10 rézre metszett táblákkal. Debreczen, 1807. II. darab. 10 rézre metszett táblákkal. Az árnyékozás módjairól, a szépség ízléséről, az emberi szépség legfelsőbb grádusinak példáiról, azoknak vizsgálásáról és követéséről. Rajzolta és metszette Beregszászi Pál. U. ott, 1807. (Ism. N. Annalen der Literatur 1808. II., 131. 1.) — 5. Halotti beszéd a jó példa becses voltáról a virtusra, melyet néhai Gyürky István... koporsója felett . . . mondott szent Mihály havának 27. napján 1807. Vácz, 1808. (Bátori Gábor és Lukáts Mihály beszédeivel együtt.) — 6. Tudósítás Uri Jánosról. Debreczen, 1818. — 7. Oratio brevis, qua examinibus publicis in oratorio novo collegii helv. conf. addictorum Debrecinensis die 22. Martii 1825. omnium primum institutis prolusit. Debrecini, 1825. — 8. Halotti beszéd, melyet néh. Vonza-Böszörményi Böszörményi Pál urnak utolsó tiszteletére febr. 5. 1825. mondott. U. ott, 1825. (Az igazságot szerető és követő előljáró czímű munkában.) Philosophiai Pályamunkák. Pest, 1835. I. 128. 1. — Pesti Hirlap 1846. 802. SZ. — Budapesti Hirlap 1846. 514. Sz. — Prot. Egyh. és Isk. Lap 1847. 2. Sz. — Akadémiai Értesítő 1847. (Toldy F. gyászbeszéde.) 1906. 616. 1. — M. tud. Társaság Évkönyve VIII. 1. 1845— 1847. 97. 1. — Hl. t. Társaság Névkönyve 1847. 118. 1. —H. Szépirodalmi Szemle 1848. 1., 2. sz. (Toldy.) — Pesti Napló 1851. 446. szám. (Könyvtára), 456. sz. — Dóczi Imre. A debreczeni ev. ref. főgymnasium története, Debreczen, 1895. 179. 1. fénynyom. arczk. — Kazinczy Ferencz Levelezése V—VII. XIV.— Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 169. 1. — Prot. Jahrbücher 1854. 158. 1.—Ferenczy és Danielik, M. írók I. 403. lap. — Csokonai Album 1861. 222. 1. — Nagy Iván, Magyarország Családai X. 77., 78. lap. — Természettud. Közlöny 1871. 493. 1. — Toldy Ferencz Összes munkái. V. — Pallas Nagy Lexikona XIV. 904. 1. — Petrik