Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet
S - Schmied Keresztély - Schmiedt Ferencz - Schmith Amand Vilmos - Schmith György - Schmith János - Schmitt Jenő Henrik
505 Schmied—Schmitt 506 tetett át. — A Ludovika Akadémia Közlönyében mint levelező tag működött közre. Czikke (1890. A tisztképzés a m. kir. honvédségnél sat.). Ludovika Akadémia Közlönye 1899. 689. 1. Schmied Keresztély, ág. ev. lelkész, nagy-szebeni származású; 1718. máj. 6. a nagy-szebeni városi tanács az ottani gymnasium aligazgatójává nevezte ki, azon föltétellel, hogy legalább tíz évig viselje hivatalát, miután a változás csak árthat az intézetnek. 1719-ben az iskola rectora lett és megmaradt a gymnasium igazgatójának 1728-ig ; ekkor Szász-Keresztúrra (Nagy-Küküllőm.) választották meg lelkésznek. Munkája: Agnethler Dániel et Schmied Christianus, Theses theologicae de Christo servatore nostro, quas sub praesidio viri pereximii, clarissimi ac doctissimi M. Petri Hermanni, R. in gymnasio Cibiniensi publice defendent Daniel Agnethler rex adolescentium, Christianus Schmied bibliothecarius Anno 1709. die 15. Julii. Cibinii, MDCCIX. Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon IV. 382. 1. Schmiedt Ferencz, róm. kath. lelkész és hittanár, szül. 1867. okt. 23. Gödön (Pestm.) , középiskoláit Budapesten és Nagyszombatban, a theologiát a bécsi Pazmaneumban végezte. Pappá szentelték 1892. okt. 14. ; egy évig székesfővárosi hitoktató, 1893. nov. 1. budapesterzsébetvárosi káplán, 1895. szept. óta egyúttal főreáliskolai hittanár. — Munkái : 1. A kálvária tragédiája. Budapest, 1895. (Francziából.) — 2. A hittelen. U. ott, 1895. — 3. Jézus élete. Brünn, 1896. Három kötet. — 4. Igaz mesék. Életképek. Bpest, 1899. (Ism. Kath. Szemle 1899.) — 5. Az első szent áldás napja. U. ott, 1899. Pallas Nagy Lexikona XIV. 960. 1. II. Pótkötet 1904. 573. 1. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól. Schmith Amand Vilmos, orvosdoktor, Késmárk város tiszti orvosa. — Munkái: I. Philosophische Fragmente über die praktische Musik. Wien, 1787. — 2. Schema eines methodischen Kranken-Examens. U. ott, 1787. — 3. Aetiologie oder Lehre von den Ursachen der Krankheiten des menschlichen Körpers. U. ott, 1788. — 4. Praktisches Kranken-Examen für angehende Aerzte und Wundärzte. U. o., 1797. Zeitschrift von und für Ungern III. 1803. 386. 1. Schmith György. — Munkája: DoMVs spIrltVaLIs Con Vent Vs PaVLInl. Cujus primi lapidis impositio dicata est honoribus, peractaque in Nosztre, 2. Septembris, felicissimis auspiciis Dni comitis Stephani Koháry de Csábrág & Szitnya etc. Budae, (1730). Költemény. Petrik Bibliogr. Schmith János, a mérnöki tudomány II. éves ismétlő hallgatója. — Munkája: Illustr. ac Rev. Dno Leopoldo e liberis baronibus Schaffrath novo anno 1794. minusculo hoc humillime gratulatur. Pestini. (Költemény.) Petrik Bibliogr. Schmitt Jenő Henrik, bölcseleti doktor, szül. 1851. november 5. Znaimban (Morvaország), hol atyja Schmitt Károly Nándor cs. és kir. kapitány és a katonai mérnöki akadémia tanára volt; ennek csakhamar bekövetkezett halála után édesanyjával (Bulla Karolina zombori származású) visszaköltözött Zomborba. Sch. öt éves korától fogva Magyarországban nevelkedett, előbb Nagyszombatban, 1858-tól Zomborban, hol a reáliskola alsó osztályait, a felsőbbeket pedig Budán végezte. 1868 végén a temesvári hadosztály-iskolát látogatta, azonban betegsége miatt a katonai pályát elhagyta. 1869-ben Bács-Bodrogmegyénél gyakornok és írnok, majd a zombori kir. törvényszéknél volt irnok. E közben bölcseleti tanulmányokkal foglalkozott. 1870-ben a szabadkai főgymnasiumban tett érettségi vizsgálatot. 1887., midőn a berlini