Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 13. kötet
S - Steiner Ádám - Steiner Adolf - Steiner Adolf - Steiner Albert - Steiner Antal
s. Steiner Ádám, theologiai doktor, róm. kath. plébános, 1874-től Várpalotán (Veszprémm.), hol 1894. máj. 22. meghalt; jeles hitszónok volt. — Czikkei a M. Államban (1870. 250., 251. sz. A háború végén, 264. sz. Még egyszer arról a porosz-osztrák szövetségről). — Munkái: 1. Egyesüljünk! Dr. Martin Konrád paderborni püspök nyomán közli. Sz.-Fehérvár, 1870. (Ism. Uj M. Sion 1871. 69. 1.). — 2. Komoly theologiai felolvasások könnyelmű politikusok számára. Roh J. A. után közli . . . Veszprém, 1872. Petrik, Könyvészete. — Schematismus Cleri Weszprimiensis 1885. — Vasárnapi Újság 1894. 21. sz. (Nekr.) és gyászjelentés. Steiner Adolf, róm. kath. plébános Lókon (Sopronm.), szül. 1852. jan. 17. Sopronban; felszenteltetett 1874. szept. 24. — A politikai lapokban és tanügyi közlönyökben magyar és német czikkeket írt, Keői név alatt 25 levélben ismertette a népiskolai oktatásnál a földrajz, történelem, természetrajz, természettan és gazdaságtan czélját, anyagát és helyes tanmódszerét. Egy polemikus füzete külön is megjelent. Zalka Emlékkönyve, Győr, 1896. 149. 1. — Schematismus Cleri Jaurinensiö 1896. Steiner Adolf, jogi doktor, ügyvéd Temesvárt. — Munkája: Temesvár és a DMKE. Temesvár, 1895. — Szerkesztette a Délvidéki Törvénykezési és Köz-Id. Szinnyei .„ Magyar írók XIII. igazgatási Értesítő cz. hetilapot 1891. máj. 15-től 1892. márcz. 27-ig Temesvárt. (Dobrev Ede ügyvéddel együtt, 1891. aug. 16-tól egyedül). Berkeszi István, A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom története. Temesvár, 1900. 139. 1. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Steiner Albert, orvos-doktor, fürdőorvos Szliácson (Zólyomm.) — Munkája : Szliács természetes meleg vasfürdőiről s egyéb gyógyforrásairól. Bpest, 1881. (Németül: U. ott, 1881.) A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Steiner Antal, bölcseleti doktor, állami főreáliskolai tanár, szül. 1842. okt. 4. Késmárkon (Szepesm.) ; a polgári és középiskolákat u. ott járta ; 1862—66-ig a budapesti egyetemen tanult és 1867— 1872-ig egyetemi tanársegéd volt a vegytani intézetnél. 1872-ben vegytanárrá neveztetett ki a lőcsei állami főreáliskolánál. 1873—1875. ápril végéig további tudományos kiképeztetése végett Berlinben tartózkodott; 1875-től ismét a lőcsei áll. főreáliskolánál működött és 1883. szept. a Szepesmegyére felállított állami vegykísérleti állomás vezetője lett. A berlini vegyészeti társaságnak, szepesmegye törvényhatósági bizottságának, Lőcse sz. kir. város képviselőtestületének tagja volt. Meghalt 1905. szept. 4. Lőcsén. Czikkei a Természettudományi Társaság Közlönyében (VII. 1867. Erdélyi 1