Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet
U - Ungi Márton - Ungi Pál - Ungler (Ungleich) Lukács
669 Ungi—Ungler 670 költő életnagyságú mellszobrát az akadémia, a nemzeti múzeum, a kolozsvári múzeum és a szarvasi főiskola számára elkészíttette. Mérnöki és gazdászati pályájának befejezése után Bécsből 1858. Nagyváradra ment, hol a latin szertartású püspöki uradalom birtokait triangulálta és tagosította. Innét meghívás folytán 1859. állami szolgálatba lépett, hol az állam vízszabályozási és kulturális érdekeinek szentelte képességeit. A pozsonyi színpártoló egylet választmányi tagja volt. Meghalt 1302. szept. 2. Budapesten. — Munkája: Előterjesztés és millenniumi indítvány Pozsonymegyében a nemzeti kultura fejlesztése és a magyar színészet állandósítása érdekében. II. rész. Pozsony, 1893. (A Pallas Lexikonában ugyan még 28 munkája van felsorolva 1865—1898-ig; azonban megjelenési hely nélkül, az esetleg önállóan megjelent munkák jelzése sincs kitéve. Ezeket nem ismerem.) Pallas Nagy lexikona XVIII. 748. 1. — Budapesti Hirlap 1902. 243. sz. — Petrik, M. Könyvészet 1886—1900. Ungi Márton, ref. esperes-lelkész, szül. 1792-ben Kis-Uj-Szálláson, hol atyja, U. Márton pap volt; Debreczenben tanult és ott lépett 1808. a felső osztályba; 1816. főiskolai senior volt; 1817. Göttingában volt egyetemen. 1819. Nagy-Létán segédlelkész lett; 1820-tól haláláig Bihar-Diószegen volt pap, 1855. márcz. 14-től esperes. Meghalt 1862. ápr. 7. — Költeményei vannak a Carmina epithalamica... comiti Ludovico Rhédei . . . Debreczini, 1813.; a Carmina quae in natales . . . regis Hungáriáe Francisci I. U. ott, 1815. és Pallas Debreczina ... U. ott, 1828. cz. munkákban (az utolsóban magyar). Házi Kincstár 1862. 167. 1. — Protestáns Képes Naptár 1864. 83. 1. — Molnár János, Bihardiószeghi ev. ref. egyház története. Nagyvárad, 1885. 205. 1. Petrik Bibliogr. I. 393., 394., III. 24. 1. és a debreczeni ref. főiskola, jegyzőkönyvéből. Ungi Pál, hírlapíró és szerkesztő. — Bécsben a Magyar Kurir segédszerkesztője volt, midőn 1787. onnét a pozsonyi Magyar Hírmondó szerkesztésére hívták meg és az év közepén a lapot átvette s azt az év végéig szerkesztette; azonban sorvadásban szenvedvén, 1788 elején hazájába utazott, de már Győrött barátjánál szerencsi Nagy István ref. lelkésznél febr. 8. utólérte őt a halál. — Munkája : Báró Trenk Fridrik emlékezetre méltó életének históriája. (Bécs) 1788. Három rész. (Ford. Névtelenül). Magyar Musa, 1788. XVI., XVII., XXI. (Nekr.) — Figyelő VIII. 291. 1. (Szinnyei). — Petrik Bibliogr. III. 684. 1. Ungler (Ungleich) Lukács, ev. püspök, szül. 1526-ban Nagy-Szebenben; 1550. júl. 9. iratkozott be a wittenbergi egyetemen. Hazájába magisteri czímmel tért vissza. 1556 febr. 16. Nagy-Szebenben gymnasiumi lector lett és évi fizetését a városi tanács 50 frtról 80-ra emelte. A szász papság 1561. két társával Németországba küldte, hogy a lipcsei, wittenbergi, oderafrankfurti és rostocki theol. fakultás helybenhagyását kinyerjék az úrvacsorája felőli hitvallásukra. 1562. érkezett haza, a mikor kelneki pap s csakhamar a szászsebesi káptalan dékánja lett. Innét 1565. Riomfalvára, 1571. Berethalomba ment papnak és 1572. máj. 6. az erdélyi ev. egyház püspökévé választatott. Meghalt 1600. nov. 22. Berethalomban. Munkája: Formula pii consensus-inter pastores ecclesiarum inita in publica synodo Mediensi anno 1572, die 22. Junii. Hermannstadt, 1883. (Urkundenbuch der ev. Landeskirche A. B. in Siedenbürgen: Die Synodalverhandlungen II.) — Kéziratban maradt: Confessio Doctrinae Ecclesiarum Saxonicarum. An. 1573. Statistisches Jahrbuch der evang. Landeskirche A. B. Hermannstadt, 1863. I. — Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 448—451. 1. IV. 483. 1. — Figyelő XVIII. 387. 1. — Zoványi, Theologiai Ismeretek Tára III. 354. 1.