Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet
T - Tokody Viktor - Tokos Géza - Toldalagi Mihály - Toldy Ferencz
219 Tokody Toldy 220 Fehértemplomban, Temesvár-belvárosban ; 1872—77. a hittan tanára a temesvári gymnnasiumban ; 1878—74. egyszersmind a szegények helyettes ügyésze, 1873—76. szentszéki jegyző és 1876. ülnök, 1872—82. egyházkerületi ügyész, 1882.egyszersmind a nyomda igazgatója; 1882. nov. 24. óta plébános Uj-Pécsett (Torontálm.) és szentszéki ülnök. — Munkái: 1. A magyarországi róm. kath. papság Egyetemes Névtára 1880 ra és Függelék 1881-re. Temesvár, 1880. II. évf. 1887. és 1891-re. U. ott, 1887., 1891.). — 2. Az Isten dicsérete az ártatlanság nyakán. Kath. ima és énekeskönyvecske jó gyermekek számára. U. ott, 1882. — 3. A rajongók. Tört. regény. U. ott, 1886. Két füzet. — 4. Egyházi ügyekre vonatkozó magyar országos törvények, királyi és kormányrendeletek. M. kir.curiai döntvények tára 1741—1881. U. ott, 1882. (2. kiadás 1885., 3. k. 1888. U. ott).5. Az öreg plébános levelei. Bpest, 1887. (Ism. Budapesti Szemle LI. k.). — 6. Összeférczelt lapok az öreg plébános irataiból. U. ott, 1891. — 7. Lelkészi irattár. Az egyházi irály elméleti és gyakorlati kézikönyve. 4. átdolg. és bőv. kiadás. Temesvár, 1892. és 1896. — Szerkeszti és kiadja a Havi Közlöny az elméleti és gyakorlati lelkipásztorság köréből cz. folyóiratot 1878 óta Temesvárt Kiszlingstein Könyvészete. — Urrkeszi István. A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom története. Temesvár, 1000.135. 1. — Petrik, M. Könyvészet 1886—1900. — Pesti Napló 1901. 15. SZ. — Schematismus Cleri dioec. Csanadiensis 1905. 261. 1. Tokody Viktor, pénzügyi titkár és helyettes igazgató Tordán. — Munkája : A szeszitalmérési adó beszedésére és az égetett szeszes italok forgalmára vonatkozó határozmányok a nyílt községekben. Arad, 1896. Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. Tokos Géza, jogi doktor, szolgabíró Balázsfalván. — Munkája: A vásár vámokról. Bpest, 1906. (Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár XIV.). H. Könyvészet 1906. Toldalagi Mihály. L. Tholdalagi. Toldy Ferencz, bölcseleti és orvosdoktor, kir. tanácsos, egyetemi tanár és könyvtárigazgató, a m. tudom. Akadémia rendes és igazgatósági tagja és a Kisfaludy-társaság elnöke . Schedel Ferenc, postatiszt és Thalherr Jozefin fia, szül. 1805. aug. 10. Budán ; szülei (kik nem tudtak magyarul) lakásukat 1807-ben Pestre tették át és Toldyt 1812. húsvét után a pesti magyar iskolába adták, 1813. pedig a gymnasium első osztályába Czeglédre küldték, hogy megtanuljon jól magyarul. A gymnasium II—V. osztályát már Pesten látogatta 1814—18. a piaristáknál ; a VI. osztályt Kassán végezte, hova a tót nyelv megtanulása végett küldte atyja; tótul itt keveset tanult, de Pethő Krónikája és Baróti Verskoszorúja ott keltette fel a magyar irodalom iránti érdeklődését. Egy év múlva ismét visszatért Pestre, ahol 1819—22. a három évi bölcseleti tanfolyamot végezte ; ez alatt kötött barátságot Bajzával. 1820-tól járatos volt Budán Virág Benedekhez is, valamint Horvát Istvánhoz. Az irodalomban és nyelvészetben Kazinczy lett az ideálja és magával ragadta a nyelvújítás. Versekkel (1818-tól) és szépirodalmi kísérletekkel kezdte írói pályáját. Első fordítása (Lübeck után , Szépeinkhez) már 1821. megjelent a Szépliteraturai Ajándékban. 1822. magyar fordítással kiadta Isokrates Paraenesisét s irodalomtörténeti adalékokat írt a német Pannoniába. Kisfaludy Károly nagy hatással volt reá, több verset írt Aurórájába. Kazinczyval 1822. kezdett levelezni. Majd Vilkovicscsal, Döbrenteyvel is személyes érintkezésbe lépett. A bölcseleti folyam végeztével az orvosi karra iratkozott be s 1822—27. ezt a szakot végezte. Közben verseket, novellákat, irodalomtörténeti és kritikai dolgozatokat