Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet

W - Wottitz Károly - Woytitz Móricz - Wozáry György János - Wöhler Gottfried

1653 Wottilz—Wöhler 1654 a paleonteologiai osztály előadója, 1890. a müncheni anthropologiai társulat leve­lező tagja, 1891. a római arkadiai aka­démia tagja, 1892. máj. 9. pedig a m. tudom. Akadémia levelező tagja lett. Ezeken kívül több hazai és külföldi tudo­mányos és közművelődési társulatok tagja volt. Püspöke 1890. a bonyhádi egyház­kerület esperesévé nevezte ki ; utóbb kapta a szekszárdi belvárosi plébánia javadalmát és 1901. a malocsádi czím­zetes apátságot. 1895-ben gróf Zichy Jenő középázsiai expeditiójában is részt vett, mely azon év ápr. 30-tól aug. köze­péig tartott. 1895-ben gróf Apponyi Sán­dorral felajánlotta Tolna vármegyének a lengyeli grófii kastélyban elhelyezett mil­lenáris alkotás gyanánt a mintegy 12 ezer darabból álló gyűjteményét, ezzel meg­alapítva a tolnamegyei múzeumot, mely 1898. jún. 1. nyílt meg. Meghalt 1907. febr. 22. Szekszárdon. A m. tudom. Aka­démiában 1908. jan. 27. Ortvay Tivadar tartott felette emlékbeszédet. — Czikkeit és egyéb munkálatait felsorolja Ortvay Emlékbeszédében és a M. tud. Akadémia nyomtatványainak jegyzéke. — Mun­kái: 1. Lourdes csoda-eseményei. Lassare Henriktől. Magyarítva a franczia erede­tinek tizedik kiadása után. Bpest, 1884. (Folytatása és II. kötete «Francziaország lourdesi kegy­helyeinek.») — 2. Leletek a lengyeli őskori telepről. U. ott, 1885., 1890. Két rész, öt horganyedzésű tér­képpel és 433 ábrával. (Németül: I., II., k. U. ott, 1888., 1890. Öt térképpel és 562 ábrával, a III. kötete is megjelent. U. ott, 1891. 36 ábrával. Pulszky Ferencz írt hozzá előszót.) — 3. Karczolatok dán-és svédországi utamról. Szekszárd, 1888. — 4. Keleti utam emlékei. U. ott, 1888. — 5. Tolna vármegye története. Kiadja a vármegye közönsége. I. és II. kötet. Tolna vármegye az őskortól a honfog­lalásig. 3600 ábrával és 3 térképpel. Bpest, 1896. — 6. Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége. U. ott, 1904. (Értekezések a tört. tud. köréből. XX. 1.). — 7. Bertrand Sándor, a m. tudom. Akadémia kültagjáról. U. ott, 1907. (Em­lékbeszédek. XII. 8.) Kiszli­ngstein Könyvészete. — 31. Sion 1892 715. 1. — Pallas Nagy lexikona XVI. 1077. 1. Vasárnapi Újság 1895. 19. sz. arczk., 1902. 36. SZ. arczk. — 31. Könyviszet 1904. — Petrik, M. Könyvészete 1886—1900.— 31. Állam 1907. 46. SZ. — Budapesti Hirlap 1907. 47. Sz. — Ortvay Tivadar, Emlékbeszéd Wosinszky Mór fölött. Bpest, 1908. Fénynyom. arczk. (Em­lékbeszédek XIII, 8.) — Herczegh Béla, W-életrajza. Szekszárd, 1908. Wottitz Károly, m. kir. kereskedelmi hivatalnok, a győri főgymnasium VI. oszt. tanulója volt 1858-ban. Légtüneti észleleteket közölt a Győri Közlönyben (1858—60.). — Munkája: Erster Unter­richt in der italienischen Sprache. Zum Schul- u. Privatunterricht. 2. verb, Auf­lage. Nagy-Kanizsa, 1889. A m. tudom. Akadémia könyvtárának példányáról. Woytitz Móricz, L. Vojtitz. Vozáry György János, kath. lelkész. — Munkája: Quotidianum christianae militiae speculum ad abstergendas mor­tiferas labes, et obtinendum super ini­micis triumphum ex lege naturae, ex lege scripta, ex lege gratiae confectum... Sive idea sacri montis Calvariae in inelyto comitatu Scepusiensi Siboca dicti Christi fidelium liberali munificentia per­ficiendi. Cassoviae, 1738. Petrik Bibliogr. Wöhler Gottfried, akadémiai zene­doktor , a budapesti zsidó hitközség orgo­nistája ; az 50-es években Németország­ból költözött családjával a fővárosba és itten mint a Pester Lloyd zenereferense 1876. okt. ülte meg 25 éves írói jubi­leumát ; a Neues Pester Journalnak is munkatársa volt. Meghalt 1879 körül Budapesten. Budapesti Napló 1876. 126. Sz. — Nemzeti 265. SZ.

Next