Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet
Z - Zeleméri László - Zelena Ferencz - Zelenay János József - Zelenay Sándor - Zeleni Ferencz - Zelenka Dániel - Zelenka Jánosné (özvegy) - Zelenka Lajos - Zelenka Pál (kutnai és körvistyei)
1771 Zelenka 1772 nemességet a nyitravármegyei Hutna birtokkal együtt. Z. a gymnasiumot Aszódon, Selmeczen, Pozsonyban, a theologiát u. ott és a jenai egyetemen (1859. okt. 26-tól) végezte. Hazatérve a nógrád megyei Szügyben, Szilasy Miklós házánál lett nevelő, s már akkor megválasztották vármegyei bizottsági tagnak. 1862. nov. 5. Pesten Székács József superintendens mellé segédlelkésznek választatott ; 1862. decz. 17-én pappá avatták ; 1864. aug. Irsára ment; onnét 1866. febr. 20. Miskolczra választották rendes lelkésznek; 1886. a hegyaljai egyházmegye főesperesévé, a tiszai egyházkerület pedig 1890-ben püspökévé választotta. Ugyanez időtől fogva volt 1895-ig a főrendiház rendes tagja s az egyházpolitikai kérdések tárgyalásában élénk részt vett; tagja volt a naplóbiráló- és pénzügyi bizottságnak. A magyarhoni egyházegyetem képviseletében részt vett Wittenbergában a megújított Luther-templomnak újra való felavatásán. Az 1891 —94. tartott zsinati üléseken mint előadó és elnökhelyettes működött. 187-ben a budapesti egyetemmel kapcsolatosan tervezett protestáns theologiai fakultás ügyében javaslattételre kiküldött bizottságba választották; több ízben működött az egyetemes vizsgáló bizottságban mint tag és jegyző ; tagja volt az egyetemes törvényszéknek, a theologiai akadémiai bizottságnak, valamint a zsinati bizottságnak. Kiválóan áldásos működést fejtejtett ki az evangélikus egyetemes gyámintézet érdekében, melynek kevés híján húsz évig jegyzője volt, 1886-tól pedig elnöke. Mint az egyesület képviselője három ízben részt vett a Gusztáv Adolfegyesület főgyűlésein Németországban. Lelkészsége alatt százhatvanháromezer forint gyűlt össze egyházi, iskolai és jótékony czélokra, az egyház tőkevagyona tizenkétezer forintról 177.000 forintra emelkedett, új tanítói és tanári állásokat szerveztek, és jótékony egyesületeket alkottak. Az egyház 1888-ban lelkészi működésének jubileuma alkalmából gyémántgyűrűvel lepte meg, 1878-ban a miskolczi árvíz alkalmával kifejtett buzgóságáért ezüst díszkelyhet kapott. 1898-ban Jeruzsálemban az első evang. templom felavatásán II. Vilmos császár részvétele mellett, mint a magyar evang. egyház küldöttje volt jelen; ez alkalomból beutazta Palesztina délvidékét, Afrikát Kairóig és Olaszországot. A király 1908. a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki. — Meghalt 1910. decz. 4. Miskolczon. — Számos czikket írt a 70-es évektől kezdve néhány napilapba, a Borsodba, a Borsodmegyei Lapokba, a Prot. Egyházi és Iskolai Lapba (1874. A turócz-szent-mártoni gymnasium vizsgálata és bezárása tárgyában) és a pozsonyi protestáns egyházi lapba; (a többi közt a pánszlávizmusról.) — Munkái: 1. Memorandum a theologia és a theol. akadémia ügyében. Miskolcz, 1870., 1878., 1880. Három füzet. — 2. Ellenjavaslat a némethoni Gusztáv Adolf-egyesülettel szándékolt egyesülési terv ellen, Kassa, 1878. — 3. Százados közgyűlési emlék 1882. ápr. 2. Miskolcz, 1882. — 4 Emléklapok a miskolczi evang. egyház évszázados életkönyvéből. U. ott, 1883. — Szerkesztette Miskolczon a Magyarhoni e. e. e. gyámintézet Jelentéseit 1864-től évenként. A miskolczi ev. egyház Évkönyveit 1866-tól; a Miskolczi vöröskereszt-egyesület megalakulásáról a Jelentést 1881. és a Magyarhoni e. e. e. gyámintézet Közlönyét 1884-től. — Álneve és jegye Kutnai és K. J. Borsodmegyei Lapok 1884. 39. SZ. — Protestáns Képes Naptár 1888. arczk. — Vasárnapi Újság 1890. 24. sz. arczk., 1910. 51. sz. — Evang. Gineken 1890. 93. 1. — Kiszingstein Könyvészete. — Sturm, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 48. 1. — D alias Nagy Lexikona XVI. 1129. 1. — Zoványi Jenő Theologiai Ismeretek Tára III. 411. — Budapesti Hirlap 1910. 289. SZ. — Pesti Hirlap 1910. 277. SZ. — M Magyarország Vármegyéi Nógrád vármegye Bpest, 1911. 3.5.1. és önéletrajzi adatok.