Szion, 1838. július-december (Második félév, 1-32. szám)

1838-07-05 / 1. szám

4 Щ Ш Valamint olvasóinknak , úgy a’ munkás résztvevőkek is növekedő száma bzdít, hogy minél tökéletesebb alakot adjunk lapjainknak. ’S mi a’munkás társainkat illeti ugyan, ámbár a’ publicumnak csak az Ígéret’ teljesítését van joga olvalni, ’s nem annyira azt, kitől, ’s mint mondatik, vagy iratik, visgálátji örömest valljuk, hogy állandóan segédkezeket nyújtottak, ’s nyújtanak át. Csajágh, Sándor, Jldder Alajos, Májer István, Zsihovitz Ferencs, ’s Sujántzky Antal urak a’ papi rendből, Ttes Podhraczky, Нишу, Zombory ’s Rudnyánszky urak a’ világi személyek közül, kiknek annál nagyobb hálával tartozunk, mivel minden dij, ’s jutalom nélkül járultak az uj vállalat’ pártolásához, mert ámbár elég lúgos olvasó publicumot nyert ugyan lapunk, de ’ Excellentiájának Laicsák Ferencs nagy váradi püspök’ jótékony adakozásának leginkább köszönhetjük , hogy a’ tetemes költségek elviselésére képesek lehetőnk ; ámbár még ezen eléggé hálálhatlan részvét mellett is, olly erős alapra nem építhettünk, atillyen az illy vállalat’ tökéletességéhez kívántatik; ’s igy midőn a’ munkás személyzet alakult is, az anyagi terhek’ vitelére fizetendő kezek hibáztak, rtlind ezt, ámbár egészen privát dolog, ’s nem publicum elejbe való, azért véli a’ szerkesztőség közzé teendőnek, hogy azon hiányokért, mellyeket minden igyekezet mellett sem lehető mindeddig elmellőzni, engedékenységre számolhasson. Mert bármilly szent igyekezeteknek is sikere a’ költő ama szavaiban kereshető: „Sint Maecenates, non deerunt Flacce Marones.“ Különben rendkívüli munkálataikkal a’ legfensőbb palezokon fénylő méltóságok is szerencséltették lapjainkat, ’s közöttük Méltóságos b. Barkóczy László, Girk György, Ocskay Antal püspököket dicsekedve említhetjük, ’s valamint nyilván hálát mondunk, úgy a’ köz ügynek pártolására számosak lelkes részvétére, kiket felszállitottunk, számolunk. Ilynemü tökéletesbülési czélzatok majd minden hazai hírlapokban ’s folyóiratokban is észrevehetők. Dicséretes példával ment elő a’ ,,Rímük,a melly nem csak a’ külföldi lapok között díszes helyet foglalhat, hanem a’ hazaiak között is külső csínjára, tartalmára, szellemére nézve méltán első helyet vívott ki, midőn hírlapi szemlét is kezdett, melly ámbár, valódi czéljától, a’ tartalomnak t. i. lejegyzésétől távozva, bírálatra átmenni látszik, mi ugyan nincs némi suprematiai merény nélkül, nem lehet mindazonáltal tagadni, hogy az ítéletek sikerültek. Sztonunk iránt is olly tekintettel vive a’ szemle, hogy említését tárgyául vette, de csak ennyit mondhatunk, mivel sem egész tartalma, sem bírálata nem vala olvasható. Nem tartotta eléggé érdekeseknek a’ t. ez. szerkesztőség? mi tudtunkra majd semmit nem adónk, mi nem a’ mindennapi keresztény élet’ körébe vág; szelleme itt ott nem tetszett? nehezen hisszük, de ha úgy volna, szerényen valljuk sz. ilyeronimussal: ,,in una tibi consentire non possum, — ut me catholicum non probem, si isla causa discordiae, mori possum , tacere non possum. (Ápol. adv. Bull’. Lib. III.) Alig Iceius tehát más oka, minthogy szerénységből a’ religiói ’s egyházi tárgyak bírálatába ereszkedni nem akart, ’s ez elegendő ’s helyes ok, miután a’ religiónak Istentől választott bírói rendeltettek; ’s azoktól a’ Szióné is már megbiráltattak , különben mivel lapjaink említéseiből a’ publicum semmi hasznot nem veml , örömest kíméljük az ebbeli fáradságtól is , sőt barátságosan kérjük tökéletesen hagyja el, ’s engedjen azon oltárunkon áldozni, mellyen talán különben is a’ Hírnök’ népszerűségével, ’s vallási felvilágosodásával nem mindenkor tömjén vezirel nőnk. Oly uj érdekre törekvése a’ ,.Jelenkornak“ a’ legújabb „pesti napló“ által , melly lapnak alalabati . Literatúrai érdeme nem csekély, de valamint szelleme olly forma: nescitis cujus spiritus, silis; úgy tartalma olly apróságokig áradozó, ’s egybe habart, hogy esti álom elött legbiztosabban olvasható, ne talán naphosszában az elmét összezavarván, fontossabbakra is alkalmatlanná tegye. ../A hazai ’s külföldi Tudósítások“ utolsó rangjukról nem annyira a’ külső alakra, mint a’ konyhai nyelvre nézvre igyekeznek felsőbbre; a’ mulatságokban „Rengés/.ettel“; kivánja ezentúl mulatni gyakran méltán unalmas olvasóit. ,,/„ Pozsonyi F.phemerideseknek“ csak elhunytát 34. és féléves korukban (grande mortalis aevi tempus) fájlalva jelenthetjük; iert valuing, ha fontoljuk , hogy azon hazánkfiaitól, kik születésük óta a’ nem magyar anya nyelvükön , ’s a’ latánon kívül alig hallattak egyebet, mind a’mellett, hogy várható a’ magyar nyelvnek is megtanulása, de egyszerre magyarokká változásukat per suillinum jus (a’ mi gyakran summa injustitia) követelhetjük, igen helyen volt ezek’ politicai éltének is illy nemű tápláléka; ’s milly jeles politicai szempontok vezérleltek a tudós szerkesztőt az ,,Alveare“ iráni legújabb micsuzás eléggé kihinleti, ’s habár a’ nyelv nem az aranykori íróké volt is, de olly egyenes ’s folyó, mint az annyiféle tárgyak változatossága kívánta, ’s tartalma is olly érdekes, hogy olly jeles isanéretségű , ’s tudományas eolegánknak lelépései , ismétlem , fájlalva említhetjük, ’s részünkről hosszas fáradoxasitiért neki a haza előtt hala köszönetet mondunk. A’ haladás’ bélyegeit viselik tartalmukra nézve ,,a’ Rajzolatok és a’ Természet“ amaz a’ magyar humor mindeddig egyedüli nem szerencsétlen éltetője , ’s több tévedések’ gondos megrovója ,s pedig az előbbihez képest, sokkal komolyabb ’s mérsékletes szellemben; (a’ szeinfivészeknek is itt már 4-dik bírálója támadt) emeg a’ Természet’ sok színű alakját, ’s kedves változatosságát követve sok jelest foglaló lap; érdekét az előbbi tarlózat, ’s az újabb hirkalászok nem kissé emelik. Másodévi lespedésben sínylődik az ,,Athaeneum ’s Figyelenezd“ iker-lap, ha csak az újabban jelentett képeknek adása nemi elöhaladásra nem czéloznak. Ayelvészek ’s stylisticai tekintetben tagadhatlan ugyan beesők , de ezeletjei c* lapoknak gyakran nem legjobb szellemmel párolognak, mi lemészetesen olly szerkesztőségtől várható, melly az ész’ Autonómiáját czimncrűl szegesztel az ilyeneket hajdanra Athénből ugyan kikergették, de nálunk türelmes országunkban, annál inkább érdemlenek türelmet, mivel az első e cikkekben is, mellyeknek egyedül van érdeke, többnyire másokat engednek gondolkodni, vagy ha sajátjuk az csupán az ő sajátjuk, mások előtt gyakran antinómiák. „Figyelmezö“ a’ dulongással, ’s kék élhetetlenséggel alább hagyni látszik, és egy más erényét sem lehet érintetlen hagyni, hogy ezután csak a’ hol jónak, ’s kétség kívül magát képesnek vélni fogja feleletre, ott várható a’ válasz. „A’ Vonmüresz és Regeid“ kivált a' nő nem’ mulattatását tűzvén ki ezélül, minden veszteglő intézetei mellett is a’ maga nemében becses lap. A ,,Hírnök s ,, természet" Szerkesztőségi személyzete azon becses vállalatért is különös figyelmét érdemli a’ közönségnek , miszerint a’ Festi vizkárvallottak javára különös munkákat fognak közre bocsájtani, a’ tikrnik ugyan tudományosan kidolgozottat a* tixáradásokról , a’ Természet pedig, Teszret gyöngyei ozim alatt költészeti darabokat. Jl. Fötvös pedig Sleckenast pesti könyvkereskedő javára , G. Ma Hál h Zaphirral egyesülve „Iris“ czimu „Aurorát" Hazudta többekkel egyesülve is „Buda“ czim alatt szülészeti darabokat hirdetnek, kellyeket nem csak mint szép reményű munkákat, hanem a közes szentségéből is pártolandókat ezennel lapjaink olvasóinak gyámolítás végett különösen ajánlunk. (0 0) Ш Í©1 Ф 0i 0) m (0! 0! a' régen elhangzott eszmék tülcsékel agyát, hanem kora 's honfiaik érdekét szemmel tartva, munkálatai zsinór mértékét ezen tekintetböl irányozhassa. Átalán véve maradandó érdem koszom illeti azon nemes lelkeket , kik ma var hazánk borús netherén fényt derítő csillagként árasztják a szelíd tudományok üdvös mulasztják ’s mennyivel előzi szellemi tehetségeink kifejtése ’s miveltsége a’ materialis pallerozodást, annál méltóbb hálára tarthatnak számot. Bizonyos azonban, hogy emennél tartossabb szoborra méltóknak kell ítélni azokat, kik a’ valódi boldogság utján szövétneket gyújtanak ’s azon ismeretek terjesztésével foglalatoskodnak, mellyek égi kecsekkel lévén ellátva, egyedül tölthetik el mennyei bájjal egész valónkat. Értem az isteni tudományok’ tágas téren virágzó elveket, bizonyosnak feltévén mind a’ tárgy szentségétől mind a’ czél méltóságától, mind a hatás üdvös eredményétől nekik kölcsönözött elsőbbséget, illyenek a monographiák ’s kivált időszaki iratok szerzői s kiadói is. Ezek emlékének, mennyiben kivált a’ hazaiakat illeti, lapjaink zsenge sorait is annál örülestebb szenteljük, mennél méltatlanabb állítmányok kerengtek némi kissé jártas külföldi írók között, s alaptalanabb váddal terhelték, némelly hazafiak is aluszékony tespedésért hivattatási tudományaik ki mivelésében a’ magyar nemzetet; hogy némelly legujabbakat ne említsek, az egyetemes literatura felül igen fanyar ítéletet mondott Schwartner midőn azt állította , hogy a’ Magyar írók ritkán hatottak hazájuk keskeny láthatára kívül, hogy egy írónk se telt Classikus érdemre szert, hogy egy helyes Historicusunk sincs Feszleren kívül , hogy a’ magyarok se hazai se külföldi dolgokhoz nem értenek fundamentomosan ’s a’ J. Tud. Gyűjt. 1817. II 3. sz. 15-11.) avagy midőn keserű gúnnyal emliti, Portugália Colonsaival együtt Krisztus születésétől 1750ig 5000 nagy és kis írókat mutálhat. Horányi Elek Atya sz. .Mártontól kezdve, ki Pannóniái volt 1777dikig nem tudott 1155 nagy és igen kicsiny íróknál többet egybe számlálni. *) Az ausztral literatura rajzolója **) különösen theologiai írásokat említvén, ezek előmenetele’ akadályit emlegeti, ’s csekély dicsérettel 11 németet, egy deákot sem emlit. De akár a’ régiebb kort, akár az újabb időket vizsgáljuk hazánkat széles tudományokról híres ’s külföld előtt is ismeretessé lett férfiak szülőföldének mondhatni, azt megjegyezvén hogy a’ tudományok vehiculuma a latin nyelv lévén ész szüleményeiket is e’ nyelven közölték nagy részint honfiaikkal, ’s ezen észrevétel annyira tartozik a legújabb korra is, hogy még a’ tudományok szent templomába nem annyira a’ honi nyelv édes hangjain hanem őseinktől átvett holt nyelven vezettetünk ’s azért a’ dicsőség laurusa az utókornak tartatik. Midőn tehát az öszves literatura mezején megjelent érdekesebb monographiákra figyelmeztetni, úgy az időszaki lapokban ’s folyóiratokban megjelenendő munkálatok’ tartalmát is időről időre vasárnapi számainkban ismerteltni fogjuk. Hiyenek hazánkban az Egyházi Jár Guzmnics Apáttól; a’ Rernyői töredékek. Német Lapokból egynéhány jelesebbek’ például: ,, Neue Theologische Zeitschrift“ Plelzlul. Der Rutholich. Weis kanonoktól, ,,Athanasia, vllgemeiner Religions und Kirchenfreund Benkert kanonoktól, az ágostai Szion, Archiv für die Geistlichkeit. Theologische Aktarbeiten (protestáns lap) ’s a’ vegyes tartalmú: Jahrbücher der Literatur, és Politische Isiiüler. Franczia lapokból: Amille la Religion , és a vegyes tartalmú : Mustte des Jamilles, az olaszokból: Annali delle Scienze religiose , és Diario di Roma, „ oficie dei giorno“ némelly ide tartozó értesítései. Лет kételkedünk, hogy ámbár fáradtságos, de felettébb kedves vállalat léélül azokra nézve kivált, kik hivatásoknál fogva a’ literatura' haladását, ’s ujabbi jeleneteit szemmel tartani kívánják. De cé- smike' kivid lapjaink érdekét nevelni, mire annál inkább érzünk ki- Várást, mivel mi a második évnegyed elején kezdeni szándékozónk, ha lapjaink kisszerű alakja, valamint több időszaki iratok’ később megjelenése, a’ jelenre halasztást nem javalja. Ш Щ «&) ’) Stilistik dos Königreichs Ungarn. II. und III. Th. Ofen lSii 433-**) Historische und kritische Andeutungen über die Literatur des oesterrcichisehcn Kaiserstaat es. Щ Ш ш m # # © (Щ M m m (© 0 (©) (© (©/ Ш (© i@) <©) 0) 0) AL „ji fi n .1 .4zitaji s .In ANtasia hetenként kétszer: vasárnap’ és Csütörtökön. Félévi előfizetés’ dija helyben 1 for. postán csinos borítékban küldve 1 for. ezüst -pénzben. Előfizethetni minden posta hivatalnál, és a’ kiadónál. FESTEN, ÉSZTÉNG AMI K. BEIMEL J. BETŰIVEL,