Szivárvány, 1947 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1947-12-29 / 52. szám
n A4» A KOK HZ.AG A «5 13VES KODÁLYT ÜNNEPLI! különböző felfogások egymást meggyőzzék és kiegyenlítsék. A Művészeti Tanács szakkritikát gyakorol az eléje kerülő művészeti termékek fölött és célja a magyar művészeti termékek belső és külső megnyilvánulásának magas nívóra emelése. E tekintetben feltétlenül haladás észlelhetők és a közízlésnek javulása az egész vonalon jelentkezik. — A Tanács működéséről hogyan értesül a nagyközönség ? — Az „Alkotás” és a „Magyar művészet” állandóan tájékoztatja a nyilvánosságot a Tanács munkájáról. — Milyen zenei művekre készül ? — Sajnos, a rengeteg hivatalos funkció, amely elől nem tudok kitérni, kevés időt enged a munkára. Búcsúzóul még csak arra kérjük Kodályt, mondja el, mi volt életének legkedvesebb élménye ? — A Fészek sajtóestélyén egyik felköszöntőm azt mondotta, hogy én nem voltam csodagyermek és elég későn kezdtem komponálni.. . Hát ez nem így volt. . . Négyéves koromban kezdtem már komponálni, sőt hangszert gyártani, csak nem került a nyilvánosság elé. A konyhából egy szűrőkanalat csentem, olyat, amelynek hosszú fogója volt és lyukakkal volt tele. Ha jól tudom, tésztát szűrnek rajta. A lyukakba ötszörösen spárgát húztam és egy magános ablak alatt pengettem saját kompozícióimat. Azóta sem voltam olyan megelégedett és későbbi műveim sem okoztak akkora örömet, mint a spárgahúros főzőkanál hangja ... Gamesiné Halmy Sári A NAGY MUZSIKUS NYILATKOZIK A SZIVÁRVÁNYNAK A MAGYAR OPERÁRÓL, A MŰVÉSZETI TANÁCSRÓL ÉS MAGAGYÁRTOTTA ELSŐ HANGSZERÉRŐL, A SPÁRGAHÚROS FŐZŐKANÁLRÓL KODÁLY Zoltánt 65 éves születésnapja alkalmával az egész ország ünnepelte. Szülővárosa, Kecskemét díszpolgárává választotta. A Székesfővárosi Zenekar díszhangversenyt rendezett, amelyen a főváros közönsége melegen ünnepelte ezt a nagy magyar géniuszt. Kodály maga vezényelte a Concertót és a Psalmus Hungaricust. A többi Kodály művet Somogyi dirigálta és Jámbor László a nagynevű zeneszerző két dalát adta elő. A hangverseny után Ortutay Gyula kultuszminiszter méltatta Kodály működését és átadta neki a legnagyobb magyar kitüntetést : a Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét a csillaggal. Zathureczky Ede a Zeneművészeti Főiskola, Dunay Jenő a Magyar Énekkarok Országos Szövetsége, Bartha Dénes a Székesfővárosi Zenekar nevében köszöntötte. Kodály Zoltánt otthonában látogatjuk meg, életének e szép állomásán. Beszélgetésünk során megkérdezzük, remélhető-e a magyar opera megszületése. — A magyar opera csak a dráma után következhet — mondta Kodály. — Először kell megszületni a szövegnek s csak azután következik a muzsika. Sajnos, Katona József Bánk bánja óta megállt a magyar drámairodalom. Amint láttuk, Bánk bánból is opera lett. A magyar írói tehetség a maga drámai formáját még nem találta meg. Amin nem is lehet csodálkozni, hiszen annyi megrázkódtatáson ment keresztül a magyar nép. A drámai stílus, amelyre az opera támaszkodhatik, különben is sajátos. A magyar dráma és zenei termék sokat fejlődött, irodalmilag kijegecesedett, cseppfolyós állapota állandóan kristályosodik. A zsenik együtteséből egyszerre fog majd kirobbani, kifeszülni a magyar dráma, illetve a magyar opera. — Megvan elégedve, mint elnök, a Művészeti Tanács működésével ? — A Tanács összetétele az ostrom utáni idők óta újabb választásokkal erősen javult és egyre inkább az arra hivatott emberekből tevődik össze. Egyre tisztábban látjuk az irányt, amelyen haladnunk kell, és ha nem is lehetünk mindenben egy véleményen, a célunk az, hogy a A Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete ünnepélyes keretek között avatta fel Visegrádon új Üdülőházát. A házavatáson Szirmai Rezső, a Nyugdíjintézet elnöke mondott ünnepi beszédet