Szivárvány, 1947 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1947-12-29 / 52. szám

n A4»­ A KOK HZ.AG A «5 13VES KODÁLYT ÜNNEPLI! különböző felfogások egymást meggyőzzék és kiegyenlítsék. A Művészeti Tanács szakkritikát gyakorol az eléje kerülő művészeti termékek fölött és célja a magyar művészeti termékek belső és külső megnyilvánulásának magas nívóra emelése. E tekintetben feltétlenül haladás észlelhetők és a közízlésnek javulása az egész vonalon jelentkezik. — A Tanács működéséről hogyan értesül a nagyközönség ? — Az „Alkotás” és a „Magyar művészet” állandóan tájékoztatja a nyilvánosságot a Tanács munkájáról. — Milyen zenei művekre készül ? — Sajnos, a rengeteg hivatalos funkció, amely elől nem tudok ki­térni, kevés időt enged a munkára. Búcsúzóul még csak arra kérjük Kodályt, mondja el, mi volt életének legkedvesebb élménye ? — A Fészek sajtóestélyén egyik felköszöntőm azt mondotta, hogy én nem voltam csodagyermek és elég későn kezdtem komponálni.. . Hát ez nem így volt. . . Négyéves koromban kezdtem már komponálni, sőt hangszert gyártani, csak nem került a nyilvánosság elé. A konyhá­ból egy szűrőkanalat csentem, olyat, amelynek hosszú fogója volt és lyukakkal volt tele. Ha jól tudom, tésztát szűrnek rajta. A lyukakba ötszörösen spárgát húz­­tam és egy magános ab­lak alatt pengettem saját kompozícióimat. Azóta sem voltam olyan megelé­gedett és későbbi műveim sem okoztak akkora örö­met, mint a spárgahúros főzőkanál hangja ... Gamesiné Halmy Sári A NAGY MUZSIKUS NYILATKOZIK A SZIVÁRVÁNYNAK A MAGYAR OPERÁRÓL, A MŰVÉSZETI TANÁCSRÓL ÉS MAGAGYÁRTOTTA ELSŐ HANGSZERÉRŐL, A SPÁRGAHÚROS FŐZŐKANÁLRÓL K­ODÁLY Zoltánt 65 éves születésnapja alkalmával az egész ország ünnepelte. Szülővárosa, Kecskemét díszpolgárává válasz­totta. A Székesfővárosi Zenekar díszhangversenyt rendezett, ame­lyen a főváros közönsége melegen ünnepelte ezt a nagy magyar géniuszt. Kodály maga vezényelte a Concertót és a Psalmus Hunga­­ricust. A többi Kodály művet Somogyi dirigálta és Jámbor László a nagynevű zeneszerző két dalát adta elő. A hangverseny után Ortutay Gyula kultuszminiszter méltatta Kodály működését és átadta neki a legnagyobb magyar kitüntetést : a Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét a csillaggal. Zathureczky Ede a Zeneművészeti Főiskola, Dunay Jenő a Magyar Énekkarok Országos Szövetsége, Bartha Dénes a Székesfővárosi Zenekar nevében köszöntötte. Kodály Zoltánt otthonában látogatjuk meg, életének e szép állomásán. Beszélgetésünk során megkérdezzük, remélhető-e a magyar opera megszületése. — A magyar opera csak a dráma után következhet — mondta Kodály. — Először kell megszületni a szövegnek s csak azután követ­kezik a muzsika. Sajnos, Katona József Bánk bánja óta megállt a magyar drámairodalom. Amint láttuk, Bánk bánból is opera lett. A magyar írói tehetség a maga drámai formáját még nem találta meg. Amin nem is lehet csodálkozni, hiszen annyi megrázkódtatáson ment keresztül a magyar nép. A drámai stílus, amelyre az opera támasz­­kodhatik, különben is sajátos. A magyar dráma és zenei termék sokat fejlődött, irodalmilag kijegecesedett, cseppfolyós állapota állandóan kristályosodik. A zsenik együtteséből egyszerre fog majd kirobbani, kifeszülni a magyar dráma, illetve a magyar opera. — Megvan elégedve, mint elnök, a Művészeti Tanács működé­sével ? — A Tanács összetétele az ostrom­ utáni idők óta újabb választá­sokkal erősen javult és egyre inkább az arra hivatott emberekből tevődik össze. Egyre tisztábban látjuk az irányt, amelyen haladnunk kell, és ha nem is lehetünk mindenben egy véleményen, a célunk az, hogy a A Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete ünnepélyes kere­tek között avatta fel Visegrádon új Üdülőházát. A házavatáson Szirmai Rezső, a Nyugdíjintézet elnöke mondott ünnepi beszédet

Next