Szocialista Művészetért, 1967 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
VAN MIRŐL SZÁMOT ADNUNK A RÁDIÓ VII-es OSZTÁLYBIZOTTSÁGA az intézmény központi szerveit foglalja magában — az MRT Titkárságát, a Központi Gazdasági Igazgatóságot, a Közvéleménykutató osztályt, a Műsorszerkesztőséget, a Személyzeti és a Külügyi osztályt, valamint a Lebonyolítást (bemondók, dokumentáció, kartontár, szalagtár stb.) , s ez a helyzet sajátos, ugyanakkor szerteágazó feladatokat ad a szakszervezetnek. Tulajdonképpen csak nagy vonásokban azonosak a tennivalók, mégis sikerült az elmúlt két év során szinte minden egyes osztály területén eredményeket felmutatni, és erősödött a kollektív munka is. A hét osztály tíz bizalmija jól végezte feladatát, és úgy tűnik, hogy a rövidesen lezajló bizalmi választások ezt a véleményt csak megerősítik majd. Ami a tagdíjfizetést illeti, három hónapi elmaradást csak egy dolgozónál jeleztek, és mert mindenki tagja a szakszervezetnek (130-an), ezzel a jó átlag közé tartozunk. A legnagyobb előrelépés a vállalati demokrácia kiszélesítésében mutatkozik: sikerült rendszeressé tennünk a munkaértekezleteket, s különösen a műsorszerkesztőség, a külügyi osztály, a központi gazdasági igazgatóság és a lebonyolítás egyes részlegeiben voltak eredményesek a megbeszélések és a viták, s most már a vállalati vezetők is felismerik ennek gyakorlati hasznosságát, és élnek is a lehetőséggel. önálló kezdeményezése volt az osztálybizottságnak a külföldről érkező műsoranyagok felhasználásának vizsgálata. Az adatgyűjtést Nádor Gyuláné elvtárs, vb-tag végezte hónapokon át és több aktivistánk bekapcsolásával. Más osztálybizottságok is komoly segítséget nyújtottak, s az eredmény a takarékossági szempontok érvényesítésében fog majd megmutatkozni, ugyanis számos olyan lehetőséget tártunk fel, ami kihasználatlan ma még a műsorkészítésben. A bérkorrekcióknál, a jutalmak szétosztásának lebonyolításában a szakszervezet képviselői rendszeresen véleményüket nyilvánítják, ennek köszönhető, hogy ma már csak elvétve fordulnak elő utólagos viták, véleménykülönbségek. Ami tevékenységünk ún. adminisztratív részét illeti, a tüzelőutalvány- és üdülési akciók, kirándulások és külföldi utazások stb. szervezése, ha nem is a kívánt mértékben, de megnyugtató módon kerültek lebonyolításra. Nem titok, hogy a Rádiónak és a Televíziónak komoly gondja, hogy mielőbb korszerű, megfelelő befogadóképességű üdülőt építhessen dolgozóinak. Az elmúlt tíz évben a Televízió személyi állományának jelentős növekedésével egyidejűleg saját üdülőkapacitásunk nemcsak hogy nem nőtt, de romlott is. Sikeres akcióink közé tartozik a szolidaritási bélyegakció, az árvízkárosultak megsegítésére indított gyűjtés (11435,5 Ft), az amerikaiak vietnami agressziója elleni tiltakozást támogató aláírás-gyűjtés, a május 1-i, november 7-i felvonuláson és ünnepségeken való nagyszámú részvétel. Tavaly közel 200 résztvevővel — családtagokkal és meghívottakkal — műsoros klubestet rendeztünk, mely valamennyiünknek sokáig kellemes emlék marad. Ez év őszén pedig autóbuszkirándulást szerveztünk Esztergomba, múzeumlátogatással egybekötve. Foglalkoztunk a Lebonyolításhoz tartozó szalagtár dolgozóinak besorolási problémáival, s az osztálybizottság javaslatát, amit a pártszervezet is támogatott, a gazdasági igazgató elfogadta, ezzel javítani tudtunk a szalagtársak helyzetén. A bemondók fizetésrendezésének kérdésében sem voltunk eredménytelenek. Napirenden tartottuk — amíg csak meg nem oldódott — néhány adminisztratív részleg helyiségproblémáját, megszüntettük a rossz munkakörülmények jelentős részét. A fentiekben a VII-es ob tevékenységéből csak néhányat, talán nem is a legjelentősebbeket említettem. Szólni kell azonban még arról, hogy a pártoktatásban, a szemináriumokon való részvételre is szép számmal mozgósítottuk területünk dolgozóit, mintegy ötvenen jelentkeztek és vettek részt rendszeresen a különböző előadásokon és vitákon. Az elmúlt két év tapasztalatai, úgy vélem, biztosítani fogják az elkövetkezőkben a még aktívabb szakszervezeti életet, de ehhez szükséges az eddigieknél jobb mozgalmi munkamódszerek kidolgozása, és a választásokon a legmegfelelőbb, leginkább bizalmat érdemlő aktivisták feladatvállalása. Erőss Ferenc a Rádió VII. vb-titkára Két év alatt számos problémánkat oldottuk meg. Az öltözők új felszerelést, pultokat kaptak. Tatarozták a baletttermet és a zuhanyozókat. Fokozottabb figyelmet fordítanak a színpadok balesetmentességére. Kidolgoztuk az együttes fegyelmi szabályzatát, ami korrekt módon javítja a munkát. A két év alatt rendeződött a balettcipő ellátás, ami azelőtt az egyik legsúlyosabb probléma volt, különösen a spicc cipőknél. A legkielégítőbb megoldást ugyancsak javaslatunk szerint akarja végrehajtani a gazdasági vezetés. A televízió kiadta az új honorárium szabályzatot, amely ránk vonatkozóan az általunk javasolt rendszert tartalmazza. A filmszereplések díjazásának ügye folyamatban van. Az együttes munkájának szervezésénél sajnos még elég sűrűn előforduló problémák vannak, a fő hibaforrás kétségtelenül az egyetlen balett-terem. Ezt az együttes már régen kinőtte. Művészi munkaigényeink normális lebonyolítására kevés. Kevés a gyakorlatok, próbák, szóló és új beálló, tanuló próbák, a balettnövendék próbák és az újat alkotó koreográfusok részére. A tererahiányt mégsem fogadjuk el végérvényesnek, megoldhatatlan rossznak. A bérkorrekció lehetőségek csak esetlegesek, a bérezési problémáinkat és a más művészi testületek, egységekhez viszonyított komoly aránytalanságokat nem oldja meg. A karnál a jelenlegi korcsoportos alaprendszer módosítása szükséges, oly módon, hogy a tagok a fizetési kategóriájuk felső szintjét el is érhessék, és a művészek annak alapján mehessenek nyugdíjba. Erre azonban az évenkénti költségvetésben biztosítani kellene a szükséges fedezetet. Mi csak ezt a formát érezzük humánusnak, figyelembe véve művészetünk eddigi eredményeit, rangját, esztétikai és fizikai sajátosságait. Ez a forma ad hiteles perspektívát az Operaház balettművészeinek, akiknek aktív működésük ideje igen rövidre korlátozott, s méltányos, hogy ez alatt az idő alatt művészi eredményeikkel arányban levő fizetést kapjanak. Kis és nagy feladatainkat vállaljuk ezután is, és azok megvalósítását el akarjuk érni, mint ahogy eddig tettük. A napi jó munkahangulat megteremtése, a művészi munka segítése a célunk, hogy az Operaház balettegyüttese az emelkedett művészi magatartás méltó példája legyen. TAUZ ISTVÁN, az Operaház balettegyüttese osztálybizottságának titkára SZÁMVETÉS két év munkájáról „A balettegyüttes munkája nem hasonlítható más művészi testület munkájához. Sajátos, és sokféle adottság összetevőjéből fakad a tánc művészi fokon való művelése. Nálunk napról napra romlanak ki új, tehetséges fiatal művészek, akik teret igényelnek és elhivatottságukat bizonyítani akarják, érett és tapasztalt művészkollégáik példája nyomán. Az osztálybizottság a balettigazgatóval és a balettmesteri karral együttműködve legfontosabb feladatának tartja e művészi munka megvalósítására alkalmas feltételek még jobbá tételét.” Ez volt a két évvel ezelőtti feladatunk lényege. Az V. kongresszus határozatai alapján éltünk kiterjedt jogkörünkkel. Konstruktívan együtt dolgoztunk az együttes tagságával és az igazgatósággal. A rendszeres taggyűléseken és munkaértekezleteken nyíltan és világosan tártuk fel problémáinkat. Határozott állásfoglalásaink, következetességünk nyomán a tagság bírálataival, igényeivel és javaslataival aktív részese lett az értekezleteknek. Az igazgatóság minden, az együttest érintő kérdésben kikéri az osztálybizottság véleményét. A jogokat és kötelességeket, az igényeket és követeléseket a jogos érdekvédelem szempontjai és a törvények betartása alapján hangoljuk össze. Az osztálybizottsági értekezletek rendszeresek. Az értekezleteken részt vesz a pártcsoport bizalmija is. Az előkészítés a bizalmiak által felvetett problémákat mindig figyelembe veszi. ,,,A munka ne Legyen rabolásuk, rDe himnusza a dolgozóknak” (Juhász Gyula) Három jellemző kép Mezei Béla készülő fotókiállításának anyagából A SZAKSZERVEZETI TANÁCS VÁLASZTÁSA: ÚJ GOND ÉS ÚJ ÖRÖM Az előzetes tájékoztatás alapján megtudtuk, hogy nálunk, Baranyában március utolsó hetében lesz a szakszervezeti vezetőségválasztó küldöttgyűlés. Nem csak héttagú szb, szvb és társadalombiztosítási tanács megválasztására kerül sor, hanem 25 tagú szakszervezeti tanácsot is választunk. Ez merőben új, és az szb szeretné remélni, hogy tagságunk ezt az újat nemcsak megérti, de jelentőségét felfogja és meg is becsüli. A moziüzemi vállalatoknál a szakszervezeti tagság jelentős része vidéken dolgozik. Ebből a szétszórtságból következik, hogy az eddigi taggyűlések döntése általában nem az egész tagság véleményét fejezte ki, hanem inkább a központ és a központhoz közel levő tagokét. Úgy véljük, a küldöttgyűlés jobban fogja tükrözni a vállalatnál levő össztagság véleményét. A küldöttgyűlés összetétele folytán alkalmas lesz arra, hogy a központ és vidéki dolgozók néha merőben ellentétes érdekeiből eredő, csak saját kis körére vonatkozó szemlélete helyett olyan vállalati szemléletet alakítson ki, amely az elvi szempontok maradéktalan érvényesítése mellett, lehetőséget nyújtson a tagság valamennyi rétege érdekének érvényesítésére. Az szb e küldöttgyűlés előfeltételeinek biztosítását tekinti jelenlegi legfontosabb feladatának. Első dolgunk volt, hogy feltérképezzük a megyét a tagság elhelyezkedése szempontjából. Ha úgy szervezzük, hogy minden 5 tag után egy-egy küldöttet választatunk, akkor a 205 tag szavazati joggal bíró küldöttgyűlése 41 főből fog állni. Ez olyan létszám, amelynek a megyeszékhelyre való utaztatása nem túl költséges, és biztosítja a küldöttgyűlés nyugodt légkörben történő megtartását. A megyeszékhelyen dolgozó tagok, ha nem is mint választott küldöttek, tanácskozási joggal, tehát szavazati jog nélkül, részt vehetnek a küldöttgyűlésen. A feltérképezés valóban térkép alapján történt. Minden vetítési hely mellé odaírtuk tagjaink nevét. Ennek alapján ötös körzeteket képeztünk a nagyobb helyeken, vagy több hely összevonásából. Az szb minden körzetből ajánlott egy tagot a körzet küldöttének. Ezt a javaslatot minden egyes tagnak megküldtük azzal, hogy vagy elfogadják küldöttjelöltünket, aláírásukkal, vagy másik nevet küldenek be az szb-nek. így alakul ki a küldöttek névsora, akiket időben meghívhatunk a küldöttgyűlésre. A küldöttek megválasztásával egyidejűleg választja meg a tagság a bizalmiakat is, a már korábban kifejlődött gyakorlat szerint. Vállalatunk szakszervezeti alapszervezetének legfontosabb választott szerve ezután a 25 tagú szakszervezeti tanács lesz. A tanács évenként 4—5 alkalommal ül össze. A vállalat gazdasági vezetősége ismerteti a tanács előtt az éves terv legfontosabb feladatait. A tanács állást foglal olyan fontos kérdésekben, mint a prémiumfeltételek megállapítása, bérrendezés, olyan átfogó intézkedések meghozatala, amelyek a vállalat éves célkitűzéseinek teljesítését elősegíthetik. A tanácsülések közti időszakban az operatív munkát, csakúgy mint eddig, a 7 tagú szakszervezeti bizottság végzi. A szakszervezeti tanács elnöke és titkára személy szerint azonos az szb elnökével és titkárával. Jelölő bizottságunk máris megkezdte előkészítő munkáját, és a tagsággal való személyenkénti konzultálás alapján 25 tagot javasol a szakszervezeti tanácsba. Az szb hét tagját, köztük a szakszervezeti tanács elnökét és titkárát saját kebeléből az első tanácsülésen fogja titkos szavazással megválasztani. A jelölő bizottság javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek a három tagú számvizsgáló bizottság, valamint a társadalombiztosítási tanács négy tagja megválaszására. Küldöttgyűlésünk egy kongresszusi küldöttet is választ. Szeretnénk elérni, hogy a szervezetten és fegyelmezetten előkészített választások eredményeként olyan összetételű szakszervezeti tanács és szb kezdhesse meg tavasszal a munkáját, amely az új feladatok megvalósítását már kezdettől fogva úgy irányíthatja, hogy mozgalmi munkánk is segítheti a vállalat célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítását. DR. OLUSZTUS JÓZSEF Baranya megyei Moziüzemi Vállalat szb-titkára fiatalítani akarunk December 6-án számolt be szakszervezeti bizottságunk a taggyűlés előtt az 1966-ban végzett munkájáról. Itt vetődtek fel az új vezetőségválasztás problémái is. Az szb beszámolójából kiderült, hogy érdekvédelmi feladatainkat jól elláttuk: teljes a foglalkoztatottság, szervezettségünk 98%-os, november végén a tagdíjfizetési készség 95(1 %-os. Viszont azt is megállapítottuk, hogy a szaktársak nem érdeklődnek úgy az alapszervezet nem gazdasági jellegű tevékenysége iránt, ahogyan az elvárható volna. Az egy-, két-, hároméves szerződések adta létbiztonság, az, hogy két zenekar készül külföldre, úgy látszik érdektelenné tette őket a szakszervezet politikai, szakmai és kulturális munkája iránt. Az szb megtárgyalta a kérdéseket, s leszámítva azt az objektív nehézséget, hogy állandó helyiséghiányban szenvedünk, arra az elhatározásra jutott: fel kell használnunk az új vezetőség választása iránti érdeklődést a mozgalmi munka megélénkítésére. A taggyűlésen olyan jelölő bizottságot választottunk, amelyik képviseli a tagság valamennyi rétegét. Célul tűztük ki a bizalmi hálózat felfrissítését. A bizalmiak egy része is elkényelmesedett, de az is igaz, hogy a mozgalomban régen tevékenykedők közül sokan elérték, vagy megközelítik a nyugdíjkorhatárt. Ezért szeretnénk, a fiatalabb zenészek közül az arra érdemesekkel, alkalmasakkal, felfrissíteni a bizalmiak sorát. Már most gondolnunk kell arra, hogy tapasztalt és a szakszervezeti munkát értő és szerető vezetőgárdát neveljünk. Az elkövetkező hetekben az szb tagjai felkeresik a zenekarokat, ott a választás jelentőségét méltatják, majd megválasztják a bizalmit. Szeretnénk elérni, hogy a jövőben a zenekarvezetők és a bizalmiak között a lehető legjobb viszony alakuljon ki, s együttesen tudják biztosítani a munkafegyelmet, a színvonalas művészi munkát, és a mozgalmi tevékenység során is szorosabban tudjanak együtt dolgozni az szb-vel. Ismertetjük a járási megbízottakkal is az előttük álló feladatokat, és segítségükkel kívánjuk megszervezni a járásonként küldöttválasztó gyűléseket. Ha ezeket a feladatokat rendre sikeresen megoldjuk, úgy gondoljuk, eredményes lesz a vezetőségválasztó taggyűlés, olyan vezetőséget választunk, amelyik képes lesz az elkövetkező két évben ránkváró feladatok megoldására. LEPÉNY ISTVÁN, a szórakoztatózenészek Csongrád megyei szb-titkára Szocialista MŰVÉSZETÉRT !