Szocialista Művészetért, 1967 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

VAN MIRŐL SZÁMOT ADNUNK A RÁDIÓ VII-es OSZTÁLYBIZOTTSÁGA az in­tézmény központi szerveit foglalja magában — az MRT Titkárságát, a Központi Gazdasági Igazgató­ságot, a Közvéleménykutató osztályt, a Műsorszer­kesztőséget, a Személyzeti és a Külügyi osztályt, valamint a Lebonyolítást (bemondók, dokumentá­ció, kartontár, szalagtár stb.) , s ez a helyzet sajá­tos, ugyanakkor szerteágazó feladatokat ad a szak­­szervezetnek. Tulajdonképpen csak nagy vonások­ban azonosak a tennivalók, mégis sikerült az elmúlt két év során szinte minden egyes osztály területén eredményeket felmutatni, és erősödött a kollektív munka is. A hét osztály tíz bizalmija jól végezte feladatát, és úgy tűnik, hogy a rövidesen lezajló bizalmi vá­lasztások ezt a véleményt csak megerősítik majd. Ami a tagdíjfizetést illeti, három hónapi elmaradást csak egy dolgozónál jeleztek, és mert mindenki­­ tagja a szakszervezetnek (130-an), ezzel a jó átlag közé tartozunk. A legnagyobb előrelépés a vállalati demokrácia kiszélesítésében mutatkozik: sikerült rendszeressé tennünk a munkaértekezleteket, s különösen a mű­sorszerkesztőség, a külügyi osztály, a központi gaz­dasági igazgatóság és a lebonyolítás egyes részle­geiben voltak eredményesek a megbeszélések és a viták, s most már a vállalati vezetők is felismerik ennek gyakorlati hasznosságát, és élnek is a lehető­séggel. önálló kezdeményezése volt az osztálybizottság­nak a külföldről érkező műsoranyagok felhasználá­sának vizsgálata. Az adatgyűjtést Nádor Gyuláné elvtárs, vb-tag végezte hónapokon át és több akti­vistánk bekapcsolásával. Más osztálybizottságok is komoly segítséget nyújtottak, s az eredmény a taka­rékossági szempontok érvényesítésében fog majd megmutatkozni, ugyanis számos olyan lehetőséget tártunk fel, ami­ kihasználatlan ma még a műsor­­készítésben. A bérkorrekcióknál, a jutalmak szét­osztásának lebonyolításában a szakszervezet képvi­selői rendszeresen véleményüket nyilvánítják, ennek köszönhető, hogy ma már csak elvétve fordulnak elő utólagos viták, véleménykülönbségek. Ami tevé­kenységünk ún. adminisztratív részét illeti, a tüzelő­utalvány- és üdülési akciók, kirándulások és kül­földi utazások stb. szervezése, ha nem is a kívánt mértékben, de megnyugtató módon kerültek lebo­nyolításra. Nem titok, hogy a Rádiónak és a Televí­ziónak komoly gondja, hogy mielőbb korszerű, meg­felelő befogadóképességű üdülőt építhessen dolgo­zóinak. Az elmúlt tíz évben a Televízió személyi állományának jelentős növekedésével egyidejűleg saját üdülőkapacitásunk nemcsak hogy nem nőtt, de romlott is. Sikeres akcióink közé tartozik a szoli­daritási bélyegakció, az árvízkárosultak megsegíté­sére indított gyűjtés (11435,5 Ft), az amerikaiak vietnami agressziója elleni tiltakozást támogató alá­írás-gyűjtés, a május 1-i, november 7-i felvonulá­son és ünnepségeken való nagyszámú részvétel. Ta­valy közel 200 résztvevővel — családtagokkal és meghívottakkal — műsoros klubestet rendeztünk, mely valamennyiünknek sokáig kellemes emlék ma­rad. Ez év őszén pedig autóbuszkirándulást szervez­tünk Esztergomba, múzeumlátogatással egybekötve. Foglalkoztunk a Lebonyolításhoz tartozó szalag­tár dolgozóinak besorolási problémáival, s az osz­tálybizottság javaslatát, amit a pártszervezet is tá­mogatott, a gazdasági igazgató elfogadta, ezzel javí­tani tudtunk a szalagtársak helyzetén. A bemondók fizetésrendezésének kérdésében sem voltunk ered­ménytelenek. Napirenden tartottuk — amíg csak meg nem oldódott — néhány adminisztratív részleg helyiségproblémáját, megszüntettük a rossz munka­­körülmények jelentős részét. A fentiekben a VII-es ob tevékenységéből csak néhányat, talán nem is a legjelentősebbeket emlí­tettem. Szólni kell azonban még arról, hogy a párt­oktatásban, a szemináriumokon való részvételre is szép számmal mozgósítottuk területünk dolgozóit, mintegy ötvenen jelentkeztek és vettek részt rend­szeresen a különböző előadásokon és vitákon. Az elmúlt két év tapasztalatai, úgy vélem, bizto­sítani fogják az elkövetkezőkben a még aktívabb szakszervezeti életet, de ehhez szükséges az eddi­gieknél jobb mozgalmi munkamódszerek kidolgo­zása, és a választásokon a legmegfelelőbb, leginkább bizalmat érdemlő aktivisták feladatvállalása. Erőss Ferenc a Rádió VII. vb-titkára Két év alatt számos problémánkat oldottuk meg. Az öl­tözők új felszerelést, pultokat kaptak. Tatarozták a balett­­termet és a zuhanyozókat. Fokozottabb figyelmet fordí­tanak a színpadok balesetmentességére. Kidolgoztuk az együttes fegyelmi szabályzatát, ami korrekt módon javítja a munkát. A két év alatt rendeződött a balettcipő ellátás, ami azelőtt az egyik legsúlyosabb probléma volt, különö­sen a spicc cipőknél. A legkielégítőbb megoldást ugyan­csak javaslatunk szerint akarja végrehajtani a gazdasági vezetés. A televízió kiadta az új honorárium szabályza­tot, amely ránk vonatkozóan az általunk javasolt rend­szert tartalmazza. A filmszereplések díjazásának ügye fo­lyamatban van. Az együttes munkájának szervezésénél sajnos még elég sűrűn előforduló problémák vannak, a fő hibaforrás két­ségtelenül az egyetlen balett-terem. Ezt az együttes már régen kinőtte. Művészi munkaigényeink normális lebonyo­lítására kevés. Kevés a gyakorlatok, próbák, szóló és új beálló, tanuló­ próbák, a balettnövendék próbák és az újat alkotó koreográfusok részére. A tererahiányt még­sem fogadjuk el végérvényesnek, megoldhatatlan rossznak. A bérkorrekció lehetőségek csak esetlegesek, a bére­zési problémáinkat és a más művészi testületek, egysé­gekhez viszonyított komoly aránytalanságokat nem oldja meg. A karnál a jelenlegi korcsoportos alaprendszer módo­sítása szükséges, oly módon, hogy a tagok a fizetési kate­góriájuk felső szintjét el is érhessék, és a művészek annak alapján mehessenek nyugdíjba. Erre azonban az évenkénti költségvetésben biztosítani kellene a szükséges fedezetet. Mi csak ezt a formát érezzük humánusnak, figyelembe véve művészetünk eddigi eredményeit, rangját, esztétikai és fizikai sajátosságait. Ez a forma ad hiteles perspektí­vát az Operaház balettm­űvészeinek, akiknek aktív műkö­désük ideje igen rövidre korlátozott, s méltányos, hogy ez alatt az idő alatt művészi eredményeikkel arányban levő fizetést kapjanak. Kis és nagy feladatainkat vállaljuk ezután is, és azok megvalósítását el akarjuk érni, mint ahogy eddig tettük. A napi jó munkahangulat megteremtése, a művészi munka segítése a célunk, hogy az Operaház balettegyüttese az emelkedett művészi magatartás méltó példája legyen. TAUZ ISTVÁN, az Operaház balettegyüttese osztálybizottságának titkára SZÁMVETÉS két év munkájáról „A balettegyüttes munkája nem hasonlítható más mű­vészi testület munkájához. Sajátos, és sokféle adottság összetevőjéből fakad a tánc művészi fokon való művelése. Nálunk napról napra r­omlanak ki új, tehetséges fiatal művészek, akik teret igényelnek és elhivatottságukat bizo­nyítani akarják, érett és tapasztalt művészkollégáik pél­dája nyomán. Az osztály­bizottság a balettigazgatóval és a balettmesteri karral együttműködve legfontosabb fel­adatának tartja e művészi munka megvalósítására alkal­mas feltételek még jobbá tételét.” Ez volt a két évvel ezelőtti feladatunk lényege. Az V. kongresszus határozatai alapján éltünk kiter­jedt jogkörünkkel. Konstruktívan együtt dolgoztunk az­ együttes tagságával és az igazgatósággal. A rendszeres tag­gyűléseken és munkaértekezleteken nyíltan és világosan tártuk fel problémáinkat. Határozott állásfoglalásaink, kö­vetkezetességünk nyomán a tagság bírálataival, igényei­vel és javaslataival aktív részese lett az értekezleteknek. Az igazgatóság minden, az együttest érintő kérdésben kikéri az osztálybizottság véleményét. A jogokat és köte­lességeket, az igényeket és követeléseket a jogos érdek­­védelem szempontjai és a törvények betartása alapján hangoljuk össze. Az osztálybizottsági értekezletek rend­szeresek. Az értekezleteken részt vesz a pártcsoport bi­zalmija is. Az előkészítés a bizalmiak által felvetett prob­lémákat mindig figyelembe veszi. ,,,A munka ne Legyen rabol­ásuk, rDe himnusza a dolgozóknak” (Juhász Gyula) Három jellemző kép Mezei Béla készülő fotókiállításának anyagából A SZAKSZERVEZETI TANÁCS VÁLASZTÁSA: ÚJ GOND ÉS ÚJ ÖRÖM Az előzetes tájékoztatás alapján megtudtuk, hogy ná­lunk, Baranyában március utolsó hetében lesz a szakszer­vezeti vezetőségválasztó küldöttgyűlés. Nem csak héttagú szb, szvb és társadalombiztosítási tanács megválasztására kerül sor, hanem 25 tagú szakszervezeti tanácsot is válasz­tunk. Ez merőben új, és az szb szeretné remélni, hogy tagságunk ezt az újat nemcsak megérti, de jelentőségét felfogja és meg is becsüli. A moziüzemi vállalatoknál a szakszervezeti tagság jelen­tős része vidéken dolgozik. Ebből a szétszórtságból követ­kezik, hogy az eddigi taggyűlések döntése általában nem az egész tagság véleményét fejezte ki, hanem inkább a központ és a központhoz közel levő tagokét. Úgy vél­jük, a küldöttgyűlés jobban fogja tükrözni a vállalatnál levő össztagság véleményét. A küldöttgyűlés összetétele folytán alkalmas lesz arra, hogy a központ és vidéki dol­gozók néha merőben ellentétes érdekeiből eredő, csak sa­ját kis körére vonatkozó szemlélete helyett olyan vállalati szemléletet alakítson ki, amely az elvi szempontok mara­déktalan érvényesítése mellett, lehetőséget nyújtson a tag­ság valamennyi rétege érdekének érvényesítésére. Az szb e küldöttgyűlés előfeltételeinek biztosítását te­kinti jelenlegi legfontosabb feladatának. Első dolgunk volt, hogy feltérképezzük a megyét a tagság elhelyezkedése szempontjából. Ha úgy szervezzük, hogy minden 5 tag után egy-egy küldöttet választatunk, akkor a 205 tag sza­vazati joggal bíró küldöttgyűlése 41 főből fog állni. Ez olyan létszám, amelynek a megye­székhelyre való utaz­tatása nem túl költséges, és biztosítja a küldöttgyűlés nyugodt légkörben történő megtartását. A megyeszékhe­lyen dolgozó tagok, ha nem is mint választott küldöttek, tanácskozási joggal, tehát szavazati jog nélkül, részt vehet­nek a küldöttgyűlésen. A feltérképezés valóban térkép alapján történt. Minden vetítési hely mellé odaírtuk tagjaink nevét. Ennek alapján ötös körzeteket képeztünk a nagyobb helyeken, vagy több hely összevonásából. Az szb minden körzetből ajánlott egy tagot a körzet küldöttének. Ezt a javaslatot minden egyes tagnak megküldtük azzal, hogy vagy elfogadják küldött­jelöltünket, aláírásukkal, vagy másik nevet küldenek be az szb-nek. így alakul ki a küldöttek névsora, akiket idő­ben meghívhatunk a küldöttgyűlésre. A küldöttek meg­választásával egyidejűleg választja meg a tagság a bizal­miakat is, a már korábban kifejlődött gyakorlat szerint. Vállalatunk szakszervezeti alapszervezetének legfonto­sabb választott szerve ezután a 25 tagú szakszervezeti ta­nács lesz. A tanács évenként 4—5 alkalommal ül össze. A vállalat gazdasági vezetősége ismerteti a tanács előtt az éves terv legfontosabb feladatait. A tanács állást foglal olyan fontos kérdésekben, mint a prémiumfeltételek meg­állapítása, bérrendezés, olyan átfogó intézkedések megho­zatala, amelyek a vállalat éves célkitűzéseinek teljesíté­sét elősegíthetik. A tanácsülések közti időszakban az ope­ratív munkát, csakúgy mint eddig, a 7 tagú szakszervezeti bizottság végzi. A szakszervezeti tanács elnöke és titkára személy szerint azonos az szb elnökével és titkárával. Jelölő bizottságunk máris megkezdte előkészítő munká­ját, és a tagsággal való személyenkénti konzultálás alap­ján 25 tagot javasol a szakszervezeti tanácsba. Az szb hét tagját, köztük a szakszervezeti tanács elnökét és titká­rát saját kebeléből az első tanácsülésen fogja titkos szava­zással megválasztani. A jelölő bizottság javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek a három tagú számvizsgáló bizottság, valamint a társadalombiztosítási tanács négy tagja meg­­válaszására. Küldöttgyűlésünk egy kongresszusi küldöttet is választ. Szeretnénk elérni, hogy a szervezetten és fegyelmezetten előkészített választások eredményeként olyan összetételű szakszervezeti tanács és szb kezdhesse meg tavasszal a munkáját, amely az új feladatok megvalósítását már kez­dettől fogva úgy irányíthatja, hogy mozgalmi munkánk is segítheti a vállalat célkitűzéseinek maradéktalan megvaló­sítását. DR. OLUSZTUS JÓZSEF Baranya megyei Moziüzemi Vállalat szb-titkára fiatalítani akarunk December 6-án számolt be szakszervezeti bizott­ságunk a taggyűlés előtt az 1966-ban végzett munká­járól. Itt vetődtek fel az új vezetőségválasztás prob­lémái is. Az szb beszámolójából kiderült, hogy ér­dekvédelmi feladatainkat jól elláttuk: teljes a fog­lalkoztatottság, szervezettségünk 98%-os, november végén a tagdíjfizetési készség 95(1 %-os. Viszont azt is megállapítottuk, hogy a szaktársak nem érdeklőd­nek úgy az alapszervezet nem gazdasági jellegű te­vékenysége iránt, ahogyan az elvárható volna. Az egy-, két-, hároméves szerződések adta létbiztonság, az, hogy két zenekar készül külföldre, úgy látszik érdektelenné tette őket a szakszervezet politikai, szakmai és kulturális munkája iránt. Az szb megtárgyalta a kérdéseket, s leszámítva azt az objektív nehézséget, hogy állandó helyiség­hiányban szenvedünk, arra az elhatározásra jutott: fel kell használnunk az új vezetőség választása iránti érdeklődést a mozgalmi munka megélénkíté­­sére. A taggyűlésen olyan jelölő bizottságot választot­tunk, amelyik képviseli a tagság valamennyi réte­gét. Célul tűztük ki a bizalmi hálózat felfrissítését. A bizalmiak egy része is elkényelmesedett, de az is igaz, hogy a mozgalomban régen tevékenykedők kö­zül sokan elérték, vagy megközelítik a nyugdíj­kor­határt. Ezért szeretnénk, a fiatalabb zenészek közül az arra érdemesekkel, alkalmasakkal, felfrissíteni a bizalmiak sorát. Már most gondolnunk kell arra, hogy tapasztalt és a szakszervezeti munkát értő és szerető vezetőgárdát neveljünk. Az elkövetkező hetekben az szb tagjai felkeresik a zenekarokat, ott a választás jelentőségét méltat­ják, majd megválasztják a bizalmit. Szeretnénk el­érni, hogy a jövőben a zenekarvezetők és a bizal­miak között a lehető legjobb viszony alakuljon ki, s együttesen tudják biztosítani a munkafegyelmet, a színvonalas művészi munkát, és a mozgalmi tevé­kenység során is szorosabban tudjanak együtt dol­gozni az szb-vel. Ismertetjük a járási megbízottak­kal is az előttük álló feladatokat, és segítségükkel kívánjuk megszervezni a járásonként­ küldöttvá­lasztó gyűléseket. Ha ezeket a feladatokat rendre sikeresen meg­oldjuk, úgy gondoljuk, eredményes lesz a vezetőség­választó taggyűlés, olyan vezetőséget választunk, amelyik képes lesz az elkövetkező két évben ránk­váró feladatok megoldására. LEPÉNY ISTVÁN, a szórakoztatózenészek Csongrád megyei szb-titkára Szocialista MŰVÉSZETÉRT !

Next