Szocialista Művészetért, 1972 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1972-02-01 / 2. szám
Krónika PIROSZMANISVILI, Niko grúz naív festő tárlatát a Szépművészeti Múzeum rendezte meg (Bojár felv.) MIRŐL ANKÉTOZTAK MISKOLCON? Január 7-én képzőművészeti tanácskozás volt Miskolcon. A Magyar Képzőművészek Szövetsége által egybehívott ankéton két témát tűztek napirendre. Először a magyar képzőművészet külföldi kapcsolatait, második napirendi pontként pedig a magyar grafika helyzetét vitatták meg. Érdemes az elhangzottakat a szélesebb szakmai közvélemény elé tárni. Hemberger Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének főosztályvezetője ismertette külföldi kulturális kapcsolatainkat. Kiemelte, hogy a XX. században, de különösen az utolsó évtizedekben jelentősen megváltozott a kulturális kapcsolatok szerepe, intézményesedtek ezek a kapcsolatok, és gyorsan, robbanékonyan fejlődnek. Formai és tartalmi szempontból is nagy az előrelépés, nemzetközi egyezmények segítik a kapcsolatok bővülését. Domináns lett az állami szervek szerepe, de az egyéb kapcsolatok sem szűntek meg. A döntő változás, amely a kapcsolatok három csatornájának — állami egyezmények, szövetségek és városok cseremegállapodásai, közvetlen személyi kapcsolatok — párhuzamos tevékenysége eredményeként jött létre, a 60-as évek derekától tapasztalható döntő mértékben. A legintenzívebb kapcsolat a kiállítás-cserénél tapasztalható. Félszáznál több országgal van állami egyezményünk, de azon túl más államokkal is tartunk kapcsolatokat. Tíz év alatt művészeink 56 országban állítottak ki, s a szövetségnek is 8 szocialista országgal van cserekapcsolata. Intenzív lett a területi szervek és a városok cseréje; napjainkban 14 város tart fenn ilyen kapcsolatot. Míg 1966-ban 17 országban 17 tárlatot rendeztünk, 1965-ben már 29 országban 64-et, és nagyjából ez a szám állandósult: 1970-ben 29 országban 65 tárlatot rendeztünk. 1971- gyel az első nemzetközi kisplasztikai biennálé megrendezésével Magyarország is csatlakozott a nemzetközi tárlatokat rendező nemzetekhez. A szocialista magyar képzőművészet kilépett korábbi ismeretlenségéből, eloszlatott egy csomó tévhitet külföldön, és a nagyvilág tárlatlátogatói előtt felmutatta a szocialista tartalmat a jelenlegi magyar művészetben. Szólt a beszámoló a Kulturális Kapcsolatok Intézetének szerepéről, és kiemelten foglalkozott a magyar grafikai alkotások külföldi értékesítési nehézségeivel, mint megoldandó feladattal. A két korreferens közül dr. Aradi Nóra a külföldön rendezendő magyar kiállítások eszmeiségéről, a folyamatosságra törekvés szükségességéről, a nemzetközi informáltság nélkülözhetetlenségéről szólt, és arra intett, hogy a tőkés országok tárlatain is vegyük észre a társadalomkritika új jelentkezéseit, ne csak a sokkhatásokat és technikai fogásokat. A másik korreferens, Csorba Géza a modern európai hatásoknak a magyar képzőművészetben való jelentkezéséről beszélt. A hozzászólások több gyakorlati javaslatot is tartalmaztak, s a nemzetközi információ javítását, a kapcsolatok koncepciózusabb tervezését, a szereplések visszhangjának hazai ismertetését és az értékesítési gondokat szorgalmazták. A második napirend előadója, dr. Végvári Lajos egyetemi tanár, a VI. miskolci országos grafikai biennálé alapján próbálta megrajzolni a magyar grafika helyzetképét. Megállapította, hogy ez a biennálé sajnos nem nyújtott lehetőséget a teljes áttekintésre. Részletesen elemezte az okokat, a biennálé szervezeti és tartalmi fogyatékosságait, neves művészek távolmaradását, és azt a veszélyt, amely az eklektika jelentkezésével az újrasematizálódás felé tolhatja el ezt a művészeti ágazatot. Válság még nincsen, mondotta, de a megmerevedés esetleges veszélyével számolni kell. Arra is intett, hogy ne a stiláris versenyfutás legyen a legfőbb gondunk, hanem legyen több jó törekvés a grafika jó értelmű, de magas szintű popularitására. A grafikai alkotások árának alakulásáról is szólt, és kifejezte aggályát, hogy hovatovább a kiállítási darabok nem az emberekhez jutnak el, hanem az állami vásárlókhoz, s „a grafika nem populáris alkotás lesz, hanem közéleti mecenatúra fogja fenntartani”. A második napirend hozzászólói igen élesen bírálták a miskolci biennálé szervezését, az értékesítési gondokról szóltak, s általában elsősorban a gondok oldaláról közelítették meg a mai magyar grafika helyzetét. A tanácskozás két referátuma és két korreferátuma, valamint a felszólalások többsége sok értékes adalékkal gazdagította a feltűnően kevés számú jelenlevőt. Nem tudni, miben keresendő az alkotóművészek meghökkentő távolmaradásának oka, s ezért mert kevesen voltak, a tanácskozás anyagát írásban adják közre. (bm) LONDONI SZÍNÉSZEK BÉRHARCA Az újvidéki DOLGOZÓK 71/51. számából idézünk: — NAGY-BRITANNIA színészszakszervezetének neve: Equity, azaz Egyenlőség. Nos, az Equity éppen most készül újabb harcra, rövidesen leül tárgyalni a Society of West End Theatre Managers-szel, a londoni színházi negyed igazgatóinak érdekképviseletével, a színészek életkörülményeinek javítása érdekében. Az idén a londoni színháznegyed van soron, mivel az elmúlt évben az Egyenlőség a vidéki színészek béremeléséért vívott harcot. Nagy-Britanniában nincs állandó színház, azaz: állandó színházi kőépületek vannak, társulat nélkül. A színház csak helyiség, amelyet a különböző produkciókra bérbe adnak. A színészt tehát nem a színház szerződteti, hanem a produkció, amely azt az épületet béreli, amelyik éppen szabad, illetve amelyiket a legmegfelelőbbnek tartja a maga számára. Szerencsés esetben, ha a darabnak sikere van, a színésznek hónapokig, sőt évekig sincs gondja. Ellenkező esetben viszont „pihenni" kényszerül. Ezért lényeges, hogy amíg munkája van, megfelelő fizetést kapjon, külön a próbákra is. Ez utóbbira azért van szükség, mert megtörténhet, hogy rengeteg időt elvesztenek az előkészületekkel, a bemutatóra viszont egyáltalán nem kerül sor. A tekintélyes angol lap, az Economist maga is így kezdi az erről a témáról szóló cikkét: „Minthogy a legtöbb színész idejének nagy részét „pihenéssel” tölti, azaz munka nélkül, létfontosságú számára, hogy amikor dolgozik, minél magasabb gázsihoz jusson”. A szakszervezet és a menedzserek tehát arról tárgyalnak, hogy a színészek fizetésének alsó határát emeljék feljebb. Az Equitynek ezenkívül táppénzemelési követelései is vannak. A brit színész — betegsége esetén — ez ideig fél fizetést kapott, de azt is csak három hétig. Ezen is javítani kell. Az Egyenlőség követeli a fizetett szabadságot is, ami idáig nem létezett. Egy másik javaslata: ha a produkció megbukik (tehát csak 2—3 alkalommal kerül bemutatásra), a szereplő színészek kapjanak legalább két heti fizetést. Megjegyzendő, hogy a munkáltatók elnöke az a Peter Saunders, aki minden idők legsikeresebb darabjának, a a Londonban 19 éve egyfolytában futó Egérfogó című Agatha Christie darabnak a színházi vállalkozója, aki éppen ezzel hatalmas vagyont keresett. Kérdés, mennyire lesz érdekelve a színészek ügyében. Nagy Júlia és Orosz Klári balettművészeket 25 éves operaházi működésük alkalmából Lőrinc György balettigazgató és Tauz István vb-titkár köszöntötte (Mezey felv.) NYUGDÍJASOK ÖRÖME • A SZEGEDI ZENÉSZ nyugdíjasok részére az OSZK Csongrád megyei kirendeltsége és a szórakoztatózenész szb december 30-án a Hungária különtermében találkozót rendezett, amikor is a nyugdíjas szórakoztatózenészeket ebéden látta vendégül. A baráti találkozón sok kedves, régi emlék elevenedett meg. Korelnök a 73 éves Fátyol János prímás volt, aki zenekarával annak idején sok sikert aratott külföldön. Természetesen a beszélgetés a munka, a zenélés körül forgott. A nyugdíjas zenészek szívesen beállnak a beteg és szabadságon levő tényleges zenészek pótlására. A találkozón született meg a nyugdíjas zenészek zenekarának gondolata is. Reméljük rövidesen meg is valósul, hiszen ez a zenekar nagy segítséget jelentene a vendéglátóipari vállalatok kulturált „zeneszolgáltatásában”. Azt is elhatároztuk, hogy a jövőben rendezendő hasonló találkozókra meghívunk néhány fiatal, pályakezdő zenészt is. Hiszen az ilyen összejöveteleken is mennyi, de mennyi tapasztalatot tudunk átadni a fiataloknak . . . MAKLÁRY LÁSZLÓ — KARÁCSONY A FÉSZEKBEN Levelet hozott a posta. A feladó: a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége. Zárt levél. Mit akarhat tőlem a szakszervezet? — morfondíroztam el. Tagdíjjal nem tartozom ... A nyugdíjamat csak pár hónapja állapították meg . . . Izgatottan bontottam . . . Uramfia, uzsonnára hívnak . . . Még kis csomagot is fogok kapni. . . Válaszoljak: megyek-e, vagy sem, mert az utóbbi esetben lakásomra küldik a csomagot. . . December 22-én délután 3 órára voltunk hivatalosak a Fészek nagytermébe. Gyönyörűen terített asztalok vártak, szépen diszített karácsonyfa, barátságos fogadtatás, s máris kezünkben volt a jelzett „kis csomag”. Az egész úgy, ahogy volt, valami családi összejövetelre emlékeztetett . . . Mintha mindig együtt lettünk volna, mindenki örült a másiknak és valamennyinek. Elfelejtett pályatársak, rég nem látott jóbarátok bukkantak föl, itt is, ott is. Hanem a jó kedvem egy csapásra megcsappant, amikor Cziráky Lucy, a rendezőbizottság tagja a fülembe súgta: elnöknőnk megnyitója után beszéljek a nyugdíjasok nevében ... Hasztalan tiltakoztam, hogy én most vagyok először ilyen találkozón, és hogy olyan kiválóságok vannak köztünk, mint... Mit tehet ilyenkor az áldozat? Őszintén bevallottam, pontosan úgy érzem magam, mint annak idején a felvételi vizsgán a színművészeti akadémián. Szerencsés ötlet volt, megteremtődött a közös élmény hangulata, be tudtam fejezni első nyugdíjas felszólalásomat . .. Most következett a java, mintha csak fogadáson lennénk, elegáns felszolgálók hozták a forró virslit mustárral és friss ropogós süteménnyel, majd a gesztenyepürét, a feketét, a Coca-Colát. . . Közben megindult a csevegés. Meséltünk a múltról, sikerekről , kudarcokról, fogadkoztunk, hogy ezentúl gyakrabban fogunk találkozni, szőttük a terveket... Mindent egybevetve, várakozáson felül sikerült. Már számolom, hányat kell még aludni, hogy megint karácsony legyen. Akkor már nem nekem kell beszélni, akkor már én sem leszek „előkészítős” nyugdíjas, hanem „haladó” a javából. BOGNÁR ELEK BÁBUK ÉS EMBEREK címmel mutatta be új műsorát az Állami Bábszínház. Urbán Gyula „Kompozíció" című pantomim és bábgroteszkjében Juhász Tóth Frigyes, Blasek Gyöngyi és Rebro Mara (MTI) ZENEI ESEMÉNYEK EGERBEN Több éves hagyománya az egri zeneiskolának, hogy tanárai a múzeumi hónap keretében kamarazenei hangversenyeket tartanak. Ebben a tanévben október 4-én volt ez a hangverseny az egri Dobó István vármúzeum képtárában. A zeneiskola hangverseny-sorozatot indított volt növendékei részvételével. November 29-én Delley József zongoraművész, aki jelenleg a Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának tanára, mutatkozott be az egriek előtt, december 20-án az ének tanszakunkon tanult jelenlegi zeneművészeti főiskolások hangversenyére került sor. Az Agria Bútorgyár és a zeneiskola november 4-én szocialista szerződést írt alá. Ennek lényege: a zeneiskola hivatásának megfelelően népművelési munkát végez a bútorgyár dolgozói körében, rendezvényeiken zenei illusztrációkkal közreműködik, a gyár közgyűléseire a zeneiskola hangversenytermét rendelkezésre bocsátja. A bútorgyár a zeneiskola régi bútorainak karbantartását segíti. A gyár november 7-i ünnepségén már közreműködtek a zeneiskola tanárai és növendékei. Borsod és Heves megye zeneiskolai hegedűversenyét március 8—11 között az egri iskolában rendezik meg. A verseny a zeneiskolai hegedűjáték színvonalemelését szolgálja. A zsűri tagjai a miskolci zeneművészeti szakközépiskola hegedűtanárai, elnöke Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművész, rektor lesz. Csajkovszkij hangversennyel ünnepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját a kiváló együttes címmel kitüntetett egri szimfonikus zenekar november 8-án. A hangversenyt Farkas István vezényelte, az est szólistája Gabos Gábor Liszt-díjas zongoraművész volt. A zenekar látja el az egri filharmóniai bérlet hangversenyének jelentős részét. A január 10-i hangversenyt Farkas András, a Bécsben működő fiatal karmester vezényelte. A szimfonikus zenekar kamarazenekara, mely Veszprémben aranydiplomát kapott, öt estén szólaltatta meg Händel összes zongoraversenyét, fővárosi művészek közreműködésével. A zenei évadot az együttes júniusban Gerschwin-esttel zárja. ASZTALOS LORÁND MUNKAVÉDELMI NAPTÁR 1. Az illetékes Állami, tanácsi és szakszervezeti szerveknek meg kell küldeni az előző havi baleseti jegyzőkönyveket. 2. Február 21-ig az állami zeneiskolák igazgatói jelentést küldenek a munkavédelmi felügyeletnek munkavédelmi tevékenységükről. 3. Ne feledjük el megtartani az esedékes havi munkavédelmi, biztonságtechnikai szemléket. 4. Ellenőrizzük a járdák, közlekedési utak tisztaságát, különös tekintettel a téli csúszásveszélyre. 5. Vizsgáljuk felül a IV. ötéves munkavédelmi intézkedési tervek beruházási, rekonstrukciós részleteit, elsősorban abból a szempontból, hogy a szociális előirányzatok tervezése reális-e. 6. Naponta figyelmeztessük a gépjárművezetőket az óvatos vezetésre. 7. Ellenőrizzük, hogy a szabadban, hideg munkahelyen dolgozók rendszeresen megkapják a meleg védőitalt és a meleg védőruházatot. 8. Ellenőrizzük az elektromos irodagépek, berendezések (író-, számológép, kávéfőző, hősugárzó stb.) érintésvédelmét. 9. Tartsuk meg az esedékes balesetelhárító oktatásokat. 10. A színházak fokozott gondossággal ellenőrizzék a tárolási helyeket. GÁSPÁR KÁROLY Krónika Két kép a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola szb-je által rendezett művész-tanári koncertről Fent: a hárfás szeptett. oldalt Schotka Gábor (Rékai János felv.) A szocialista A MŰVÉSZETÉRT