Szocialista Művészetért, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1974-03-01 / 3. szám
HÁROM OB-TITKÁR, aki nő... A MAGYAR RÁDIÓBAN az ember ha női osztálybizottsági titkárok után érdeklődik, mosolyogva kérdezik: — Az örökös tagokat keresi? ... Ezt azt jelenti, hogy vannak olyan szakszervezeti társadalmi munkások, akik már 10—15 éve egyfolytában aktív titkárok, gazdasági felelősök vagy bizalmiak. Bitó Pál például 15 éve ob-titkár a zenei főosztályon, Pataki János egy évtizede a műszaki igazgatóságon ob-titkár, Farkas Magda 15 éve gazdasági felelős, Soltész Endre szintén — és folytathatnám a sort... De miután női rovatunkba írok, így csak hármat emelek ki az „örökös" tagok közül. KONKOLY TIBORNÉ ERŐSS ANNA bemondó 15 éve van a mozgalomban és 6 éve ab-titkár a LEBONYOLÍTÁS 80 főnyi alapszervezetében, amely két turnusával — idetartozik a műsoradó, információ, dokumentáció, könyvtár, sajtóarchívum, szalagtár, kartontár — roppantul szerteágazó terület. Kezdjük azzal: mindenki más és más időpontban van szolgálatban. Jellemző, hogy még az öttagú osztálybizottságból is négyen különböző időbeosztásban dolgoznak. Róluk valóban el lehet mondani: szabad idejükben végzik a társadalmi munkát. Ahhoz, hogy bárkivel beszélhessenek, külön kell bejönniük, beosztási idejükön túl. Az elmúlt négy esztendő nemcsak az átszervezés miatt volt nehéz, hanem mert nagyon sok személyi változás, más funkcióba kerülés történt az alapszervezetben, az aktivista hálózatban. Erőss Anna azon méri le a választások morális jelentőségét, hogy egy utólag kooptált aktivista, aki választott tag helyett veszi át a társadalmi munkát, soha sem érez ekkora felelősséget, mint az, aki a közösség bizalmából kerül funkcióba. Aztán rátérünk a mi női problémáinkra. Kezdjük azon, hogy a bemondói munkakör milyen speciális problémákat vet fel. Ahhoz, hogy az adón folyamatos üzemelés lehessen, 15 embernek — köztük a be'L'tt bemondóknak — éjjel■ app il, vasár'- és ünnepnapon is ott kell lennie. Ez főleg a családos nőknél sok gondot okoz. A szpíkereknél szabad szombat természetesen nincs, nehéz olyan beosztáshoz jutni, hogy kétszeres pihenőnap legyen biztosított. De nemcsak családi problémákat okoz a bemondóknál a beosztás. A fiatalok közül többen főiskolára járnak, nem egy közülük vidékre. Felvetődik az a probléma is, hogy a bemondók szabadsága a gyakornoki évtől kezdve akár 15 éven át is mindig ugyanannyi marad, amin az ob-titkár szerint azért is változtatni kellene, mert a hajnali-éjjeli munka jobban koptat és igénybe vesz, nem beszélve az élő hírolvasás stresszéről. Természetesen a szalagtársak helyhiánya ugyanolyan munkakörülményi probléma az ok szemében. Erőss Anna bevallotta: nagyon szereti ezt a sok gondot. Úgy érzi, társadalmi munkája visszahat öreá, formálja, gazdagítja. Több emberi sorsot ismer meg, több életet él, mint az, aki csak magával törődik. Mosolyogva mondja: gyakran éri a szubjektivitás vádja is, dehát ez a munka nagyon is „emberközpontú”... Véleménye szerint az osztálybizottság munkáját intenzívebbé lehetne tenni a fiatalok erőteljesebb képviseletével. Ha ők nem tekintenék a szakszervezetet a „törzsgárda KISZ-ének”, hanem saját érdekvédelmi szervezetüknek, és gyakrabban jönnének ötleteikkel, kezdeményezéseikkel. „Nem bérleti hely egy-egy funkció” — búcsúzik nevetve Erőss Anna, — „frissíteni kell az aktivista hálózatot. Éppen a közelgő választások miatt is. KESZTHELYI GYULÁNÉT a Külföldi Adások Főszerkesztőségén (KAF) kerestük fel, ő ott az osztálybizottság titkára. Vele együtt mind a hét olsótag újságíró. Ez a rendkívül mozgékony ok nincs most könnyű helyzetben, az új struktúra folyamatba tétele fokozott feladatokat ró rájuk is. Arról van szó, hogy a külföldre sugárzott adások aktuálisabbá tételével krónikajellegűbbé válik szerkesztés, a műsor súlypontja a tájékoztató jellegű műsorokra terelődik, ezekben életünk, eredményeink jobb megismertetése a cél. Ehhez a szerkesztésnek frissebbé kell válnia, ez viszont feladatokat ró az osztálybizottságra is. Azt mondja az ob-titkár: az adások estére tolódásával a munkavédelmi szempontokat is jobban figyelembe kell venni, továbbá azt, hogy mennyivel több megterhelést jelent ez az osztály dolgozóinak. Aztán arról beszél, hogyan lehetne javítani a munkakörülményeket. Hiszen ezek a házon belüli nagy távolságok miatt amúgy sem könnyűek. Ugyanakkor azt is tudják, hogy a külföldre sugárzott adások hatása nem jelentkezik olyanközvetlenül, mint a hazai műsoroké. Az ob-nak az is fejtörést okoz, hogy a sajtó és a rádió között bizonyos bérfeszültség áll fenn. Viszont örömmel mondja, milyen jó a kapcsolat az ob és a főosztályvezetés között. Lényegesen jobb, mint az induláskor volt. Két ob-tag tagja a vezető testületnek, és az ob véleményét minden esetben, a bérproblémáknál is, meghallgatják. Elmond egy konkrét példát. Az egyik jutalmazáskor az ob véleménye nem egyezett a jutalmazandó személyében a vezetőségével. Az ob által javasolt dolgozó munkáját fél éven át figyelték, utána megjutalmazták az illetőt. Így tudta az ob a figyelmet ráirányítani egy olyan dolgozóra, akinek a munkáját a vezetők nem ismerték eléggé... Az osztályon különben minden bizalmi nő. A KAF-on nem olyan előnyös, dolgozni, mint egy műsorosztályon, hiszen azok eredményei sokkalta látványosabbak. De talán éppen ezért még lelkesebben csinálják nemcsak a szakmai, de bizony a társadalmi munkát is. S azt még megsúgta az ob-titkár: Zilahi Krisztina személyében agilis segítője van, akinek aktivitása az utánpótlást ígéri ... TERÉNYI IMRÉNt-t az üzemgazdasági osztályon kerestük fel. Több mint tíz éve ob-titkár ő is, abban az alapszervezetben, ahol a 350 dolgozóból a műszaki osztály után itt van a legtöbb kisfizetésű. Terényi Edit annak örül legjobban, hogy az ob véleményét nemcsak meghallgatják, de meg is szívlelik. A gazdasági vezetés az igazgatóhelyettes irányításával nemcsak a havonta tartott értekezleteken találkozik az ob-val, hanem hetenként is tartanak információs megbeszéléseket. Úgy mondja, jó a szellem az ob-n belül is. Általában mindenki a maga házatáján „seper". De ha közös ügyről van szó, akkor összefognak, így az év végi besorolásnál, a költségvetésnél. Bevallja Terényi Edit, hogy legkedvesebb társadalmi munkája a rendezvények szervezése, egy-egy esemény, ünnepség megtartása, vagy az oktatás széles körre kiterjesztése, ötletes oktatás, ismeretterjesztés folyik náluk. Buga doktor egészségügyi előadássorozatot tart a takarítónőknek, Sándor Györgyné szerkesztő szemináriumot vezet a Gutenberg szocialista brigádnál. Ha már a brigádokról beszélünk, meghatottan) meséli el: a garázs egyik, a szocialista címért küzdő brigádja több órai munkáját ajánlotta fel egy igen rossz családi körülmények között élő, kisfizetésű takarítónőnek. Természetesen nem könnyű egy ilyen nagy alapszervezetben az ob-tagok helyzete, hiszen az apró-cseprő napi teendők mindig elborítják őket, úgyhogy nehezen tudnak például a műhelyekbe ellátogatni. Amikor elbúcsúztunk, Terényi Edit még utánam szólt: — Azért az ok-titkárság mellett végzek én még más társadalmi munkát is. Ahol csak tudom, szervezem, propagálom a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének nőakadémiáját. Ez olyan mellékes hobbym ... Csentery Judit A Katona József Színház februárban mutatta be Ibsen „A nép ellensége” című drámáját (MTI) Illés Endre l»!»-en „Hazugok” című drámáját a debreceni Csokonai Színház játssza nagy sikerrel. Az asztal mellett Taar Ferenc, Lőkrinczy Éva, Illés Endre, Novák István, Oláh György j szocialista TV művészetért MI CSAK JAVASLATOKAT TESZÜNK Beszélgettünk az MRTDSZ lakásbizottságának tevékenységéről A lakásgondok megoldása társadalmunknak egyik égető kérdése. Pártunk és kormányunk 1969—70-ben új határozatokat hozott a dolgozók lakáshoz való juttatásának rendjéről. E határozatok végrehajtásának támogatására alakult meg 1971-ben az MRT Dolgozói Szakszervezetének lakásbizottsága. Elnökével, Mátai Lászlóval beszélgettünk eddigi tevékenységük, munkájuk eredményeiről. — Bizottságunk hét tagja közül hármat a Rádió, hármat a Televízió delegált, részint a KISZ képviseletében is. Az elintézendő ügyek számát tekintve nem mondható, hogy sokan vagyunk. A hatékony működést és a gyakori helyszíni szemlék megtartását illetően azonban ez a létszám bizonyult ideálisnak. Az intézményt területekre osztottuk a bizottság tagjai között, az igénylőnek tehát első lépésként saját „képviselőjét” kell megkeresnie, tőle kaphat felvilágosítást, tanácsot, ő továbbítja a kérelmet. Szervezetileg a szakszervezet elnöksége mellett, a titkár irányításával működünk, nem tartozunk sem az szb-khez, sem az ob-khez, de természetesen szoros munkakapcsolatban vagyunk velük. Előkészítő, javaslattevő bizottság vagyunk, előterjesztéseinket a szakszervezet elnöksége tárgyalja, hagyja jóvá és továbbítja az MRT elnöksége elé, határozathozatalra. — Hogyan láttak munkához? — Az intézmény évtizedek óta foglalkozott a munkatársak lakásügyeivel, volt például építési akció is a KISZ-szel együtt, mindez azonban nem volt tömegesen szervezett, intézményes. A mi munkánk felméréssel kezdődött, amelyben a tanácsok ez irányú tapasztalatait is felhasználtuk. A minden részletre kíváncsiskodó kérdőívek kitöltése és feldolgozása után kiderült, hogy 400 dolgozónknak volt sürgős segítséget igénylő lakásgondja. Az MRT munkatársainak összlétszámához viszonyítva nem magas arány, de tekintettel arra, hogy lakásról van szó, nem is kevés. Megalakulásunk óta 650 üggyel foglalkoztunk. (Ebből 96-an kértek hitelt, a többiek lakásért folyamodtak.) 1971—73 között 87 dolgozónkat juttattuk lakáshoz, 43-an kaptak hitelt. Ebben az évben már 90-en költözhetnek új otthonba (tehát annyian, mint a megelőző három évben összesen, és 20-nak tudunk hitelt nyújtani. Hadd tegyem hozzá rögtön, hogy szerénytelenség volna, ha ezeket az eredményeket kizárólag magunknak tulajdonítanánk. Jelentős része van ebben az MRT elnöksége és gazdasági igazgatósága hathatós támogatásának, mindenkor rendkívüli módon megnyilvánuló segítőkészségének. — Milyen elfogadható feltételek szükségesek az igényléshez? — Hatályos jogszabályok előírásai szerint működünk. Az általános rendelkezéseket az MRT sajátságos helyzetére „szabott” elnöki utasítás alapján hajtjuk végre. A jogszabály például kimondja, hogy az igényléskor előnyben kell részesíteni a törzsgárdához tartozókat. Az MRT-re érvényes elnöki utasítás a törzsgárdatagságot legalább öt év folyamatos munkaviszonyhoz köti. Ez alól — indokolt esetben — kivételt lehet tenni. Tekintettel arra, hogy az igénylők nagyobb része 35 év alatti fiatal, sokat nyom a latban az illető KISZ-tevékenysége, a KISZ véleménye munkájáról, általános emberi magatartásáról. Megvizsgáljuk az igénylő lakáskörülményeit, milyen minőségben lakik, milyen a lakás komfortfokozata, hány mi jut egy lakóra, hogyan teljesülnek az egészségügyi követelmények stb.? Természetesen figyelembe vesszük a gyerekek számát, nemcsak a meglevőket, de az eljövendőket is. Döntő szempont, hogy az igénylő mennyit bír anyagilag, tud-e vállalni hitelt, nem jelent-e a törlesztés majd erejét meghaladó kötelezettséget? A helyszíni szemlék alkalmazásával eddig tapasztaltak arról győztek meg, hogy a valóságot torzító leírást senki sem adott be hozzánk. Előfordult viszont, hogy az igénylő jobbnak tüntette fel körülményeit annál, ahogyan mi megítéltük. Egy-egy szemleút lebonyolítása újra meg újra ráébreszt felelősségtudatunkra. Sokan várják tőlünk a boldogulásukat. Az a fiatal házaspár, akik évek óta ugyanúgy külön élnek a szüleiknél, mint az esküvő előtt... A házaspár, amely tágasabb otthonba kívánkozik, mert több gyereket szeretne... A „tantaluszok”, akik komfortos lakásban laknak ugyan, de mivel nem főbérlők, a komfort kényelmével nem élhetnek... Azok is, akiknek anyagi körülményeik alakultak úgy, hogy meglevő lakásuk fenntartásának terheit képtelenek elviselni. — Úgy látszik tehát, hogy a nagyszámú kérelmező sokféle igény is egyben. Mi a járható út? — Kezdettől fogva nem erőltettük a sok gonddal járó, és megnyugtató tömeges megoldással nem kecsegtető saját építkezést. Jelenleg főleg társasházak és szövetkezeti lakások kiutalásában tudunk segítséget nyújtani. Lehetőségeinket bővíti, hogy kezdettől fogva szoros kapcsolatokat teremtettünk a kerületi tanácsokkal. Nem egy esetben hozzájárultunk a tanács lakásépítési alapjához, s ennek növelése mindkét fél számára előnyös. Feltérképeztük az igénylők helyzetét kerületek szerint, és a tanácsokhoz fordultunk segítségért. Több esetben ennek is megvolt a kézzel fogható eredménye. Sajnos, a cserék lebonyolításához semmiféle anyagi támogatást nem tudunk juttatni. Gazdag tapasztalatainkkal azonban mindig készségesen segítünk, tanácsokat adunk az elinduláshoz, többféle megoldást is javasolunk — és ez sem hiábavaló! Nemegyszer már az is könnyebbséget jelentett, hogy a lakásbizottság tagjának valaki kipanaszkodhatta magát, hogy talált egy embert, aki hajlandó volt nehéz helyzetében együtt töprengeni vele, hogy akadt, aki ügyével tőle telhetően — és szakszerűen — foglalkozott. — Milyen pénzügyi keretből gazdálkodhatnak? — Költségvetési szerv lévén, a fejlesztési és részesedési alapból nem használhatunk erre a célra. Lakásalapunkat — a Pénzügyminisztérium hozzájárulásával — a kereskedelmi irodánk hasznából képezzük. — A széles körű igény és a korlátozott lehetőség okoz-e súrlódásokat is? — Természetesen elégedettebbek azok, akiknek lakásügyét a szó szoros értelmében sikerült tető alá hoznunk. De a várakozók, a kimaradók sem panaszkodtak eddig a bizottság munkájára. Úgy tapasztaljuk, hogy működésünkkel mind a dolgozók, mind a felettes szervek elégedettek. Döntéseinket sokoldalú elemzés, az összes lehető változatok megvizsgálása, mérlegelése után, igazságosan igyekszünk meghozni. Minden üggyel a legkörültekintőbben foglalkozunk. Mérges arcokra nem is emlékszem, annál inkább örömükben könnyező ügyfelekre. A közös boldogság a lakás megszerzésében közreműködők fáradozásának elismerése, jutalma. Simon Emil