Szocialista Művészetért, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1974-03-01 / 3. szám
Krónika A MOM-ban tartott délszláv esten fellépett a magyarországi nemzetiségi központi táncegyüttes (Bojár felv.) VIZSGÁK UTÁN... A februári kv-ülés beszámolóján hangzott el, hogy „a szórakoztató zenészeknél tovább emelték a működési engedélyeik kiadásának és a minősítőVizsgák követelményeit. Nagyrészt elültek a viharok a zenészek középiskolai képzése körül, és 1973-ban újabb 500 szórakoztatózenész kapcsolódott be a középiskolai oktatásba”. Tény, hogy az iskolába járással szembeni ellenszegülés szemléletében javulás tapasztalható. Ezt mutatja a Budapesten szervezett délelőtti felnőttoktatásiban jelenleg tanuló 257 zenész beiratkozása, ezen kívül a különböző iskolákba járók száma, valamint a megyékben folyó oktatásba bekapcsolódó több mint 200 hallgató. Számszerű emelkedés azonban még nem jelent szorgalmas tanulást. Erre figyelmeztet a félém vizsgák gyenge eredménye. Ezért tartunk a tanuló zenészekkel „osztályfőnöki” órákat, beszélgetéseket osztályonként. Nem könnyű feladatra vállalkoztunk. Ahhoz, hogy az emberekben meglevő hagyományos életformát, a megszokotthoz ragaszkodás szemléletét egészséges irányba fejlesszük, magasabb műveltségre, ideológiai képzésre van szükség. Mindez nehézségekbe, akadályokba ütközik. Marx—Engels „A szent családiban írta: „A tömegek gyakorlati mozgalma a tudás megszerzéséért történelmi igazságtétel és egyben az emberiség továbbfejlődésének záloga. Lehet, hogy ez a mozgalom nem teljesedik ki máról holnapra, vagy sajátos törvényei szerint önmagát újratermeli. Akárhogy is van, nem tagadhatjuk, hogy egyetlen olyan részletkérdés, mint az iskolai továbbtanulás felnőttkorban, bonyolulttá válik, elvezet olyan mélyen mozgó áramlatokhoz is, mint a tömegek gyakorlati mozgalma a tudás megszerzéséért, amely átformálja az emberi történelmet.” A szovjet felnőttoktatási kutatóintézet motívumait tanulmányozva azt látjuk, hogy az egzisztenciális érdekek indításain kívül az egyén közvetlen családi, baráti és munkahelyi környezetének van jelentős szerepe a tanídlási indítékok kifejlődésében vagy elsorvadásában. A zeneművész szakszervezet érdekképviseleti feladatának akkor tesz maradéktalanul eleget, ha kezdeti eredmények láttán még aktívabb felvilágosító munkát végez. Ugyanakkor keressük és támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek megkönnyítik a zenészeknek az ismeretek megszerzését, hogy ne csak a bizonyítványért, hanem a több tudásért tanuljanak. Ez pedig mindig erőfeszítést jelent mindenkinek. A tanulási kedv kifejlődésében nagy szerepe van a gazdasági érdeknek. Serkentőleg hat a szakmai tudás növelésére, az A—B—C kategória megszerzésére, mivel ez a bér meghatározója is. A dolgozó embereket egzisztenciális és presztízs motívumok is késztetik a rendszeres tanulás vállalására. Ezeket kell „megnyergelnünk”, mert a képzetlenség egyre inkább a fejlődés gátjává válik. Viszont eredményesebb lesz a szakmai képzés, a továbbképzés is, ha az általános műveltségre épülhet. Mi, akik a szocialista közművelődés területén dolgozunk, a dolgozó emberek szórakoztatásán fáradozunk, látjuk tevékenységünkhatását a közösség, a közönség körében. Tudjuk, hogy nemcsak a „magas művészetek”, hanem a szórakoztató műfaj is nevelő hatású. Nem ideológiamentes ez a terület, hiszen életformát, szemléletet tükröz, magatartásbeli megnyilvánulásra késztet. Nem mindegy, hogymilyenre. Szita Flórián 25 éves fennállását ünnepelte nemrégiben az egri zeneiskola. Sándor Frigyes egyetemi tanár a Zeneművészeti Főiskola aranydiplomáját adta át Fógel Ferencné, Kaufmann Emma ny. hegedűtanárnak, a zeneiskola volt igazgatójának (Asztalos Lóránd) HANGVERSENY A NYUGDÍJASOK JAVÁRA Jól szervezett, színvonalas hangversenyt rendezett február elsején a fővárosi V. kerületi Állami Zeneiskola szakszervezeti osztálybizottsága a nyugdíjas zenepedagógusok javára a Zeneakadémia kistermében. A szakszervezeti aktivisták lelkes munkája, a közreműködött művészek őszinte segíteni akarása hozta létre ezt a művészi és emberi élményt nyújtó koncertet. A VI. kerületben harmadik éve rendezik meg a nyugdíjasok segítségét szolgáló hangversenyt, de ez volt a legsikerültebb. Németh Jánosné kulturális felelős szívvel, lélekkel szervezte a rendezvényt. Külön köszönet illeti a Zeneakadémia gazdasági igazgatóját, Dencső Istvánt és a tanulmányi osztály vezetőjét, Krausz Évát, hogy segítőkészségükkel a kistermet díjtalanul átadták erre a célra. A szakszervezeti aktivisták mellett a zenepedagógusok szervező munkája is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy megteljék a terem. Németh Jánosné zenetanár „ügyességének” köszönhető, hogy a szép meghívóra sem kellett pénzt kiadni. Ugyanakkor ő vállalta a műsorközlő szerepét is. A megjelenteknek művészi élményt nyújtott Alior Lili hegedűművész és Kontra Zoltán zongoraművész. Mozart B-dúr szonátáját adták elő. Frank Mária gordonkaművész és Nádor György zongoraművész Beethoven C-dúr szonátájával szeretteit. Nagy sikerük volt az énekeseknek. Karizs Béla, Torday Éva, Kunsági Kálmán, Budai Lívia és Kováts Kolos gyönyörködtette a közönséget. Művészi élmény volt mindazoknak, akik részt vettek ezen a hangversenyen, és egyúttal kitűnő pedagógiai hatást keltett. A közönség túlnyomó része ugyanis a kerület zeneiskoláinak tanulói, szülei voltak. A zenetanárok mesélték, hogy öröm volt másnap tanítani. Az élmény lelkesedést, kedvet adott újra a gyerekeknek a tanuláshoz. Látták a munka eredményét, azt, hogy például milyen gyönyörűen lehet eljátszani Mozart B-dúr szonátáját. Megérezték, hogy a sok, áldozatos munka, a naponta kötelezően előírt gyakorlás meghozhatja gyümölcsét. Kétezer-kétszázhúsz forint volt a tiszta bevétel. Ezt a pénzt a zeneművészek szakszervezete rendelkezésére bocsátották. A főváros többi kerületében is rendeznek hasonló jótékony célú hangversenyt a nyugdíjas zenepedagógusok megsegítésére, és a befolyt összegből a rászorulóknak tüzelőutalványt vásárolnak, a nagyon kis nyugdíjúaknak pénzsegélyt juttatnak. Rácz György Géza Egymást érik a tavaszi, nyári divatelőzetesek. A Divattervező Vállalat tervezői ezeket az öltözékeket ajánlották munkahelyi viseletül (MTI) romániai híradó Zeno Vancea román zeneszerző alkotói-tudósi munkásságáért, a népek közötti béke és barátság művészi hitvallásáért Herder-díjat kapott. A Bánságban született, a népzenétől a legbonyolultabb műzene elméleti kérdéseiig minden foglalkoztatta. 1958-as Prágában megjelent tanulmányában Bartók és Kodály művészetével is foglalkozott. Több dolgozatát a magyar Akadémiai Kiadó jelentette meg. Mircea Moldovan Förgeteg című filmjében Silviu Stanculescu és Ion Besoiu mellett Orosz Lujza és Bencze Ferenc is fellép. A Scienteia és a Romania literara kiemeli Orosz Lujza alakításának drámai erejét, szuggesztivitását, hitelét. Mint D. I. Suchianu, a legtekintélyesebb román filmkritikus írja: „Orosz Lujza (és persze a többi színész) jóvoltából a román falu mostanáig legautentikusabb képét kaptuk. Az ötvenes évek román falujáét.” A Román Televízió bemutatta George Calinescu XIX. Lajos című darabját, amely a szocializmusban kibontakozó alkotóerők újszerű és páratlan lehetőségeit illusztrálja. Az előadást Bokor Péter rendezte, a két főszereplő Irina Petrescu és Virgil Ogasanu volt. A Contemporanulban Alfred Hoffmann a Klemperer-időkhöz méltónak nevezi a budapesti Állami Hangversenyzenekar koncertjét és Ferencsik János Bartók- és Brahmsértelmezését. Bodor Pál író, a Román Rádió és Televízió nemzetiségi műsorainak főszerkesztője interjújában elmondta (A Hét 74/1. sz.), hogy napi öt és fél óra magyar nyelvű rádióműsort sugároznak, minden délben egyórás magyar nyelvű műsort közvetít a bukaresti rádió 4 hullámhosszon, és minden hétfőn két és fél órás nonstop magyar műsort adnak a televízióban. A birlandi V. I. Pápa színház is bemutatta (az aradi és bukaresti premier és a marosvásárhelyi magyar nyelvű előadás után) Örkény István Macskajáték című darabját Nie Moldovan rendezésében. Romania literara egyik számában Sorin Titel méltatta Szegő Júliának a Kriterion gondozásában románul is megjelent „Cantata profana *— Románul vietii lui Bartók” című könyvét. A Luceafarul összeállítást közölt Lukács öröksége címmel. Lukács György dolgozószobájáról S. Damian írt eszszét. Florin Mihailescu tanulmánya a lukácsi dialektikáról. Vladimír Simon írása pedig Lukács és a XX. század viszonyáról szólt. Közölte a lap Lukács Györgynek N. Tertulianhoz írt négy levelét is. Georghe Zamfir, a világszerte ismert pánsíp-művész a világ első pánsíp-iskoláján dolgozik. Két kötet elkészült, a szerző további hármat tervez. A nagyméretű, úttörő munka a francia Chapelle kiadó megbízásából készül. Zamfir egy csomó új, eddig nem használt jelet kér a nyomdától, ezek elkészítése rendkívüli nehézségekbe ütközik és nagymértékben megdrágítja az előállítást. Jó a hangulat a február 1-i Fészek-bálon. A nagyteremben, úgy látszik, kedvderítő melódiát játszik a Siconor együttes (MTI) TÁMOGASSÁK KÖLCSÖN-KÉPTÁRUNKAT A zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum és az emlékmúzeum baráti köre évek óta azon fáradozik, hogy a zene, irodalom, képzőművészet a dolgozók minél szélesebb rétegéhez eljusson, megértsék és megszeressék. Képzőművészeti szabadiskolánk már az ország határain túl is ismert, évek óta rendszeresen iratkoznak be arra külföldi hallgatók. „Két nap a múzeumban” című műsorunk, a „Zenei és irodalmi hétvégeink" szintén ismertek az ország közönsége előtt. 1974-ben a múzeum és a baráti kör új szolgáltatást kíván bevezetni, és ez a kölcsönképtár. A következő feltételezésből indultunk ki. Magyarországon egy könyv ára 30—40 forint, minden dolgozó meg tudja vásárolni. Mégis nagy kulturális feladatokat lát el a minden községben meglevő kölcsönkönyvtár. Egy kép ára viszont már több ezer forint. Kevés dolgozó tudja megvásárolni, egyelőre még nem is sokan tartanak rá igényt. Szeretnénk megnyerni művészeinket arra, hogy fél év, egy év időtartamra adjanak kölcsön múzeumunknak egy kiállításon már szerepelt, zsűrizett, árazott képet. Ezekért a képekért mi teljes anyagi és erkölcsi felelősséget vállalunk. Május elején nyitnánk meg kölcsönképtárainkat, ahonnét iskolák, üzemi művelődési otthonok, klubok és fiatal dolgozók fél év, egy év időtartamra képeket kölcsönözhetnek. Korunk képzőművészetét igazán megérteni csak akkor lehet, ha a képekkel egy darabig együtt élünk. Hisszük, hogy új kezdeményezésünk nagyon sokat jelentene a munkásműveltség szintjének emelésében, a művészetet értő és szerető közönség nevelésében. Elképzeléseinket jónak találja és minden módon támogatja az MSZMP Pest megyei Bizottsága, a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Kölcsönképtárunk megindulásához, tevékenységének gazdagodásához kérjük és várjuk a szervezett magyar képzőművészek szíves támogatását. Dániel Kornél múzeumigazgató Kross Arnold (baloldalt) kiállítását rendezték meg a Helikon Galériában (MTI) A komáromi Magyar Területi Színház bemutatta az NDK- beli R. Strahl „Ádám és Éva esete" című drámáját. A képen Dráfl Mátyás, Holocsy István és Szentpétery Aranka (Nagy L. felv.) Krónika Szocialista 7 MŰVÉSZETÉRT /