Szocialista Művészetért, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1974-04-01 / 4. szám

KOCSIS RÓZSA: Igen és nem (Magvető) A magyar dráma- és színház-történetírás régi adósságának egyikét törlesztette az Elvek és Utak sorozatban megjelent művével a szerző, ami­kor megírta a magyar avantgárd színház történetét. Az utóbbi időben az avantgardizmus nemcsak a modern művészet, hanem a szocialista kultúra szemszögéből nézve is élénk érdeklődést vál­tott ki. Problematikája ugyanis marxista nézőpontból még sok tekintet­ben tisztázatlan. Értékeiről, szerepéről, hibáiról még ma is sok vita folyik. Kocsis Rózsa tanulmánya nagy tudományos apparátussal, korabeli folyóiratok, magángyűjtemények nyomtatott és kéziratos anyaga, vala­mint még élő kortársak visszaemlékezései alapján készült. A modern magyar dráma és színpad avantgárd vonulatait összefüggéseiben, irány­ban sorolva mutatja be. Egyben kísérletet tesz az egész folyamat érté­kelésére, erővonalainak megrajzolására. A magyar színházi avantgárd előremutató, haladó erőit igyekszik feltárni. Mint minden avantgárd mozgalomnak, ennek is két főága volt: az egyik polgári, a másik viszont a munkásmozgalomhoz, a szocialista eszmerendszerhez kapcsolódott. Kocsis Rózsa úttörő munkájának érdeme, hogy ez utóbbira, szocialista színházi kultúránk érdekes és fontos örökségére felhívta a figyelmet. A 20-as évek avantgárd drámairodalmában számos kiemelkedő szocia­lista szellemű művet tarthatunk (vagy tarthatnánk) számon. A könyv első fejezete a magyar színházművészet fő irányait ismer­teti a századfordulótól 1940-ig, hogy keretet adjon az avantgárd törekvé­sek elhelyezésére, a második az avantgárd előzményét, az ezt követő fejezetek magát az avantgárd törekvéseket, majd a befejező két rész a realizmussal szintézist kereső műveit mutatja be. Kocsis Rózsa könyvében bebizonyítja: volt magyar avantgárd dráma, az európai avantgardizmus minden fontosabb vonulatának meg volt a magyar megfelelője, sőt a színjáték-kísérleteknek színpadmozgalmi tö­rekvések adtak hangsúlyt. A tanulmányt jelentős, rendkívül érdekes és értékes dokumentá­ció egészíti ki, amely a magyar avantgárd kiáltványait tartalmazza. Kö­zülük néhányat most első ízben ismerhetnek meg az érdeklődők. Ha­sonló értéket képvisel a tanulmányhoz kapcsolt, zömmel bibliográfiai jegyzetanyag is. A könyv mellékletei pedig szemléletesen illusztrálják a 20-as évek magyar színházának avantgárd törekvéseit. (Szűcs Mik­lós) KÉT ROMÁNIAI MAGYAR ELBESZÉLŐ Közhelynek számít immár­ sokszorta könnyebb manapság tíz érdekes verset írni, mint egyetlen emlékezetes novellát. Ahogy az akvarellisták nem túl gyakran rendeznek kiállításokat, így állunk a novellagyűjtemé­­nyekkel is. Keveset adnak ki, s örülni kell egy-egy szemragyogtató kötetnek. A romániai magyar széppróza mostanában két figyelmet követelő novellaíróval jelentkezett. A harminchoz érkező GYÖRFFI KÁLMÁN a Kriterion „Forrás" című, új írókat bemutató rendkívül fontos sorozatában debütált Csen­des hétköznapok című, tíz elbeszélést átnyújtó kötetkéjével. Györffi meglepetés. Saját hangú, érlelt irányú, egyéni látású, a dolgozó emberek világát vállaló, kifejező novellista. Vélhetné az olvasó, tárgyias leíró, holott nem az. Még amikor divatozik is (egyik történetét egyes szám második személyben, te alakban mondja el), akkor is a kisemberek, kétkezi gyári munkások, albérlők, otthont kiharcoló fiata­lok, árvíz sújtotta kisemberek, magányukkal vívódó kiszolgáltatott nők jelentik világát. Vigyázat, rettenetesen tömör. Egy bekezdésbe képes érzékletesen akár öt évet is belesűríteni. Nála nemigen akad dialógus, mégis el kell olvasni minden szürkének tűnő, alany-állítmány-tárgyból álló mondatát. Mert van minden iken a költészet csillogásából. Pedig ,.csak” a csendes hétköznapok oly emberi és fájdalmas poézisát adja. A Fábri Zoltán filmjének (Plusz-mínusz egy nap) alapötletét adó két novella szerzőjét, BODOR ADAM-ot a hazai olvasó nemigen ismer­heti. Sem első Forrás-kötete (A tanú), sem második gyűjteménye, a Plusz-mínusz egy nap nem került ez ideig könyvesboltjainkba. A két kötetbe negyvenegynehány elbeszélést, novellát, tárcát, rajzot tartalmaz. Ugyanazok az érett prózaírói erények jellemzik mindkét gyűjteményt. Bodor Ádám sem bőbeszédű író. Noha a természetfestéshez vannak színei, kétoldalas, pompás írásaiban is festői látványt nyújt minden em­beri megszólalás nélkül is, azért az emberi párbeszéd írói alkalmazásával is ezt az érzékletes hatást tudja kelteni. E tekintetben igen érdekes a ,,Felvilágosító iroda” című hangjátéka. Nem beleéli magát, nem is ülteti be saját gondolatait az ábrázolt világba, jelenségbe, emberbe, mindent valószerűségében igyekszik láttatni. Viszont mégsem a divatos ,,új re­gény” követője, tárgyszerűségében, objektív rajzkészítésében okos válo­gatás rejlik: mindig olyat mutat meg, ami nóvum az olvasónak. Viszont mögötte észre kell vennie az ítéletet. Bodor Ádám félszáz írása azt remél­­teti, hogy a magyar nyelven íródó novellisztika egyik nem köznapi erejű alkotójától jócskán van mit várnunk. (Varga Imre) A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének havilapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: dr. Varga Imre. Szerkesztőség: Budapest VI., Gorkij fasor 38. III. 2. Tel.: 425-746/30 m. Levélcím: 1406 Budapest, pf. 7—8. Lapzárta minden hó 10-én. Kiadja és terjeszti a NÉP­SZAVA Lapkiadó Vállalat, Budapest VII., Rákóczi út 54. Tel.: 224-819. Levélcím: 1964 Budapest. Felelős kiadó: Gábor Márton, a Népszava Lap­kiadó Vállalat igazgatója. Előfizetési díj: egy évre 12 Ft, fél évre 6 Ft. Befizethető a Népszava Lapkiadó Vállalat MNB 215—a 859 sz. számlájára. 74.1811 Egyetemi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Janka Gyula igazgató A szocialista a MŰVÉSZETÉRT — KITÜNTETÉSEK. A SZOT el­nöksége a nemzetközi nőnap al­kalmából a ,,Szakszervezeti mun­káért” kitüntetés arany fokoza­tát adományozta Tóth Péternének, MAFILM szakszervezeti bizottsága munkatársának, ezüst fokozatát Csizmadia Józsefnének, a Magyar Rádió szakszervezeti bizottsága üdültetési felelősének. A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa munkásságuk elisme­réséül Behár György Erkel-díjas zeneszerzőnek, Róna Emmi grafi­kusművésznek a Munka Érdem­rend ezüst fokozata kitüntetést adományozta. A NÍVÓDÍJ: Szabolcs-Szatmár megye tanácsa a Móricz Zsigmond Színház jubileumi ünnepségén Lontay Margit, Novák István, Sár­­közy Zoltán (Debreceni Csokonai Színház), Kőszegi Gyula, Vajda Dezső, Fábián József (Állami Dé­ryné Színház) színművészeknek színházi nívódíjat adományozott. — PÁLYÁZAT. A Szakszerveze­tek Országos Tanácsa, a Kórusok Országos Tanácsának munkás­énekkari bizottsága és a Népmű­velési Propaganda Iroda pályáza­tot hirdet a felszabadulás 30. év­fordulójával kapcsolatos ünnepsé­gek műsorszámául alkalmas kó­rusművek írására. A pályázat nyilvános, azon bármely hivatásos zeneszerző, vagy karvezető részt vehet. A pályázati felhívások át­vehetők a KÓTA titkárságán (1370 Bp. Vörösmarty tér 1.). — ERKEL-EMLÉKÉREM. A Bé­kés megyei tanács alapítványát el­ső ízben Szokolay Bálint orosházi karnagynak adományozták. — BÉKÉSCSABA. A Képcsarnok Vállalat új bemutatótermet nyitott Békéscsabán, a Népköztársaság útja 29—33. sz. alatt. A Munkácsy­­termet március 14-én délután Ba­bák György, a városi tanács el­nökhelyettese nyitotta meg. — LENINVÁROS. Negyedik al­kalommal rendezték meg a Tisza­­parti szocialista városban a zenei napokat, amelyeken fővárosi köz­reműködők mellett a leninvárosi állami zeneiskola művésztanárai léptek fel a Derkovits Művelődé­si Központban rendezett koncerte­ken. — MISKOLC. A MÁV Járműjaví­tó Üzemének 110 szocialista bri­gádvezetője vett részt azon a munkás-színész találkozón, ame­lyen a Miskolci Nemzeti Színház három művésze, Kanalas László szb-titkár, Fekete Alajos és Szilá­gyi Lajos színművészek válaszol­tak a brigádvezetők kérdéseire, beszéltek a színész hivatásáról, színházuk munkájáról. — CSEPEL: Takács Erzsébet szobrászművész kiállítása két hé­tig szerepelt a Munkásotthon ka­maratermében. Nagy számmal ke­resték fel a kiállítást a Csepel Művek szocialista brigádjai, akik­kel a művész több ízben beható eszmecserét folytatott. A „Csepel" március 1-i számában Csortos Gá­bor nagy riportban számol be az eseményről. — NYÍREGYHÁZA. T. G. Sev­­csenko ukrán költő születésének évfordulóján a nyíregyházi állami zeneiskola március 9-én ünnepi koncertet adott a szovjet katonák és családtagjaik részére. — TOLLASLABDA. A Művész SK vezetősége értesíti a művészeket, művészeti dolgozókat és család­tagjaikat, hogy tollaslabda-szak­osztály alakítását tervezi. Ez a já­ték egészséges, könnyű és ered­ményes testmozgással kellemes sportélményt nyújt az év minden szakában. A már eddig is igen nagy népszerűségnek örvendő sportágra várjuk a jelentkezése­ket. Kérjük az szb-ket, sportfele­lősöket, hogy felhívásunkat hirde­tőtáblájukra írják ki. A jelentke­zéseket gyűjti a szervezési osztá­lyon a tömegsportbizottság kép­viselője: Kovács István. (Hankó Elemér) — ARAD. Elhunyt Faludy Ká­roly, az 1896-ban alakult pécsi színház első társulatának legutol­só életben levő tagja. Faludy Ká­roly hosszú színészi pályát futott be. Mimét énekelte például a Wag­­ner-játékok világhírű helyszínén, Beyruthban. Sokoldalú ember is volt, például a maga szerkesztette, repülőgépe annak idején az első volt Pécsett. 102. születésnapja elő­estéjén ragadta el a halál Aradon. — SZEGED. A Csongrád megyei szórakoztatózenész stb és a me­gyei OSZK-kirendeltség február 27-én rendezte meg hagyományos nyugdíjastalálkozóját Szegeden. A jelenlevők között több ismert zenész is jelen volt, így Fátyol Mihály makói prímás. Lehota La­jos szentesi zenekarvezető, a 82 éves Nátyi Sámuel szegedi cimbal­mos, Ormándi Vendel énekes, Maklári László zongorista és Rácz Béla brácsás, a szegedi stúdió ze­nekari gyakorlatának oktatója. A mintegy félszáz nyugdíjas zenészt Lepény István szb-titkár és Kiszin Miklós kirendeltségvezető köszön­tötte. Példaképül állították a nyug­díjasok munkásságát az ifjabb ze­nészek elé, és kérték a több évti­zedes zenészmúlttal bíró nyug­díjasokat, segítsék és oktassák a fiatalokat, mind a szakmában, mind az emberi magatartás tekin­tetében. (k. e.) — ASZTALITENISZ. Kilenc mű­vészeti üzem csapatainak részvéte­lével elkezdődtek az 1974. évi szak­­szervezeti asztalitenisz csapatbaj­nokság mérkőzései a Művész Ku­páért. A két csoportban küzdő csapatok április 30-ig játsszák le a selejtezőmérkőzéseket, majd má­jus-júniusban következik a döntő, a két csoport első és második he­lyezettjeinek a részvételével. Eddi­gi eredmények: Nemzeti Színház— FITE II. 5:2. Nemzeti Színház— Művészeti Alap 5:2, FITE I.—ANE 5:4. Vígszínház—Nemzeti Színház 5:3 . . . Sikeresen rajtolt a Művész SK csapata az asztalitenisz NB Hi­bán. Eredmény: Bp. Művész SK— Esztergomi Vasas 11:5. Győzelem: Szántó 4, Reisz 4, Fazekas 3. (Ter­jék Jenő) — KISKUNFÉLEGYHÁZA. A Bács-Kiskun megyei zeneiskolák kamarazene-találkozóját tartották meg március 30-án Kiskunfélegy­házán a fegyveres erők klubjá­ban. A találkozón részt vettek Ba­ja, Dunapataj, Kalocsa, Kecske­mét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kishalas zeneiskolai és a kecske­méti ének-zenei iskolai tanulók. — VESZPRÉM. A Képcsarnok Vállalat értékelte termelési tanács­kozásán boltjai múlt évi forgal­mát, munkáját. A veszprémi bolt forgalma elérte a 4 millió forintot, sikeresek voltak kiállításai is. A forgalom szempontjából csak olyan városok előzték meg, mint Szeged, Pécs és Szombathely. Még elégedettebbek a veszprémiek az­zal az eredménnyel, ami a laká­sokra eső forgalmat illeti. E tekin­tetben első helyen áll Veszprém az országban. Ezt szeretné fokoz­ni a veszprémi bolt azzal, hogy az egri példához hasonlóan az új lakótelepen egy lakást mintakép­pen berendezne és bemutatna a közönségnek. (Gárdonyi) — UITZ-MÚZEUM. Múzeummal adózik a nemrég elhunyt nagy proletár festőművész, Uitz Béla emlékének Pécs. A Janus Panno­nius Múzeum önálló Uitz-házat rendez be a Káptalan u. 4. szám alatti műemlék épületben. Itt kap helyet a festőművész alkotásainak jelentős része, ide kerülnek sze­mélyes használati tárgyai, munka­eszközei is. — TAPASZTALATAIM a kortárs zene tanításában címmel az Or­szágos Zenepedagógus Szakosztály (1406 Bp. pf. 8.) pályázatot hirde­tett, melyre ezúton is felhívjuk zenepedagógus olvasóink figyel­mét. Azt kérik: számoljanak be, hogyan s milyen módszerrel is­mertették meg, szerettették meg növendékeikkel a modern, első­sorban a mai magyar zenét. A dolgozat terjedelme 1811 gépelt sor (6 ritkán gépelt oldal), és április 20-ig lehet beküldeni. Az érdemes dolgozatokat a Parlando közli, s a kiemelkedő dolgozatok szerzői té­rítés mentesen részt vehetnek a Zamárdiban, aug 22—29. közt ren­dezendő ,,Balatoni beszélgetések" című programon.­­ A MACIVA elsőnek tartotta meg a művészeti intézmények és vállalatok között március 5-én az ifjúsági parlamentet. Margitta Gá­bor igazgató tájékoztató előadása után 18 fiatal szólalt fel. — MUNKAVÉDELEM. ..Igen rossz” munkavédelmi minősítést kapott a vizsgálat alapján a Vas megyei Moziüzemi Vállalat .­ A Vas megyei Uraiújfalu 16 mm-es mozijának működését élet- és bal­esetveszély miatt az mv-felügye­­lők felfüggesztették A 25. Szín­házban a ,,Tragédia" című darab díszletei igen balesetveszélyes megoldásúak .­ Hasonlóan bal­esetveszélyes a győri Kisfaludy Színház Shakespeare „Ahogy tet­szik” című dráma előadásának díszlete . A Táncsics Könyvkiadó 1974-ben öt sorozatból álló Művé­szeti balesetelhárítás című munka­­védelmi plakátot hoz forgalomba, ezek közül az első sorozat a nor­mál mozik, a második a keskeny mozik, a harmadik sorozat a szín­házak, a negyedik a művelődési házak és az ötödik a zeneiskolák leggyakoribb baleseteinek veszé­lyeire hívják fel a figyelmet. Vizsgáznak a budapesti színházak­ban folyó díszítőképző tanfolya­mok hallgatói a biztonságtechnika tantárgyból -I- Áprilisban megren­dezik a munkavédelmi filmek fesztiválját .- A Zeneművészek Szakszervezete, a Művelődésügyi Minisztérium és a munkavédelmi felügyelet képviselői egy héten keresztül komplex vizsgálatot tar­tottak a Borsod megyei zeneokta­tási intézményekben Az első félévben megjelenő „Művészetok­tatási intézmények munkavédelmi kézikönyve” megrendelhető a szakszervezeti szövetség munkavé­delmi felügyeleténél . A Magyar Televízió központi kazánházában a munkavédelmi felügyelet az I. fo­kú tűzvédelmi hatósággal közös ellenőrzést tartott, a 47 pontban felsorolt hiányosságok felszámolá­sára a Televízió intézkedési ter­vet készített . Szakszervezeti szövetségünk 22 sérült, üzemi bal­esetet szenvedett dolgozó kártérí­tési ügyintézéséről kért írásbeli jelentést az MRT titkárságától A Békés megyei Moziüzemi Válla­latnál munkavédelmi minősítő vizsgálat kezdődött 4 Használatba vételi engedélyt kapott a Képcsar­nok békéscsabai új bemutatóterme és boltja .­ Májusban Visegrádon tartják meg a 32 filmes vállalat és intézmény IV. országos munka­­védelmi tanácskozását a Pest me­gyei Moziüzemi Vállalat szerve­zésében . Első ízben tartanak megyei munkavédelmi konferen­ciát az első félévben Miskolcon a Borsod megyei művészeti intézmé­nyek és vállalatok. (Gáspár Ká­roly) — KORUNK. A Kolozsvárt meg­jelenő folyóirat idei 2. száma a képzőművészet kérdéseivel foglal­kozik. Kántor Lajos, Dan Haulica, Theodor Enescu és Gazda József a romániai képzőművészetek je­len helyzetét méri fel. Murádin Jenő a hajdani Barabás Miklós Céh történetét foglalja össze. Ér­dekes dolgozatokat olvashatunk Leon Alexről, Incze János Désről, Ziffer Sándorról, Nagy Albertról, Bene Józsefről, Gy. Szabó Béláról. Kecskés Péter a fotóról és a con­cept artról írt. Közölték Victor Vasarely egyik esszéjét is. Vizsgaelőadás az Odry Színpadon. A Színház- és Filmművészeti Főis­kola operett tanfolyamának résztvevői március 9-én mutatták be Paul Burkhard „Tűzijáték” című zenés komédiáját az Odry Színpadon. Ren­dező tanáruk Kazán István volt (MTI-Tóth István fotó) Gobbi Hilda Kossuth-díjas, kiváló művész színművész volt az előadója a művészek és szocialista brigádvezetők március 19-i Rátkai klubbeli „szemtől szemben” találkozójának (Mezey felv.) Háromszázadszor lépett színre Gogol „Egy őrült naplója” szín­padi adaptációjában Darvas Iván (Mezey felvétele a 300. előadáson készült) EMLÉKEZTETŐ Április 3. 1899. A földművelő mun­kások III. országos kongresszusa Budapesten április 4. Hazánk felszabadulásá­nak 29. évfordulója — 1784. KÖRÖ­SI CSOMA Sándor utazó és nyel­vész születése. április 6. 1814. YBL Miklós műépí­tész születése április 13. 1894. DERKOVITS Gyula születése — 1904. V. VERESCSA­­GIN orosz festőművész halála április 19. 1824. G. G. BYRON an­gol költő halála április 20. 1949. A párizsi béke-vi­lágkongresszus kezdete április 21. 1699. Jean RACINE fran­cia drámaíró meghalt — 1799. TÁNCSICS Mihály születése április 22. 1894. SZÁNTÓ KOVÁCS János letartóztatása Hódmezővá­sárhelyen április 26. 1949. A KGST első ülése április 28. 1874. Karl KRAUS oszt­rák költő, drámaíró, kritikus szü­letése.

Next