Szocialista Művészetért, 1976 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1976-12-01 / 12. szám
Krónika Kerekes Jánost, szakszervezeti szövetségünk társelnökét, a Zeneművészek Szakszervezetének elnökét 40 éves operaházi tagsága alkalmából köszöntötték az Operaház állami és mozgalmi vezetői (Vandálek felv.) HIVATÁSUK: A POROND Az artistafelkészülés, a porond megismerése gyermekkorban kezdődik, de lehet, hogy már a bölcsőben, hiszen erre a műfajra valóban születni kell. Erről kezdtünk beszélgetni Baross Imrével, az Artistaképző Iskola igazgatójával, amikor az irodájában csengett a telefon. — A rendőrség — közölte a titkárnő. A riportból krimi lesz, gondoltam. Tévedtem. Csupán egy vidéken szereplő maszek cirkusz után érdeklődtek. Mint a szakma jó ismerőjét, Baross Imrét kérték, vezesse nyomra a hatóságot. — Az ilyen illegális csoportok ártanak a szakmának? — Természetesen. A Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat azonban nem anyagi, hanem erkölcsi konkurenciának tekinti ezeket a portyázó kedvű cirkuszokat, hiszen a legfőbb cél, hogy az artistatársadalomnak művészi rangot és elismerést szerezzünk. .. — Hogyan tudnak mégis létezni ezek a magáncirkuszok? — Az együttesből egy-két tagnak van működési engedélye, s annak védelme alatt dolgozik az egész csoport. — Hány működési engedéllyel rendelkező artista van az országban? — Kétszázhatvan, s ez egy nagyon reális szám, kielégíti a hazai igényeket és az exportlehetőségeket. . . — Milyen az utánpótlás? — A varieté tanszakon jelenleg 110 tanulónk van. Egyik legnagyobb gondunk, hogy a vidéki őstehetségeket nem tudjuk felvenni, mivel nincs kollégiumunk. A másik problémánk, hogy a fiatal, tehetséges artisták nem jönnek tanítani. Pedig ugyancsak szükség volna rájuk, hiszen a tanári kar létszáma az óraadókkal együtt mindössze huszonhat. A gyerekekről elmondhatom: helytállnak a munkában és a tanulásban, a fejlődésük egyenletes. A tanárok és a növendékek között igen őszinte és emberi a kapcsolat. Ezt bizonyítja az az oldott nyíltság is, ahogyan ifjúsági parlamentünkön beszéltek a fiatalok. Minden megnyilvánulásuk a hivatástudatról és hivatásszeretetről tanúskodott. — A szakszervezet milyen szerepet tölt be az iskola életében? — Állandó összeköttetésben vagyunk az Artistaművészek Szakszervezetével, így minden felvetődő kérdést azonnal tisztázni tudunk. Az iskolában igen nagy fontosságot kap a munkavédelem, melynek oktatója Sárkány István, a tornaszövetség volt főtitkára. S rögtön el is dicsekedhetek: nálunk sokkal kevesebb baleset történik, mint bármely más iskolában, és ennek talán egyik oka az, hogy a gyerekeink sokkal fegyelmezettebbek. Pedig ugyancsak igénybe vannak véve az artistapályára készülő fiatalok. Hetenként 44—48 órát dolgoznak, ennyi a szakmai és elméleti oktatás, de-ebben még nincs benne a tanuláshoz szükséges idő. — Hogyan készítik fel a fiatalokat a „nagybetűs" életre? — Régi tervünk: szeretnénk egy gyakorlócirkuszt létrehozni, ahol a végzett növendékek tanári felügyelet mellett megszokhatnék a cirkusz életét. Mert bizony nem könnyű az iskola luxuskörülményei után megszeretni a lakókocsit, a lavórban mosdást, bekapcsolódni a cirkusz mindig nyüzsgő, néha könyörtelen, változó életébe. Ha megvalósulna a gyakorlócirkusz, könnyebb volna a fiataloknak az átmenet az iskola és a felnőttéválás között... — Az utóbbi időben manökenképzés is folyik az iskolában... — Igen. Most kezdődik a hatodik százórás tanfolyam, melyet a Magyar Hirdető Vállalat megbízása alapján rendezünk. Ebben a műfajban is szép eredményeket értünk el eddig. Tanítványaink közül sokan kerültek az élvonalba. — Mit tanulnak a manökenek? — Színészmesterséget, jazz-balettet, alapfokú akrobatikát, divattervezést, divattörténetet. Egy tanfolyamra általában nyolcvanan jelentkeznek, húszat veszünk fel. Alapkövetelmények: a megfelelő magasság, az alak és a mozgáskultúra. — További tervek? — Röviden válaszolhatok: úgy dolgozni, hogy itthon és a világpiacon ne csak megőrizzük, hanem növeljük is a magyar artistaművészet rangját és be *csületét... Ágh Tihamér EGY TUDOMÁNYOS SZEMLE FELFRISSÜLÉSE A Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum kiadásában belső használatra, háromszáz (!) példányban, a Diafilm nyomda szokott szép rotás nyomásában jelenik meg a FILMTUDOMÁNYI SZEMLE az intézet igazgatójának szerkesztésében. Az idén öt száma, füzete jutott el kezünkbe, és érdemes felhívni a filmművészet elméleti kérdései, történeti kutatásai, a filmművészet fejlődési összefüggései iránt érdeklődő olvasóközönségünk figyelmét. Az idei első két számban „Gondolatok a szocialista filmvígjátékról” címmel három dolgozat látott napvilágot. Gyertyán Ervin a szocialista filmvígjáték jellege és problémái címmel értekezik. Igen izgalmas kérdéseket, összefüggéseket vet fel Tárnok János tömören kommentált, annál többet eláruló táblázatrendszere az 1948—1975 között bemutatott magyar filmvígjátékok, bohózatok, szatírák, szatirikus vígjátékok, operettek, musicalek és zenés játékok hazai forgalmazási adataiból. Szalay Károly a mai magyar filmkomédia néhány kérdését veti fel 80 oldalas áttekintésében. A 3. számban Karosai Kulcsár István elemzi Zilahy Lajos szerepét a magyar film történetében, s meg kell adni, értékes vonásokkal gazdagította a mostanában teljesülő Zilahy-portrét. Nemes Károly a három utolsó füzetben négy tanulmányt tesz közzé. Hatvanoldalas dolgozatában az 1957—60 közötti magyar filmtörténetet írta meg. További írásaiban a drámaiság problémájával, a tény szerepével a mai magyar dokumentumfilmben, valamint a filmművészeti fejlődés és a filmtörténet összefüggéséről értekezik. Zalán Vince vázlatában a hetvenes évek első felének magyar filmművészeti tendenciáit vizsgálja. Szabó György részletes elemzést publikál Bacsó Péter Ereszd el a szakállamat! című filmszatírájáról, valamint helyzetképet ad a mai magyar filmkritikáról. Bíró Yvette Eizenstein „Tőke” filmtervezete és az intellektuális film kapcsolatáról értekezik; hasonló érdekességű Fájja Sándor tanulmánya a filmművészet és magatartás összefüggéseiről, melyben az esztétikum befogadása és utóhatása témáról fejti ki nézeteit. Szilágyi Gábor a filmtörténetírás néhány elméleti és módszertani kérdését veti fel tanulmányában. Értékes a Szemle szovjet publikációja; Mojszej Kagan értekezését adják ki magyarul „A művészi tevékenység mint információrendszer” címmel. A Filmtudományi Szemle ez évben közreadott tanulmányai közül jó néhány érdemes arra, hogy a filmművészet iránt érdeklődő szélesebb közönség is megismerkedhessék vele. Megtörtént a pécsi és szegedi ideiglenes televízióstúdiók használatbavétele. A dorogi új hanglemezgyár üzembehelyezéséhez a szakszervezeti szövetség és az szmt mv-felügyelete együttesen hozzájárult. Elkészült a Katona József Színház átépítésének terve. Lakóházban bérelt garázsban a Pest megyei Moziüzemi Vállalat egyik gépkocsivezetője súlyos égési sérüléses üzemi balesetet szenvedett. A vizsgálat még tart, a baleset oka feltételezhetően a biztonságtechnikai előírások megszegése. Új szakszervezeti szövetségi társadalmi műfelügyelők: Tabajdi László (színházi terület), Orosz József (filmes terület), Péter László (Szabolcs-Szatmár m.), Csikor László (Heves m.), Simon József (Fejér m.), Bencsics István (Vas m.). A MUNKAVÉDELMI HÓNAPRÓL A legtöbb művészeti vállalatnál ma már hagyomány, hogy októberben munkavédelmi hónapot tartsanak. A jól előkészített és megszervezett programok, mint például a Veszprém és Nógrád megyei moziüzemi vállalatoknál, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál, példamutatóan segítették a balesetek megelőzését, a munkavédelmi agitációt és propagandát. Októberben több száz balesetelhárító előadást, ismételt munkavédelmi oktatást tartottak. Számos termelési tanácskozáson értékelték a vállalat munkavédelmi helyzetét, a munkavédelmi aktivisták tevékenységét. Több helyen tesztlapos módszerrel ebben a hónapban bonyolították le a három évenként ismétlődő munkavédelmi vizsgáztatást. A Veszprém megyei mozisok munkavédelmi vetélkedőt tartottak. Egyre több szocialista brigád kapcsolódott be a munkavédelmi hónap programjainak megszervezésébe. A hivatásos és társadalmi munkavédelmi aktivisták, gazdasági és műszaki vezetők ismételten öregbítették a munkavédelem tekintélyét, harcos propagandistái voltak a művészek és művészeti dolgozók testi épség- és egészségvédelmének. A statisztika szerint is a munkavédelmi hónap jól szolgálta fő célját, a baleset megelőzést, mivel októberben kevesebb volt a baleset. Gáspár Károly Aleo Haas-nak, az NDK művészeti díjas grafikusművészének rajzait állították ki a Rátkai klubban, megnyitó beszédet Pogány O. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mondott (Kutas Katalin felv.) Rátkai Mártonra, a volt Művészeti Dolgozók Szakszervezetének első elnökére, a színészszakszervezet első elnökére emlékeztünk két klubunkban nov. 19-én. A Rátkai Munkás-Művész Klubban Básti Lajos, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének alelnöke nyitott meg emlékkiállítást; a Fészek Művészklubban emlékesten emlékeztek meg a kortársak, tanítványok. A Rapcsányi László vezette műsorban közreműködött Csenterics Ágnes, Erdődy Kálmán, dr. Magyar Bálint, Major Tamás, Mátrai-Betegh Béla, Pápai Erzsébet, Ráday Imre, Siklós Olga és Sütő Irén (Jánosi felvételei) MUNKAVÉDELMI FIGYELŐ naptár 1. Értékeljük az 1976. évi munkavédelmi tevékenységet, az üzemi balesetek alakulását! 2. Készítsük el az 1977. évi komplex munkavédelmi intézkedési tervünket (V. ötéves terv második éve)! 3. Tartsuk meg az esedékes munkavédelmi szemléket! (Valamennyi munkahelyen legalább negyedévenként szemlét kell tartani, ezeknek legalább tíz százalékán részt kell vennie az igazgatónak is.) 4. A benyújtott újításokra biztonságtechnikai szempontból fordítsunk nagyobb figyelmet! Balesetveszélyes újítás bevezetését nem szabad engedélyezni. 5. Az SZTK-ügyintézők és munkavédelmi előadók „az üzem baleseti nyilvántartását” egész évre visszamenően értékeljék és egyeztessék! 6. Állandóan ellenőrizzük, hogy a hideg munkahelyeken a szükséges védőruházatot és védőitalt biztosítsák! 7. Ügyeljünk állandóan a tűzrendészeti előírások megtartására! 8. Feltétlenül tartsuk meg az időszakos balesetelhárító oktatásokat! 9. Elhasznált, kopott gumikkal a gépjárművek is csúsznak a téli utakon. 10. Ne csak a szondázástól óvakodjunk, sokkal inkább az alkohol befolyásolta vezetéstől, munkavégzéstől! HÍREK, ESEMÉNYEK Mv-felügyeletünk ellenőrzései, intézkedései: Ez év végéig ideiglenesen engedélyezték a Televízió Bojtár utcai garázsszerviz üzemének működését. — Jó mv-minősítést kapott Zala és Tolna megye moziüzemi vállalata. — Száz művelődési házban ellenőrizték a színházi tájolási helyek munkakörülményeit Zala, Tolna, Vas, Heves, Borsod és Pest megyékben. — Használatbavételi engedélyt adott az Állami Bábszínház átalakított épületére, berendezéseire. Az OSZK kiadványaként rövidesen megjelenik a tánczenészek munkavédelmi vizsgaanyaga. Csoportos munkavédelmi vizsgáztatást tartottak Békés, Csongrád, Heves, Fejér, Komárom megyei moziüzemi vállalatoknál, valamint a FÖMO-nál, és a FITE-nél, a Képzőművészeti Kiadóvállalatnál, mintegy háromszáz dolgozó részvételével. VARSÓBÓL JELENTIK Október közepén a Varsó környéki Radziejowiceban tanácskoztak a lengyel művészeti főiskolák rektorai az 1976/77-es tanév feladatairól. Lengyelországban ez idő szerint 16 művészeti egyetem és főiskola működik, ezeknek közel 6 ezer hallgatója van. Az új tanévben — amely a lengyel egyetemeken október elsején kezdődik — ezerkétszáz új hallgató kezdte meg művészeti tanulmányait. A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa két művészeti testületet részesített a legmagasabb állami kitüntetésben: a Lengyelország Újjászületése Érdemrend Tábornoki Keresztjével tüntették ki a poznani Jerzy Kurczewski Fiúkórust, valamint a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő jelena-górai Norwic Színházat. E színház 1945. augusztusában alakult. Krakkóban ünnepélyes keretek közt mutatták be Jan Lomnicki filmrendező legújabb, lengyel—szovjet koprodukcióban készült játékfilmjét, amelynek címe: „A parancs: megmenteni a várost”. A film azoknak a lengyel és szovjet ellenállóknak állít emléket, akik a második világháború végén megmentették Krakkót a nácik pusztításától. A „Kvety” című népszerű csehszlovák képes hetilap évek óta az olvasók körében kiírt pályázat alapján ítéli oda a szocialista országok legjobb színészének és legjobb színésznőjének az „Arany virág”-ot. Az 1975. évi aranyvirágot Tomász Medrak és Mónika Roska lengyel színészeknek, a Henryk Sienkiewicz regénye alapján készült televíziós film, a „Sivatagban és vadonban” főszereplőinek ítélte oda. Varsóban véget ért a XIX. Jazz Jamboree Festival, melyen számos külföldi híresség is fellépett. Az olaszországi San Remoban rendezett Gino Marinuzzi Nemzetközi Zenei Verseny idei különdíját a lengyel Tomász Bugaj, a varsói állami zeneművészeti főiskola végzős növendéke kapta. (Antoniewicz) Krónika Szocialista - MŰVÉSZETÉRT /