Szocialista Művészetért, 1980 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1980-07-01 / 7. szám

Mi újság a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban? A FRANCIA színészszak­szervezet életében több éve már fájdalmas szakadás kö­vetkezett be. A kivált színé­szek egy csoportja megalakít­va a jobboldali orientációjú művészszakszervezeti egyesü­lést, komoly nehézségeket okozott a színészszakszerve­zet érdekvédelmi munkájában. Ez az egyesülés most felosz­lott, a szakszervezeti egység helyreállt. A francia színészek szakszervezete arról számol be, hogy megerősödve veszik fel a harcot a színészek mun­kakörülményeinek állandó romlása, a színházak sorozatos bezárása, a munkanélküliség ellen. Április 21-én nagygyű­lést rendeztek a tagság fel­világosítása, mozgósítása érde­kében. A szakszervezet köny­vet adott ki ezzel a címmel: „Egy művészet, melyet meg­ölnek." Ez a kiadvány a nagygyűlésen felvetett minden égető problémát tartalmazza. A résztvevőknek levetítették a „Foglalkozás a színésznő" cí­mű filmet, mely a nők külö­nösen nehéz helyzetét mutat­ja be. A nagygyűlés jelszava ez volt: „Csak egységben old­hatjuk meg problémáinkat.” AZ ÍR színészek szakszer­vezete, melynek vezetői a ta­valy szeptemberi FIA-kong­­resszuson vendégeink voltak, egyesült az ír szállító- és ál­talános munkásszakszervezet­tel, természetesen külön cso­portot alkotva e legnagyobb létszámú és legnagyobb hatal­mú ír szakszervezetben. Ehhez az első pillanatban különös­nek tűnő egyesüléshez ír kol­légáink igen nagy reményeket fűznek, ami kitűnik a szava­zatok arányából is: 7:1 az egyesüléspártiak javára. Az egyesüléstől a művészek első­sorban azt várják, hogy ér­dekeik védelmére e hatalmas munkásszakszervezet kebelé­ben sokkal erősebb pozíciók­ból szállhatnak síkra. AZ OLASZ színészek szak­­szervezeti társulása beolvadt az olasz szórakoztatóipari dol­gozók szövetségébe, s így öt évi kemény küzdelem után megalakult az egységes olasz színészszakszervezet (FILS­­OGIL). Első és legfontosabb feladatának a szakma becsü­letének helyreállítását tekinti, azaz felvenni a harcot a film­iparban egyre inkább elural­kodó abszurd gyakorlattal szemben, hogy tudniillik meg­jelenésük és persze olcsóságuk miatt privátokat alkalmaznak, de a hangot igazi színészek­kel utólag szinkronizáltatják. Az is előfordult, hogy egy ilyen dilettáns „sztárt” a ív­ben meginterjúvoltak, és itt is az őt szinkronizáló művész hangja adta meg a válaszokat. VÁLSÁGBAN az olasz film­ipar, melyet néhány évvel ez­előtt Hollywood legnagyobb vetélytársaként tartottak szá­mon. 1976-ban még 233 olasz játékfilm készült, ez a szám az utóbbi esztendőre mintegy százra csökkent. A legfőbb ok a számtalan magán televíziós társaság külföldről importált dömping filmválasztéka. A műsorelemzések azt mutatják, hogy 164 magán televíziós adó két hét alatt 5700 filmet su­gároz ! BELGIUMBAN már teljesen megszűnt a nemzeti tv-dráma­­produkció, mivel a lakosság minden este 11 televízió által sugárzott mozifilmből válogat­hat. Ebből kilenc „nem szán­dékos túlcsordulás” a szom­szédos országokból. A terve­zett közvetlen műholdvétel ezt a helyzetet több más or­szágra is kiterjesztené. Ezért a FIA csak akkor hajlandó tárgyalni a tv-társaságokkal a jogi vonatkozásokról, ha a nemzeti produkciók magas szintjének fenntartása garan­tálható. KÍNA nyugati koprodukciós partnereket keres. A tavaly júliusban alakult kínai kopro­dukciós vállalat erre az év­re 15 koprodukciót tervez. Eb­ből kilenc játék-, hat doku­mentumfilm. Elsőként olasz partnerrel egy nyolcórás Marco Polo-filmet forgatnak. A kínai vállalat eddig 50 kül­földi cégtől 160 koprodukciós ajánlatot kapott. A SUPER TELEVÍZIÓADÓ a műholdas műsorsugárzás és a kábel kombinációja. Ebből sok csalafintaság származik — figyelmeztet a FIA körlevele. Példa: egy atlantai (USA) he­lyi tv-társaság reklámfilmet készít egy színésszel, és ezt a helyi szerény honorárium sze­rint fizetik. A szuperadó mű­holdja azonban, átveszi az adást, és a kábelrendszer azonnal mind az ötven államba továb­bítja. A honorárium azonban a régi marad. A szuperadó így a színész jövedelmének 80 szá­zalékát teszi zsebre. Atlanta a reklamálásra azt feleli: ő a műsort csak helyi adásra szánta, és nincs módja ellen­őrizni, mi történik a képjelek­kel, amint egyszer az éterbe kibocsátotta. Ez művészekkel, szerzőkkel egyre inkább meg­eshet, mivel most újabb öt ál­lam vezeti be a szuperadó­rendszert. A FISTAV feketelistára tett két filmprodukciós vállalatot. A Yar Pictures és az ABC Film ugyanis nem fizette ki a ho­noráriumot az angol filmszak­szervezet tagjainak. A FIS­TAV felszólítja tagjait, hogy a két nevezett céggel kapcso­latban még a tárgyalásoktól is tartózkodjanak. FILMCENZÚRA. „Egy her­cegnő halála” címmel film ké­szült az emlékezetes tragikus végű szerelemről, mely egy szaúdi hercegnő és egy angol fiatalember között szövődött, s mindkettejüket kivégezték. Ezt a filmet politikai okokból Angliában betiltották. A brit filmes szakszervezet lapja most arra emlékeztet, hogy ez nem kivételes és elszigetelt eset. Az utóbbi időben ez a sors érte Kenneth Griffith „Különös utazás” című, Íror­szágról szóló filmjét, valamint Griffith-nek egy másik alko­tását is. Az „Elment katoná­nak” című tv-filmnek „csak” a külföldi eladását tiltották le. LONDONBAN a múlt év decemberében minden idők legnagyobb művésztüntetése zajlott le. A szakszervezetek közös akciójaként mintegy 4000 színész, zenész, szerző, film- és tv-dolgozó vonult transzparensekkel Thatcher asszony miniszterelnöki szál­lása elé, élükön vezető mű­vészekkel és parlamenti kép­viselőkkel. A tüntetők tilta­koztak a színház- és hangver­senyjegyeket súlyosan terhelő ún. többletértékadó ellen és a művészeti intézmények szub­venciójának csökkentése ellen. Memorandumot adtak át a miniszterelnök-asszonynak, ki­fejezve súlyos aggodalmukat a színház, a zenei élet, általá­ban az élő művészet és a kul­túra jövője iránt. HALLÁSSTRESSZ és a popzene. Dr. J. Frei svájci or­vos és zenész tanulmányát közli a svájci zenészszakszer­vezet lapja „Hallásártalom és túlhangosított zene” címmel. Frei doktor diagramokkal illusztrálja, hogy a popzené­szek és a diszkósok hallás­­stressze már rövid néhány év után is helyrehozhatatlan hal­lásromlással jár. BÉCSB­EN a Karmeliter­gasse 9. szám alatt cirkusz- és bohócmúzeum működik. Ér­demes meglátogatni. AZ AMERIKAI filmszíné­szek szakszervezetének idei közgyűlésén a háromszoros Oscar-díjas Katherine Hep­­burn-t ünnepelték ötvenéves színészi jubileuma alkalmá­ból. Az elnök üdvözlő beszé­dében emlékeztetett rá, mi­lyen bátran kiállt Hepburn a McCarthy-idők üldözöttjei mellett: „A művész az idők kezdete óta mindig népe tö­rekvéseit és álmait fejezte ki. Némítsd el ezt a hangot, és a nép legvilágosabban kimon­dott szavát némítottad el” — írta akkor a művésznő egy til­takozó írásában. Ugyanez a közgyűlés más vonatkozásban is foglalkozott nőtagjaival. Is­mertették azt a statisztikát, mely a férfiak és nők kere­seti viszonyait veti össze, és igen nagy egyenlőtlenségeket mutat a nők rovására. A be­számoló megállapítja: „Férfi tagjaink átlagkeresete silány a legszebb években is, de nő­tagjaink jövedelme kétszer olyan silány. Az egy férfire jutó keresetnek csak 60 száza­lékát kapják a nők. A 20 és 30 év között a nőket még va­lamivel többet foglalkoztatják mint a férfiakat, de azután meredek a zuhanás. Van-e még egyáltalán élete filmen és televízióban a nőnek 40 éven túl?” tette fel a drámai kérdést a beszámoló. „Hol vol­tak már Fred Astaire híres partnerei: Ginger Rogers és Cyd Charisse, amikor ő még mindig táncolt — új női part­nerekkel?! A férfi színész minden évszaké, a nő — úgy látszik — csak tavaszi virág. Katherine Hepburn az egyet­len kivétel.” A NYÁRI fesztiválok tekin­tetében az idén az NSZK ve­zet: 38 városban lesz ünnepi rendezvény. Külföldi társula­tok is nagy számban vendég­szerepelnek, így moszkvai, amerikai, olasz és NDK-beli színházak. Három városban lesz May Károly-fesztivál. Be­mutatják a Winnetout, a Ha­lál völgyében átírását és egy darabot gyermekek adnak elő. A Körszínházunkban látott Till Eulenspiegelt — persze más feldolgozásban — ugyan­csak előadják. A 69. nyári fesztiválon a magyar szerzőket Kálmán Imre és Ligeti György képviseli. MÉGEGYSZER A FIA­­KONGRESSZU­SRÓL. Több, hazánktól távol eső ország szakszervezetének nagy nehéz­séget okozott volna, vagy ép­pen lehetetlen lett volna Bu­dapestre utazni, ha a Szovjet­unió kulturális dolgozóinak szakszervezete nem vállalja át a légi út tetemes költségeit. Most is sok köszönő és elis­merő sort olvashatunk mind­ezért a hozzánk érkezett kül­földi szakszervezeti sajtóban. Egy derűs epizódot is meg­írtak a kongresszusról. Az ausztráliai küldött írta meg szakszervezetének lapjában, hogy kongresszusi beszámoló­ját zavarában alig tudta foly­tatni, amikor azt mondta: „Nálunk az ügynököknek egér­fejük van.” Ezt ugyanis elő­ször a tolmácsoknál habozás, majd amikor mégis lefordítot­ták, általános megdöbbenés és értetlenség fogadta. Utóbb nagy derültség közepette tisz­tázódott, hogy ezt a kifejezést csak az ausztráliai angol nyelv ismeri. Szónokunk azt akarta mondani: „Annyian vannak, mint az egerek . ..” Mészöly Tibor L'ART QU'ON ASSASSINE V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a magyar—szovjet barátság ápolásáért kitüntető jelvényt adott át Olcsai Kiss Zoltán Kossuth- és SZOT-díjas szobrászművésznek (MTI) LA VIE DARTISTE DAUJOURDHUI ADEMAIN I­ Sy­mntéul l'Ya­ncais des Art­isi­es-un­l es-pi­él­es A francia színész szakszervezet „Egy művészet, melyet megölnek” című kiadványának borítólapja 2 S zocialista MŰVÉSZETÉRT A SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÜNK elnöksége május 26-án délután a székház klubjában Vass Imre elnökletével ülést tartott. Orosz Sándor bv-titkár ismertette az MSZMP XII. kongresszusa határozatából adódó szakszervezeti feladatokat. Az elnökség tudomásul vette az előterjesztést. Pető Kálmán osz­tályvezető-helyettes a bizalmi választások tapasztalatairól szá­molt be. Balázs Ferencné, a Zeneművészek Szakszervezetének titkára a munkaviszonyban nem álló, szabadfoglalkozású elő­adóművészek szakszervezeti szervezése ügyében terjesztett elő dokumentumot, amelynek alapján a IX. kongresszus után meg­kezdik az egyes szakmák a tagszervezést. A különfélék során Simó Tibor főtitkár ismertetést adott a főtitkári értekezlet és a SZOT elnökségi ülés témáiról. Javaslatára az elnökség hozzá­járult, hogy a Fészek Művészklubot az A kategóriás közműve­lődési intézmények közé sorolják át. — SZAKMAI ELNÖKSÉGEK ÜLÉSEI. A Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezetének elnök­sége május 27-i ülésén megvitatta a Művészeti Alap képzőmű­vészeti szakosztályának tagfelvételi szabályzittervezetét, ezen az ülésen is, a június 17-én tartott ülésen is behatóan foglal­koztak a művészeti szakszervezetek IX. kongresszusa előtti idő­szerű feladatokkal, tennivalókkal.­­ A Filmművészek és Filmal­kalmazottak Szakszervezetének elnöksége május 30-i ülésén a kongresszusi határozat tervezetének filmes fejezetével foglalko­zott, a június 19-i ülésén Csontos Istvánné főigazgató-helyettes előterjesztésében ismerkedett az új közgazdasági szabályozók hatásával. Ez alkalommal hagyták jóvá az alapszervezeti ve­zető testületeket. — A Zeneművészek Szakszervezetének elnök­sége június 12-i ülésén értékelte az OSZK oktatási tevékenysé­gét, majd jóváhagyták az alapszervezeti vezető testületeket. — A Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége június 19-i ülésén értékelte a színházi szakszervezeti bizottságok válasz­tásának tapasztalatait, majd a szeptemberi szakmai küldött­­értekezlet előkészítésével foglalkozott.­­ A FISTAV Londonban június 9—12. között nemzetközi konferenciát rendezett a laboratóriumi dolgozók helyzetéről. Előadások hangzottak el s vita folyt olyan kérdésekről, mint az új laboratóriumi technika hatása, a mérgező anyagok je­lenléte, a nők helyzete a laboratóriumokban, továbbá a szak­­szervezetek nemzetközi együttműködési lehetőségeiről. A Mű­vészeti Szakszervezetek Szövetségét Simó Tibor főtitkár és Ki­csi Gábor, a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszerveze­tének titkára képviselte a konferencián.

Next