Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1985-03-01 / 7. szám - Hadas Katalin: Ismerd meg a rád bízott tanulócsoportokat!
pszichológiai és pedagógiai tervezésben. A „felelősségteljes függés“ viszonyán kívül, amelyek a gyerekek — mint a közösség tagjai — között létrejönnek, létezik a kapcsolatoknak egy másik típusa is. Ezek a kapcsolatok kisebb vagy nagyobb mértékű szimpátián, érzelmi közelségen, ragaszkodáson alapulnak. A kapcsolatoknak ez a két típusa szoros összefüggésben, kölcsönhatásban áll egymással. A személyes kapcsolatok rendszere jelentős hatást fejt ki a közösség alakulására. A pozitív személyes kapcsolatok és a szimpátia légkörében jobban és könnyebben alakulnak ki a formális kapcsolatok is. Mi a jellemző az egyes tanulócsoportokra? 1. Minden osztályban vannak olyan gyerekek, akiknek nincs tartós kötődésük a kollektívához, nincsenek állandó társaik, nincsenek gyerekek, akikkel tartósan rokonszenveznének. Minden valószínűség szerint ez azt jelenti, hogy ezek a tanulók elutasítják a kapcsolatot osztálytársaikkal. 2. Minél idősebbek a gyerekek, annál nagyobb számban igyekeznek közeli kapcsolatot létesíteni osztálytársaikkal. 3. Minél jobban szervezett a gyerekek együttes tevékenysége, annál szilárdabb kapcsolatok szövődnek a tanulók között, annál több osztálytársukhoz fűzi őket tartós szimpátia. Nehéz elképzelni, hogy az a pedagógus, aki a tanulók közötti kapcsolatok rendszerét nem ismeri, baráti közösséget tud kovácsolni. Hiszen a személyes kapcsolatok szerkezete és a kollektíva szerkezete szoros kölcsönhatásban áll egymással, minél közelebb állnak egymáshoz, annál jobban szervezett a gyerekek együttes tevékenysége. Mi a csoportdinamika? A „dinamika“ szó görög eredetű erőt jelent. A szó használata a „csoportdinamika“ kifejezésben képpen a csoportban ható tulajdonerőkre utal. A csoportdinamikai vizsgálatok ezeket az erőket kutatják: mi az, ami felkelti őket, milyen feltételek mellett változnak meg, milyen következményekkel járnak stb. A csoportdinamika gyakorlati alkalmazása azt jelenti, hogy bizonyos célok elérése végett hasznosítjuk azokat az ismereteket, amelyek megvilágítják ezeknek az erőknek a működését. Kurt Lewin már 1945-ben megalapította a Csoportdinamikai Kutatóközpontot, mivel azt következtetést vonta le, hogy a tárasadalomnak égető szüksége van arra, hogy tudományosan közelítsenek a csoportok dinamikájának megismeréséhez, s ezeket a társadalomtudományi eredményeket szélesebb körben felhasználják a társadalom irányításában. Ezekből a kísérletekből kiderült, hogy nem elég az embert mint „individuumot“ megismerni ahhoz, hogy megértsük viselkedését, de azt a csoportot is meg kell ismernünk, amelyben él. Mit jelent ez a gyakorlatban? Pl. Ha egy tanár azt hogy osztályában sok a tapasztalja, bajkeverő, akik tele vannak agresszióval, hát meg akarja tudni, vajon ezek a gyerekek miért olyan agresszívak, és mit lehetne tenni. A tanár szemében gyakran az a legcsábítóbb megoldás, hogy a legveszedelmesebb bajkeverőket eltávolítsák, vagy — ha van rá lehetőség — pedagógiai-pszichológiai tanácsadóba küldjék. De valóban olyan jellegű-e a nehézség, hogy megoldható pusztán a bajkeverő eltávolításával, vagy esetleg azzal, hogy hatást gyakorolnak egyéni motívumaira és érzelmi életére? 221