Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-01 / 28. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Gyorsabban gyarapodik a csoport, ha a családtagok is dolgoznak Újszász és Abony között, 307 holdon alakult 1951-ben a III. típusú „Bem"1 termelőszövetkezeti csoport. 32 tagja van, köztük több kommunista. A tag­ság munkájának eredményeként igen szépen fejlődik a csoport. 1951 végén még 4 ló és 31 sertés volt az állatállo­mányuk. Ma már 11 lovat, 51 szarvas­­marhát és 214 sertést számlálhatnak. Az elmúlt évben építettek 38 férőhelyes tehén, 16 férőhelyes lóistállót és 50 férőhelyes hizlaldát. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a Bem­észcs tagjai tudják: jövedelmük növelését, a jobb megélhetést szolgálja a nagy állatállo­mány. Beadását a csoport 100 százalékosan teljesítette. Az őszi vetést is elvégezte idejében. A tagok munkaegység átlaga 320, de vannak, akik ennél is többet értek el, így pl. Deák Imre kocsis 420-at. Az állatgondozók közül Farkas Sándor teljesített legtöbbet. Nagyon szí­vén viseli az állatállomány fejlesztésé­nek ügyét, s minden igyekezetével azon van, hogy gazdagítsa csoportját. Az eredmények mellett hiányosságokat is találhatunk. AZ ŐSZI MÉLYSZÁNTÁSBÓL MÉG MA IS HÁTRA VAN 4« HOLD. Lábon áll 8 holdon a kukoricaszár, pe­dig ez másfél hónapi takarmányozásra elég lenne, ha gondosan levágnák, be­hordanák. Miből adódnak ezek a hiányosságok? A tszcs-nek mindössze két nő tagja van: Szöllősi Ilona könyvelő és Berki Ilona munkacsapatvezető, akik példa­mutatóan dolgoznak. A tagok feleségei nem követik férjüket a fejlődés útján, nem dolgoznak a csoportban. Pedig ne­kik is érdekük, hogy a Bem tszcs szebb és jobb eredményeket érjen el. S ők csak otthon tesznek-vesznek, míg férjük megfeszítve dolgozik nyugodt életük biztosításáért. Ha néhanapján mégis ked­vet kapnak egy kis munkára, akkor másfelé mennek, sőt a kulákoknak is segítkeznek. Így például ifj. Tóth Já­nos­né. Minden asszonynak látni kell, hogy a tszcs-ben a férje mellett a helye. Vámos Józsefné apró gyermekei miatt „nem tud a csoportban dolgozni", de a­­ kulákok többször rá tudják venni, hogy nekik dolgozzon, az ő jövedelmüket gya­rapítsa. A Bem tszés-ben azt a munkát is a férfiaknak kell elvégezni, amit az asszonyok nagyon jól elláthatnának. Ezért „nem marad idejük1­ sok fonto­sabb feladat végrehajtására, pl. a kuk­o­­ricaszár betakarítására, a mélyszántásra. A Bem tszcs-tagok felesége mind pél­dát vehetne a Szabadság tszcs asszonyai­tól, akik lelkiismeretesen kiveszik ré­szüket a munkából. Különösen lelkiis­meretesen dolgozik Kecskés Márkné és Hegedűs Istvánná elvtársnő, előttük nin­csen „akadály". De rajtuk kívül­­ még 22 asszony és leány szintén példamutatóan dolgozik. Most, télen melegágytakarót fonnak nádból, gyapotot fejtenek, de ha kell a trágyát is hordják. A baromfia­kat is ők gondozzák. Itt nem is for­dulhat elő, hogy férfiak tömjék a libá­kat, mint a Bem tszcs-ben. A SZABADSÁG TSZCS EREDMÉNYEIN MEGLÁTSZIK A LELKIISMERETES MUNKA A munkaegységek száma is a jobb és több munkát bizonyítja. Zsemlye Fe­rencnek 760, Gara Józsefnek 650, munkaegysége van. Ezekről az elvtársak­ról még a Szabadság tszcs több tagja is példát vehet. Varga Béla, Tamási Ká­roly is dolgozzanak fegyelmezettebben. Tamási Károly hogyan nézheti el, hogy fegyelmezetlensége miatt sokszor a 65 éves Bakó Gábor egyedül dolgozik? A meglévő eredményeket itt is fokozni kell. A Bem tszcs-tag feleségei családjuk érdekében lássanak munkához, barátkoz­zanak meg jobban a közös gazdálkodás gondolatával és mutassák meg, hogy ők is tudnak úgy dolgozni, mint a Szabad­ság tszes asszonyai. Nagy feladat vár a párttag feleségekre, akiknek kötelességük a példaadás. Ledneczki Sándorné elv­társnő álljon újra férje mellé, mutassa asszonytársainak a fejlődés útját. Fel­adat vár ezen a téren a csoport vezető­ségére, de még több a pártszervezetre nevelő, meggyőző munkára van szük­ség. Ne nézzék tétlenül a hibákat, hiá­nyosságokat, hanem fogjanak hozzá ke­ményen és határozottan azok kijavítá­sához. Most, mikor ennyire gyarapodott a közös vagyon, több munkáskéz szüksé­ges a jobb eredmény eléréséhez, értsék meg a Bem tszés­ben — a családtagok is — az idők szavát. Ha vállvetve fog­nak dolgozni a terméshozam emeléséért férfiak és nők, jövedelmük több, életük pedig szebb és boldogabb lesz. — Z — ci kulturnusmtp. látási bemutatója tárkénén Vasárnap a túrkevei kultúrotthonban zsúfolt nézőtér előtt folyt le a II. or­szágos kultúrverseny járási bemutatója. A bemutatón a két legjobb túrkevei tánccsoport, három szinji­szócsoport és a Vörös Csillag termelőszövetkezet zene­kara vett részt. Örvendetes az a tény, hogy a termelő­­szövetkezetek is egyre inkább részt vesz­­nek a kultúrmunkában. Ezen a téren nagy hiányosságok voltak. Remélhetőleg a Vörös Csillag tsz példamutató kezde­ményezését a többi tsz is átveszi és be­kapcsolódik a szocialista kultúra elsajá­tításáért folyó harcba. A tánccsoportok munkáját illeti a leg­több dicséret. Alapos felkészültséggel, gondos kidolgozásban gazdag anyagot mutattak be. A kultúrotthon központi tánccsoportja eredeti keri népviseletben magas művészi színvonalon táncolta el helyi gyűjtésű „Csigataporóját"1. A köz­ponti együttes táncait lendület, a figurák kidolgozottsága, átélt játék és vidámság jellemezte. Követendő példaként szolgál­nak a többi csoportoknak. A gimnázium tánccsoportja a Tápéi darudü­högést és fenyegetőit adta elő. Táncukban megnyilvánult a fiatalság op­timizmusa, életereje, amely magával ra­gadta a közönséget, élményt, felüdülést jelentett a nézőknek. A Vörös Csillag tánccsoportja a „Csalogató" csárdást mutatta be. A tánc mondanivalóját jól adták vissza. Különben a hangulat foko­zása volt jó teljesítmény. A Vörös Csil­lag tánccsoportja tehetséges, jóképes­­égű együttes. További munkájukban arra kell törekedniük, hogy szorgalmas gyakorlással technikai felkészültségüket fejlesszék.­ ­­ Külön kell megemlékezni a leány- és fiú-úttörők tánccsoportjáról. Gondosan, alaposan készültek fel a versenyre. A gyermekjátékokban („Danikáné lánya" „Libajáték") a kifejező táncjátékon kí­vül a kedves szerepjátszás is megnyilvá­nult. Az új magyar társas­ táncokban (Vizslási csárdás, Gencsi-csárdás, Öve­ges) pedig haladó hagyományaink hű tolmácsolóinak bizonyultak. Összegezve, a tánccsoportok jó mun­kát végeztek. Tartalmas, művészi műsort mutattak be. Szorgalmas gyakorlással kell tudásukat továbbfejleszteni, hibái­kat — átélés hiánya, rossz figura-kidol­gozás, térformák szabálytalan kialakí­tása _] kiküszöbölni.­ A színjátszócsoportok teljesítménye el­maradt a tánccsoportoké mögött. Elma­radtak mind a témaválasztásban, mind a kivitelezésben. A pedagógusok az ,,Aranycsillag"-ból mutattak be egy rész­letet. Nem éppen szerencsésen a „szel­lemidézés" jelenetét választották, ami a mulattatás céljának megfelel, de a da­rab eszmei mondanivalóját nem sűríti magába. Meg kell még említeni a Vörös Csil­lag zenekarát. Gál Sándor karmester ve­zényletével mozgalmi indulókat adott elő. A 20 tagú zenekar állandó tanulás­sal és önképzéssel egyre jobban fejlődik. Tagjai mind dolgozó parasztok. Gál Sándor érdeme, hogy a fiatalságot nagy számmal vonta be a munkába s így a fejlődés és utánpótlás kérdését példa­mutatóan oldotta meg . MADARASZ­ TIBOR Túrkeve Sajtóinkét a Vegyiművekben Az elmúlt héten a Szolnokcmegyei Néplap szerkesztősége sajtóankétot tartott a Vegyiművekben, amelyen az üzem dolgozói igen szép számban vettek részt. Az üzem munkásai és a Néplap szerkesztősége azért találkoztak, hogy a dolgozók javaslatai, kívánsá­gai, bírálatai alapján a lap még­­inkább megismerje azokat a legfon­tosabb kérdéseket, amelyekkel olva­sói érdekében foglalkoznia kell. A felszólaló elvtársak termelési, várospolitikai problémákat, hiányos­ságokat vetettek fel. Az volt a kí­vánságuk, — ahogyan Czeglédi és Bánta elvtárs hangsúlyozta, — hogy írjon többet a lap a városi közleke­dés, a Népbolt, az ellátás problémái­ból. — Csak egy vasajtó hiányzik a mi Népboltunkhoz — állapította meg Bánta elvtárs, — de ez elég ahhoz, hogy hónapokig elhúzódjon a meg­nyitás ideje. Barta elvtárs az üzem munkásvé­delmi intézkedéseit bírálta. Márta elvtárs arra figyelmeztette lapunk szerkesztőségét, hogy keveset foglal­kozik a szakszervezeti munka kérdé­sével.­­ __ Ratkai elvtárs javaslatokat adott, C megbírálta a lap ipari rovatát. ,,Ne általános szempontokat, hanem kon­krétumot írjanak“. Weiszár elvtárs többet szeretne az üzemi fiatalok munkájáról olvasni. Tábori elvtárs keveselte a politikai oktatásról írott cikkeket. Papp elvtárs üzemmérnök a mun­kafegyelem megszilárdításához kérte a lap segítségét. Gábosné elvtársnő kritikát gyakorolt: a Néplap nem foglalkozik az üzem fődolgozóival, J Bognár elvtárs arra hívta fel a figyelmet, fejlődött a kapcsolat a fizikai és szellemi dolgozók között, — foglalkozzék ezzel is a Néplap. Takács elvtárs — a párttitkár — hozzászólásában az ellenség elleni harc fontosságáról beszélt; arról, hogy a szerkesztőség tekintse fontos feladatának leleplezni azokat, akik a termelést akadályozzák. Befejezésül a Néplap jelentőségét méltatta, ki­emelve azokat a változásokat, melyek a lap cikkei nyomán az üzemben tör­téntek. A Néplap szerkesztősége az elhang­zott javaslatok alapján cikkeiben foglalkozik majd a problémákkal. A sajtóankétot kultúrműsor tette színessé. A Kiszöv énekkara aratott megérdemelt sikert, a központi tánc­csoportot alig akarták leengedni a színpadról. A városi népi zenekar számait is szívesen fogadták a Ve­gyiművek dolgozói. Kössünk gyapottermelési szerződést Az elmúlt rövid pár év tapasztalatai azt bizonyították, hogy a gyapotot — ezt a népgazdaságunk szempontjából annyira fontos növényt — hazánkban is meg lehet valósítani. Időjárási vi­szonyaink mellett eredményesen ter­melhető. Kedvező időjárás esetén pedig kiváló terméseredményt lehet a gya­potnál is elérni. Természetesen csak úgy, ha azokat a fejlett agrotechni­kai szabályok alkalmazásával műve­lik. Egy elkésett kapálás, vagy kár­tevők elleni védekezés elmulasztása helyrehozhatatlan károkat okozhat. A gyapottermesztésnek hazánkban kettős célja és haszna van. Elsősor­ban anyagi haszon a termelők ré­szére, s hogy ez mennyire így van, ahhoz elég a sok közül egy példát ki­ragadni. Kunmártonban D. Nagy Ist­ván dolgozó paraszt tavaly 600 négy­szögöl területen termelt gyapotot. Erről a területről 178 kg-ot takarí­tott­ be. A kifizetéskor 04 kg alapáron 84 kg prémiumos ára lett elszámolva javára. A prémiumos mennyiségből 16 kg 100 százalékos prémium van. Kapott érte 1702 forint készpénzt, 180 forint értékű textilutalványt, összesen tehát 1882 forintot. Ha egy kát. holdon termett volna D. Nagy István, ilyen eredmények mellett 5019 forint tiszta jövedelemre tehe­tett volna szert. Persze, itt csak a tavalyi átlagtermés­­ van alapul véve. 1951-ben nem volt ritka a 8—9—10, sőt ennél több mázsás átlag sem. Másik nem kevésbbé fontos célja a gyapottermesztésünknek, hogy nagy részben meg tudjuk szüntetni a kül­földi behozatalt, így szocialista építő munkánkat a kapitalista államok be­folyása alól mentesíteni fogjuk. Füg­getlenségünk biztosítása érdekében erre nagyon is nagy szükség van. Hallani lehet olyan hangokat, hogy gyapotot termelni nálunk lehetetlen, mert az az új növény nem terem. Ez az ellenség hangja, mert a példák azt bizonyítják, hogy még a tavalyi mos­toha időjárás ellenére is jól termett a gyapot. Ne idegenkedjünk tehát a gyapottermeléstől, annál is inkább, mert a növényápolás munkálatait az asszonyok és az idősebbek is könnyen el tudják végezni. Már megkezdődött a gyapot­terme­lési szerződések kötése. Van sok olyan dolgozó paraszt, aki a tavalyi eredmények láttán már szerződött. Demeter Ferenc jászapáti term­elő 10 kat. hold és 800 négyszögöl földjét teljes egészében gyapottal veti be. A gyapottermeléssel biztosítjuk tex­tilgyártásunkhoz szükséges nyers­anyagot és nagymértékben elősegít­jük hazánk felemelkedését, 1953 február 1. Az Angol-Magyar Baráti Társaság Kossuth-emlék­ü­nnepséget rendezett London. Az Angol-Magyar Ba­ráti Társaság a londoni Unity szín­házban Kossuth-emlékünnepséget ren­dezett, amelyen ismét előadták Háy Gyula „Az élet hídja“ című szín­művét. A színházat zsúfolásig megtöltő közönség soraiban ott voltak a Ma­gyar Népköztársaság londoni követ­ségének tagjai, továbbá a Szovjet­unió, Lengyelország, Csehszlovákia, Burma és Indonézia nagykövetségé­nek, India londoni főbizottságának, a bolgár, román, finn és svéd követ­ségek képviselői, a haladó angol szervezetek és a sajtó több képvise­lője. Az ünnepségen Max Morris ismert angol publicista méltatta Kossuth Lajos történelmi nagyságát. Japán az amerikai imperializmus hű kiszolgálója A JAPÁN KORMÁNY KOCSEDÓ­SZIGETÉRŐL ELMENEKÜLT HA­DIFOGLYOKAT SZOLGÁLTATOTT KI AZ AMERIKAIAKNAK. Peking­ (Új Kína). A „Kiodo“ hírügynökség jelentése szerint a csu­­zimai japán rendőrség letartóztatott tíz hadifoglyot, aki Kocsedó-szigeté­­ről szökött meg. Az ,­Asahi‘< jelen­tése szerint a japán­ rendőrség letar­tóztatott öt hadifoglyot, aki csóna­kon szökött meg Kocsedó szigetéről és Csuzima szigetére menekült. Ja­pán joghatósága alatt álló Csuzima­­sziget hatóságai ezeket a menekült hadifoglyokat átadták az amerikaiak­nak. A japán kormány a legteljesebb mértékben törvénytelenül járt el, amikor olyan hadifoglyokat adott át az amerikaiaknak, akiknek sikerült megmenekülniük. Az 1949. évi genfi konvenció 91. cikkelye kimondja, hogy bármely hadifogoly szökését si­keresnek kell minősíteni, ha a szó­­banforgó hadifogoly „elhagyta az őt őrizetben tartó fél vagy annak szö­vetségese ellenőrzése alatt álló terü­letet.“ A japán kormány ezzel a legújabb eljárással közvetlenül megszegte a „semleges hatalmak és személyek jo­gainak és kötelezettségeinek száraz­földi háború esetében való tisztelet­ben tartásáról szóló egyezményét, amelyet az 1907. évi hágai konferen­cián aláírt és elismert. A „Zsenminzsibao“ pénteken ,,Al­­jas bűncselekmény“ című cikkében foglalkozik a japán kormány tör­vénytelen eljárásával. A lap rámutat: a kínai nép erélyesen tiltakozik a január 22-én megszökött hadifoglyok letartóztatása miatt. A japán kormány megvetendő el­járása — hangsúlyozza a lap, — amellyel a „Halálszigetről“ — aho­gyan Kocsedót még az amerikai tu­dósítók is nevezik — megszököt bá­tor hadifoglyokat az amerikai gyil­kosok kezére adta, meggyőzően bi­zonyítja, hogy szorosan együttműkö­dik az amerikai agresszorokkal. SHADE ADATOK JAPÁN FOKO­ZOTT IRAMÚ ÚJRAFELFEGY­VERZÉSÉRŐL S­a­n­g­h­a­j­ (TASZSZ). Újabb tények váltak ismeretessé a Japán szigeteken folyó széleskörű katonai előkészületekről. Ismét erősen fel­szöktek a japán kormány katonai ki­adásai. 1951-ben harmincegy milliárd jent, 1952-ben 62,3 milliárd jent költöttek a japán fegyveres erők újjáteremtésére. Ebben a pénzügyi évben azonban már 83 milliárd jenre rúgnak a katonai jellegű előirány­zatok. Tokiói jelentések szerint Ja­pán tulajdonképpeni katonai kiadá­sai jóval felülmúlják a hivatalos számadatokat. Az I­ AFP­ tudósítója rámutatott, hogy a Japán fővárosban konkréten tárgyalnak egy összesen tizenöt had­osztályból álló, háromszázezer főnyi „véderő“ létesítésének kérdéséről. E hadosztályok számára folyamként ömlik az amerikai felszerelés. A Tokioi Nisi-Nisi“ című lap kö­zölte, hogy Japánban kidolgozták a háromezer repülőgépből álló japán légierő megteremtésének tervét. Japán arra számít, hogy amerikai katonai repülőgépeket kap, de ugyan­akkor maga is tevékenyen készülődik harci gépek tömeggyártására. A „Sunday Times“ című angol lap sze­rint Tokióban különleges repülőgép­­gyártási tanács­ alakult, amely megvizsgálja, mik­­ az ipari lehetősé­gei annak, hogy Japánban a jövő­ben vadászgépeket és bombázókat gyártsanak. A tokiói rádió a napokban közölte, hogy a japán kormány különleges figyelmet szándékozik fordítani a szárazföldi hadsereg mellett a légi­ós haditengerészeti erők növelésére. A japán katonai előkészületek megélénkülése egybeesett azzal a je­lenséggel, hogy az amerikai militaris­ták az utóbbi hónapokban sokat em­legették az úgynevezett ,,ázsiai lé­giók“ létesítését. Ezekben a „régiók­ban“ a japán militaristáknak ki­emelkedő szerepet szánnak. A JAPÁN NÉP HARCI EGYSÉGE KUDARCRA KÁRHOZTATJA AZ ÁRULÓ JOBBOLDALI SZOCIA­LISTÁK EGYSÉGRONTÓ KÍSÉR­LETEIT Peking, (Új Kína). A „Zsenmin­zsibao“ pénteken a japán jobboldali szocialistáknak azzal a kísérletével foglalkozik, amellyel meg akarják bontani a japán szakszervezeti főta­nács és a japán parasztmozgalom egységét. A jobboldali szocialisták — írja a lap — akik azért támadják a japán szakszervezeti főtanácsot, mert részt vesz a politikai harcban, e támadá­sokkal gyengíteni akarják a japán nép harci elszántságát. A japán nép előtt­ azonban már régen hitelét vesz­tette az az úgynevezett „elmélet“, hogy a szakszervezetek ne folytassa­nak politikai harcot. A ,,Zsenminzsibao" a továbbiakban rámutat: nyilvánvaló cselvetés a jobboldali szocialisták részéről a „pa­­rasztszövetségek tanácsának“ meg­alakítása. A jobboldali szocialisták ezzel azt akarják elérni, hogy még több paraszt váljék az amerikai ag­­resszorok ágyútöltelékévé és a japán parasztság még többet termeljen Jo­­sida katonai raktárai számára. A Japán Kommunista Pártnak ezzel a kérdéssel kapcsolatban január 13-án kibocsátott nyilatkozata — írja végül a lap — és az a támoga­tás, amelyben a japán munkások és parasztok a nyilatkozatot részesítik, ékesszólóan tükrözi a japán nép kö­veteléseit. (MTI). ítélet a papi ruhába bújt imperialista kémek perében Varsó (TASZSZ). A krakkói körzeti katonai bíróság január 27-én ítéletet hirdetett Leütő, Kowalik és bűntársai, a lengyel nép árulói, az amerikai kém­szolgálat ügynökei perében. A bíróság Leütő, Kowalik és Had­lic vádlottakat halálra. Szymanek vádlottat életfogy­tiglani börtönre, a többi három vádlottat pedig 6—15 évi bör­tönre ítélte (MTI), Egyetlen fiatal sem hiányozhat Már a múlt évben hozzálát­tunk a téli gépjavításokhoz.­­ Tudjuk, hogy a jó gépjavításo­kon mifféle 1953-as évi tervünk teljesítései Ígérjük vártunknak, hogy a DISZ-brigád a munká­ból ezután is példamutatóan ki­veszi részét. Megfogadjuk, hogy a gépjavítást határidő előtt, február 20-ra fejezzük be. Bri­gádunkból egyetlen fiatal sem fog hiányozni a gépjavítás ideje alatt. DISZ-BRIGÁT­ tagjai, Jászkisér. QLapról napra hívaL CSOPO­RTÚN ív: Most végeztem el Jászberény­ben az öthónapos mezőgazda­­sági szakiskolát- Csoportunk­hoz azzal az elhatározással jöt­tem vissza, hogy fejlődését min­den erőmmel segíteni fogom. Községünk dolgozó parasztjai most sokan a nagyüzemi gaz­dálkodás útját választják, amel­lett, hogy új I-es és II.-es tí­pusú tszcs-k alakulnak, csopor­tunknál is napról-napra jelent­keznek új tagok, őket és a csa­ládtagokat is bevonjuk a mun­kába. Szép életünket csak úgy tud­juk megtartani, ha valamen­­­­nyien dolgozunk. CSENKI ISTVÁN Jánoshida,

Next