Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-02 / 27. szám
IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI VI. DTolam 27 áfám • ára 50 fillér 195*. február 2., kedd NAGYSZERŰ FELADAT !Tizenkét esztendővel ezelőtt jelent meg pártunk központi lapjának, a Szabad Népnek első száma. A Szabad Népen keresztül hallatta szavát, ennek segítségével harcolt a magyar dolgozók felszabadításáért, hazánk függetlenségéért, a békéért. S a Szabad Nép nemcsak a hírközlés egyszerű szerve volt, nemcsak krónikása, megmutatója a párt küzdelmének, hanem — elődei, a Tanácsköztársaság Vörös Ujság-ja, az illegalitásban és emigrációban megjelent Kommunista és Dolgozók Lapja — alkotója, tevékeny részese, harcosa volt ennek a nagyszerű és áldozatos küzdelemnek. A második világháború viharos éveiben a párt igazságát, az elnyomott nép igazságát hirdette a Szabad Nép, amelynek első szerkesztője, Rózsa Ferenc elvtárs, hűségesen a néphez, életét áldozta ezért az igazságért, mint alig két évvel később Ságvári Endre is. A Szabad Nép születésének emlékére ünnepli meg a magyar dolgozó nép ma, ezúttal harmadízben a Magyar Sajtó Napját, annak a sajtónak a napját, amely a felszabadulás óta milliók szellemi kenyerévé vált, nevelte, tanította s harcba vezette a dolgozó népet, s mindennap újabb és újabb győzelmekre lelkesítette a munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket a szocializmus felépítéséért folyó küzdelemben. Lapjaink, s köztük a Szolnok megyei Néplap, a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja is, az elmúlt esztendőkben arra törekedett, hogy minden sorával a nép ügyét, a béke ügyét, a szocializmus ügyét szolgálta s ezt akarja szolgálni ma és a jövőben is. A dolgozók éppen ezért, mert legszentebb törekvéseiknek hirdetője, szószólója és harcosa, magukénak tekintik, szeretik a szabad magyar sajtót, megbíznak benne. A sajtó munkatársait tisztelet és rokonszenv övezi, dolgozó népünk megbecsüli és érdeklődéssel kíséri az újságírók munkáját. Mindez arra kötelezi az újságírókat, hogy lankadatlan harcosai legyenek a haladásnak, odaadó, önfeláldozó és hűséges szolgálói a magyar népnek, az ország virágának, erejének, jövendőjének. A demokratikus magyar sajtó a nép hangját szólaltatja meg, a dolgozó népnek ír, ezért a mai magyar sajtót népünk magáénak érzi. Mi sem tanúskodik erről jobban, mint az, hogy a munkás- és parasztlevelezők, a dolgozók mind nagyobb tábora fordul bizalommal lapjainkhoz — a Szolnokmegyei Néplaphoz is — közérdekű kérdésekkel, híradásokkal, javaslatokkal és ötletekkel. 1949-ben csak néhány száz levelet kapott a Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége. Ettől kezdve ez a szám fokozatosan emelkedett. 1950-ben már 2500, a következő évben 4389, 1952-ben 4992, az elmúlt esztendőben pedig 9614 levél érkezett a szerkesztőséghez. j £ £zek a levelek hatalmas segítséget adnak a szerkesztőség munkájához s ahhoz, hogy az újság betöltse hivatását, azt, hogy szoros kapocs legyen a párt és a nép ,az állam és a nép között. A lap a leveleken keresztül közvetíti a dolgozó nép hangját a párt és az állam felé. A dolgozók egyre inkább a gazda szemével tekintenek szét munkahelyükön, a községben, a városban, az élet minden területén, észreveszik a munkát gátló hibákat, hiányosságokat s ezek orvoslásáért a lapon keresztül a párthoz, az illetékes állami szervekhez fordulnak. Több törökmiklósi dolgozó paraszt írt levelet a szerkesztőséghez, mert nem állott megfelelő daráló rendelkezésükre. A levelek nyomán a törökmiklósi tanács intézkedett, hogy a termelőszövetkezet és az állami gazdaság darálóját is igénybe vehessék a dolgozó parasztok. Pólyák Bertalan, Illés Imre, Berta László és Palla Lajos szolnoki dolgozók túlóra bér-ügye egy év óta húzódott, s a szerkesztőség segítségével intéződött el a négy dolgozó érdekének megfelelően. egész ország hatalmas munkában van, a kormány Programm, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásán dolgozik. Ennek a nagyszerű feladatnak a végrehajtásához leveleikkel is segítséget adnak a dolgozók. Dósa István, Gömöri Ilona és a jászandrási gépállomás még négy dolgozója arról írtak, hogy a gépjavítási terv teljesítésével elmaradtak s érzik emiatt a felelősséget. Ugyanakkor kérték, segítsék munkájukat azzal, hogy biztosítsák a javításhoz szükséges alkatrészeket. Nagypál Béla, a jászapáti Alkotmány tsz tagja arról írt, hogy most a legközelebbi feladat az őszi kalászosok ápolása, emellett arról is tudósította a lap olvasóit, hogy mit tesznek a párt és a kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatának érdekében. Lendvai István, a szolnoki Járműjavító lakatosbrigádjának vezetője a kormányprogramm mielőbbi végrehajtása érdekében munkaversenyt kezdeményezett a párt III. kongresszusa tiszteletére s a megye dolgozóit a Szolnok megyei Néplapon keresztül szólította fel a versenyhez való csatlakozásra. Munkások, dolgozó parasztok, mérnökök, pedagógusok írnak arról a lapnak, hogyan lehetne eredményesebbé tenni a munkát. A kormányprogramm, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló pártés kormányhatározat végrehajtása során hőstettek születnek az üzemekben, a falvakban. A gyors fejlődést azonban igen sokszor cáfolja a bürokrácia, a huzavona, a tehetetlenség. A dolgozók ilyen esetekben a laphoz fordulnak, s lehet-e szebb feladat az újságíró számára is ,mint az, hogy a bírálat eszközeivel harcoljon a restség, a bürokrácia, a tehetetlenség ellen, ugyanakkor pedig felkutassa, megismertesse a nemes kezdeményezéseket, a születő újat, hogy szervezője is legyen a nagyszerű törekvéseknek. Nincs annál szebb feladat, mint a nép ügyét, a béke ügyét, a szocializmus ügyét szolgálni. S nem mindegy, hogyan szolgálja az újságíró ezt az ügyet, hogyan szolgálja a kormányprogramm, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtását. Hatékonyan, elvesen, színvonalasan és a legnagyobb tömegek számára is közérthető módon kell szolgálni. S ebben a munkában a magyar újságírás nagyjai állanak a sajtó munkásai előtt példaképnek: Kossuth, Táncsics, Ady, Rózsa Ferenc és a szovjet sajtó. Virradó hagyományaink és a szovjet sajtó útmutatása is azt teszi a magyar sajtó feladatául, hogy magas eszmei színvonalon szolgálja a nép felemelkedését, a béke és a szocializmus ügyét. Azon leszünk, hogy megfeleljünk ennek a nagyszerű feladatnak. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A minisztertanács határozata a magánerőből történő lakóházépítések fokozott támogatásáról. (3. o.) Felkészülten várja a vetésre alkalmas időt az alattyári Vörös Csillag tsz. (3. o.) Távijavítás, vetőmagtisztítás, fejtrágyázás — ez most a feladat. (3. o.) V*J A termelés újabb sikereivel köszöntsük pártunk III. kongresszusát • Járműjavító dolgozóinak vállalása: 1.288.000 forint Az elmúlt héten a Szolnok megyei Néplap is közölte üzemünk kiváló alvázlakatosbrigádjának, Lendvai Istvánoknak kezdeményező kongresszusi vállalását és felhívását. Azóta magasra lángolt a verseny tüze üzemünkben s szerte a megyében is megindult <t nagyszerű mozgalom pártunk III. kongresszusának a termelés újabb sikereivel való megünneplésére. Üzemünkben a párt- és a DISZ-szervezet aktívái, népnevelői fáradhatatlan nevelőmunkával szélesítették ki a versenymozgalmat s a szakszervezet is jó munkát végzett. Elmondhatjuk, hogy dolgozóink nagy része: munkások, mérnökök, művezetők csatlakoztak a kongresszusi versenyhez Lendvaiék felhívása nyomán, mert átevezték április 18-a hatalmas jelentőségét, a tervek teljesítésének fontosságát. A Járműjavító dolgozóira az elkövetkező hónapokban nagy feladat hárul. A verseny azonban legyőzi a nehézségeket. Dolgozóink kongresszusi vállalásának becsületes teljesítése azt eredményezi, hogy 1.288.287 forint értékű munkát végzünk el terven felül az első negyedévben. Elhatároztuk, hogy munkánkat ez idő alatt szervezettebbé és folyamatosabbá tesszük. Az eredményeket rendszeresen közöljük dolgozóinkkal, hogy ébren tartsuk a nagyszerű versenyszellemet. Januárban — a szokatlanul hideg idő miatt — nagy erőfeszítéseket kellett tennünk tervünk teljesítése érdekében. Ennek ellenére mégsem tudtuk darabszám szerint elvégezni a kitűzött feladatokat. Most az a célunk, hogy az elmaradást a legrövidebb idő alatt pótoljuk és minden előfeltételt biztosítsunk dolgozóink kongresszusi vállalásának teljesítéséhez. Üzemünk minden munkásának, mérnökének, techikusának és művezetőjének segítségét kérjük ehhez s reméljük, hogy a negyedév végére elmaradásunkat pótolva, becsülettel válthatjuk valóra ígéretünket. Felhívjuk megyénk valamennyi üzemét, kapcsolódjanak be a versenybe. Igyekezzenek teljesíteni a kongresszusi versenyben mindannyian az élüzeni szintet, hogy megkaphassák a nagy megtiszteltetést jelentő kitüntetést. Perge Lajos Cseh Sándor sztahanovista párttitkár Kállai János Babosik Ferenc DISZ-titkár igazgató Fehér Lajos sztahanovista Török Lajos ÜÍJ-elnök (Tragily.: Visigmond bútorgyál a salatás teljesíti vállalását I szombaton, déli 12 órára befejezte januári tervét a szolnoki Tisza Bútorgyár. Egymás tetejére rakott asztalok, simára dörzsölt székek, szenesládák, konyhaszekrények várnak szállításra, a gyár előcsarnokában. Alig van annyi hely a sorbarakott bútordarabok között, hogy a kéziműhelybe eljuthassunk. A műhely belső sarkába állított villanyfűrész hangban túltesz a kalapácsok zaján. Mikor a"fogak alá tolják a "sima dészírkdarabot, aligha értik egymás szavát az emberek. Noha nem is a beszéd a fontos hanem a munka. Ezen a véleményen vannak a bútorgyáriak, köztük Ragály Zsigmond asztalos is. Az elvégzett napi munka, az asztalok, hokkedlik pedig beszélnek Ragály elvtárs helyett is. Két és fél évvel ezelőtt került a gyárba. Abban az időben még nem bútort hanem különböző méretű ládákat készítettek itt. Akkor még ő sem gondolt arra, hogy rövid időn belül maga is szebbnél szebb bútorokat készít s egyre jobb minőségben. — A minőség! — hagyja abba néhány percre a gyalulást. — Tavaly még többen panaszkodtak, hogy gyengék a kezünk alól kikerülő bútorok. Ebben az évben azonban a minőségre már nem lesz panasz. A bútorok tartósságát úgy biztosítjuk ,hogy az összekötő léceket keményfából rakjuk minden bútordarabnál. A 7. ÓRA mutatója alig haladt túl a kilencen és a fürgemozgású fiatal asztalos „sakkpadját” a 28. konyhaasztal is elhagyta már. Amint mondja, naponta, ha csak asztalt kell beállítani és letisztítani, száz is elkészül. Különben pedig — ahogyan a tervben előírták — 21 asztalnak, 42 hokkedlinek kell egy műszak alatt kimenni. Ez azonban csak terv. Ragály elvtárs 21 helyett 25 asztalt, 42 szék helyett pedig ötvenet is elkészít. Ügyessége, szorgalma meg is látszik keresetén. Nem ritka az a nap, mikor 45— 50 forintot írnak munkalapjára. Havonta átlagos keresete meghaladja az 1200—1300 forintot. — Ebben a hónapban sem lesz kevesebb — mondja, miközben a simára gyalult asztal fölé hajol. — Versenyvállalást tettem a III. pártkongresszusra. A hét elején még magamban gondoltam el az egészet, tegnap pedig írásban is beadtam. Reggel már vállalása teljesítéséhez fogott. Még fél tíz sem volt, mikor a harmincadik, asztal is letisztítva hagyta el sakkpadját. ENNYIT készített már el az első napon kongresszusi vállalásából. Ugyanis azt írta felajánlásában, hogy a februárra előirányzott 465 darab asztalt és 930 hokkedlit egy nappal hamarabb elkészíti. Ez pedig úgy is lesz. Ha hónap elején jól megfogja az ember a munkát,, akkor van eredmény — mondja mosolyogva. — örömmel csinálom ezt a munkát. Jó minőségű, ízléses konyhabútorok hagyták el nap-nap után a gyár kapuját és sok-sok család otthonát teszik szénné, csinossá. SZAPORODIK a letisztításra váró asztal, lók, hokkéd’Iik száma. Ragály elvtárs egymásután veszi őket munkába. Vele szemben Csikós István ésGalsi András asztalosok a konyhaszekrényajtókat szögezik. A művezető pedig minőségileg ellenőrzi a kéz alól kikerült munkát. Februárban naponta 22 konyhabútor indul út,jára a szolnoki Tisza Bútorgyárból. Néhány napon belül a bútorüzletekbe kerülnek, később pedig a dolgozók otthonát teszi., széppé, barátságossá. A földművelésügyi minisztérium felhívása a mezőgazdasági termelés területén kívül dolgozó mezőgazdasági szakemberekhez Mezőgazdaságunk fejlesztésének nagyszerű feladatait csak akkor valósíthatjuk meg, ha a mezőgazdasági szakemberek minél nagyobb számban vesznek részt a termelés közvetlen irányításában. A gépállomások, termelőszövetkezetek dolgozóinak tömege, a falu népe várja azoknak a szakembereknek a segítségét, akik jelenleg irodai vagy hasonló beosztásukban nem tudják kellőképpen gyümölcsöztetni tudásukat. A mezőgazdaság dolgozói számítanak rájuk megnövekedett feladataik végrehajtásában, számítanak közvetlen tanácsaikra, útmutatásaikra, a gépek jobb kihasználása, a helyes agrotechnika alkalmazása , a hozamok növelése érdekében. A földművelésügyi minisztérium ezért felhívással fordul azokhoz a mezőgazdasági szakemberekhez, akik jelenleg nem a mezőgazdasági termelés területén dolgoznak: jöjjenek a gépállomásokra, termelőszövetkezetekbe, a községekbe! Legyenek a mezőgazdaság felemelkedéséért megindult hatalmas küzdelem cselekvő részvevői. Szaktudásukkal mozdítják elő a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítását, a dolgozó nép életszínvonalának felemelését. A párt és a kormány fokozott megbecsülésben részesíti a mezőgazdasági szakembereket. Messzemenően gondoskodik anyagi és szociális helyzetükről. A földművelésügyi minisztérium tudatában van annak hogy a helyi ismeretekkel rendelkező szakemberek az általuk választott termelőszövetkezetekben vagy községben eredményesebb munkát tudnak kifejteni, ezért a lehetőséghez képest elősegíti, hogy a szakemberek az általuk választott munkahelyen dolgozzanak. Az agronómusok a gépállomások személyi állományába tartoznak, munkásságukat a gépállomásokon vagy közvetlenül a termelőszövetkezetekben és a községekben fejtik ki. A mezőgazdasági szakemberek az iskolai végzettség és a szakmai gyakorlat figyelembevételével 1050 forinttól 1750 forintig terjedő havi fizetést kapnak, ezen felül működési területük termelési terveinek túlteljesítéséért pénzbeni és természetbeni prémiumban részesülnek. A földművelésügyi minisztérium minden szakember számára biztosítja a helybenlakást. A háztartás jobb ellátásának biztosítása céljából a családfenntartók abban a községben vagy városban, ahová munkaterületük tartozik, fél katasztrális holdtól 1 katasztrális holdig terjedő háztáji földterületet kapnak. Az agronómusi munkakör betöltésére jelentkezhetnek mezőgazdasági egyetemet, gazdasági akadémiát, mezőgazdasági főiskolát, mezőgazdasági középiskolát, akadémiát, mezőgazdasági technikumot és kétéves mezőgazdasági szakiskolát végzett növénytermelő, kertész és szőlőtermelő szakemberek. Akik vállalkoznak erre a szép feladatra, a választott munkahely szerint illetékes megyei tanács VB mezőgazdasági osztályához, a Budapesten lakók vagy Budapesten dolgozók pedig a földművelésügyi minisztérium személyzeti főosztályához adják be kérelmüket. A pályázat jelentkezési lapon történik, amelyet a gépállomásokon, a járási és megyei tanácsok mezőgazdaság osztályain, vagy a földművelésügyi minisztérium személyzeti főosztályán (Budapest, V., Kossuth Lajostér 11. III. em. 335. sz.) kaphatnak meg. Abban az esetben, ha a lakóhelyen jelentkezési lap nem szerezhető be, a jelentkezést írásban, jelentkezési lap nélkül is be lehet küldeni a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályához vagy közvetlenül a földművelésügyi minisztériumhoz. A jelentkezéshez csatolni kell a szakképzettséget és a termelési gyakorlatot igazoló okiratokat vagy azoknak hiteles másolatát és egy részletes önéletrajzot. A jelentkezőket a gépállomás telephelye szerint illetékes megyei tanács mezőgazdasági osztálya hívja meg. A jelentkezéssel kapcsolatos útiköltséget a megyei székhelyen való megjelenéskor megtérítik. A Budapestről vagy megyei székhelyről községbe, falura költöző szakember az átköltözés után az előző munkahelyén élvezett háromhavi alapfizetésének megfelelő összegű segélyben részesül. Az átköltözési költségét a földművelésügyi minisztérium ezen az összegen felül téríti meg. Eddig soha nem tapasztalt szénhivatás vár a mezőgazdasági szakemberekre. A mezőgazdaság számít rájuk és várja jelentkezésüket.