Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-02 / 51. szám

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI evfniTu­m 51 «Am » 4ph .TsO >11 lói Meg kell gyorsítani a vetőmagcserét Minden egyénileg dolgozó pa­rasztnak, termelőszövetkezeti tag­nak érdeke, hogy több gabonát ter­meljen. Akkor jut bőven az új esztendőre kenyérnek valónak, a beadásba, meg a szabadpiacra. Szá­mos községben azonban a tanácsok és a termelési bizottságok hiányos munkája miatt, nem minden dol­gozó paraszt értette meg, hogy ez az év éppen az esőtlen ví­z miatt, sokkal nagyobb felkészültséget kí­ván minden termelőtől. Több köz­ségben még meg sem vizsgálták, hogyan telelnek a hó alatt az őszi vetések, vagy egyáltalán nem gon­doltak a kipusztult őszi búza he­lyett tavaszi búza vetőmagról. Az élenjáró gabonatermesztők me­gyei értekezletén néhányan elmon­dották­, hogy kísérleteztek az őszi búza vetőmag jarovizálásával, hogy megrövidítsék a tenyészidőt és a kipusztult ősziek helyére a tavasz folyamán őszi búzát vessenek.­­ Ezek a kísérletek azonban nem ve­zettek eredményre. A tavasszal ve­tett őszi búza nem bokrosodott és nem ért meg rendesen. Más meg­oldáshoz kell tehát folyamodni. Ál­lamunk segítségére sietett a dol­gozó parasztságnak. Kiváló­­ minő­ségű, magas csírázóképességű ta­vaszi búza vetőmagot ad csereter­­mény ellenében. 1 mázsa tavaszi búzát ugyanannyi súlyú őszi búza ellenében adnak ki a termelőnek a Terményforgalmi Vállalat és a földművesszövetkezet raktáraiból. Akinek nincsen őszi búzája, az 1­18 kg árpáért, vagy zabért, illetve 118 kg kukoricáért is cserélhet ta­vaszi búza vetőmagot. Még annak is érdeke a vetőmag­csere, akinek az elmúlt évről van még saját termésű tavaszi búzája. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a múlt évi termésből származó tava­szi búza csírázóképe­ssége igen ala­csony, mindössze 70 százalékos. Ezt bizonyították a lefolytatott elő­­csíráztatási kísérletek. Az állam által biztosított tavaszi búza vető­mag ezzel szemben 90 százalékon felüli csírázóképességű és kitisztí­tott állapotban adják át a terme­lőknek. Mindezek ellenére a vetőmag­csere igen lassan halad. Újszászon idáig 50 kg-ot, Jászjákóhalmán 21 mázsa, Öcsödön 22, Szolnokon 34 és Törökmiklóson 20 mázsa tavaszi búzát cseréltek ki.­­ Az előzetes becslések szerint pedig ennél sok­kal nagyobb területet kell bevetni tavaszi búzával a kipusztult ősziek pótlása érdekében. Súlyos hiba, hogy a járási tanácsok főagronó­­musai igen bürokratikusan, a helyi adottságok figyelembevétele nélkül készítették el a tavaszi búza vetés­terveket. Ezért aztán igen sok a fölösleges fuvarozgatás. A jászbe­rényi járás főagronómusa például 5 holdas tavaszi búzavetéstervet irányzott elő olyan községnek,­­ ahol addig az ideig már 85 mázsa tavaszi búzát cseréltek ki. Nem kérdezték meg a dolgozó paraszto­kat. Hasonló a helyzet a kunmár­­toni járásban. Öcsödre többszáz mázsa tavaszi búzavetőmagot irá­nyított a járási főagronómus, holott kisebb mennyiségre van szükség, ugyanakkor Tiszaugra nem igen jutott belőle. A községi tanácsok vezetői pedig alig, vagy egyáltalán nem is törőd­nek a vetőmagcserével. Jászkisé­­ren például a Terményforgalmi Vállalat telepvezetője kérte a ta­nács vezetőit, hogy végre ismertes­sék már a vetőmagcsere jelentősé­gét, holott a tanácsnak kellene irá­nyítani ezt a munkát. Az idő nem vár. A tavaszi búzát, amint a ta­laj alkalmas, nyomban el kell vet­ni, különben későn érik be.­­ Ne­­ késlekedjenek­ hát a vetőmagcseré­­vel és a 4 tisztításával. Megkezdődtek a gépállomások tavaszi szemléi A hétfői nappal megyénk gép­állomásain megkezdődött a tavaszi szemle. Itt adnak számot a gépja­vításban részt vett szerelők, trakto­rosok arról, elég gondosan javítot­ták-e ki a rájuk bízott traktorokat és munkagépeket. Hiszen ettől függ, milyen segítséget adnak majd egész éven át a termelőszövetkeze­teknek és az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak. Bizottság vizsgálja meg a­­ kijaví­tott traktorokat, ekéket, boronákat, tárcsákat, vetőgépeket s mindazo­kat a munkagépeket, melyek a ta­vaszi munkában részt vesznek. Ha valahol hibát találnak, utasítják a gépállomás vezetőit a hiba legrövi­debb időn belüli kijavítására. Hétfőn Jászandráson, Tiszafüre­den, Tiszaroffon­, Alattyánon, Tósze­gen vizsgálták felül a gépeket. Ezenkívül Fegyverneken, Mezőtú­­­ron, Mesterszállásom és Kisújszállá­son indult meg a tavaszi szemle. A téli gépjavítás egy-két gépállo­más kivételével befejeződött. Az elmaradás főleg alkatrészhiányból ered. Azok megérkeztével teljes egészében elkészülnek a még elma­radt gépállomásokon is a téli gép­javítással. Hiba, hogy a Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalatinál lévő traktorok még nem kerültek vissza a gépállomásokra. Az utolsó alkat­rész-szállítmány szombaton érke­zett meg. Hétfőn megkezdődött a beszerelésük és a Gépjavító dolgo­zóinak ígérete szerint csütörtökön a szászbereki, alattyámi, túrkevei, törökmiklósi gépállomások is meg­kapják gondosan kijavítva a hiányzó 22 traktort. Jobb gyógyszer. Az Egyesült Gyógyszer- és Táp­szergyár dolgozói ebben az évben több gyógyszert gyártanak, mint tavaly. A threomycin, a hastífusz és a szamárköhögés speciális gyógy­szerének gyártása a múlt évihez mérten 25—30 százalékkal, a novo­cain gyártás pedig 20 százalékkal emelkedik. Hónapról hónapra növekszik a tavasz idején oly fontos „C” vita­ dúsabb tápszerek min gyártása is. Új gépek beállítá­­sával az év során 30 százalékkal több C-vitamint gyártanak. A gyár új készítménye a Sterogenol, a szagtalan maró hatás nélküli fertőt­lenítőszer, amelynek tömeggyártása most kezdődik. A Maltiron, Lakto­­ritan és az Oriza gyermektápszere­ket az idén B1, B2 és B6 vitamin­nal dúsítva készíti a gyár. (MTI) Facsemete-művelő A nagyarányú erdősítéshez és fá­sításhoz sokmillió csemetét nevel­nek az erdőgazdaságok csemete­kertjeiben. A­­ parányi fácskák ápo­lása nagy gondot okozott a cseme­tekertek dolgozóinak, mivel fa­fajoktól függően 45—80 centimé­terig, különböző sortávolságban ve­tik a magot. Eddig minden sortá­volságra külön gépet alkalmaztak .Az Erdőgazdasági Szerszámgyárban most olyan csemeteművelő gépet gyártanak, amely 45—80 centiméter sortávolságra kívánság szerint sza­bályozható. A késeket úgy lehet szabályozni, hogy 2—14 centiméter gépeket gyártanak , mélyen dolgozzanak s így sarabo­­lásnál és mélykapálásnál egyaránt jól használható a gép, amely mind­össze 56 kiló s egy ló könnyen húz­za egy ember irányítása mellett. Az új csemetekerti sorközi művelőt ho­mokon, kötött és kemény talajon is kipróbálták s mindenütt igen jól bevált. Az eddigi gépeik teljesítésé­nél másfélszer nagyobb területet lehet vele egy műszak alatt meg­kapálni. A tavaszi csemeteápoláshoz 250 ilyen gépet kapnak az erdőgazda­ságok. A gépek nagy része már el­készült. 1954. március 2., kedd r MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A levelezők jó munkáján is múlik, hogyan készül fel me­gyénk a tavaszi munkára. (2. o.) Kövessék a kétpói Szabadság tsz példáját a járás szövet­­­­kezetei. (3. o.) , Társadalombiztosítási tanácsaink harcolnak a dolgozók érdekeiért. (3. o.) Falu kérdez, a Néplap válaszol. (4. o.) I ...... ........... A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiinmiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiMMiiiiiiHiiiiiiiiir Keményen küzdenek a nehézségekkel a Mező**épgyár dolgozói | AZ ÜZEM­I általános elmara­dása ellenére is javul a munka a törökmiklósi Mezőgépgyárban — s a kongresszusi verseny jótékony hatása máris megmutatkozik. Több, mint 600 dolgozó tett vállalást az üzemben április 18-a tiszteletére s ebből 500 konkrétan a termelés legszűkebb keresztmetszeteinek ki­küszöbölésére, az elmaradás pótlá­sára vonatkozik. Február első felében tovább tar­tott a rendkívüli hide g s ez nagy­ban akadályozta a munkát, így an­nak ellenére, hogy vállalása szerint februárban a januári lemaradás 60 százalékát kellett volna pótolni a gyár dolgozóinak — nem tudták teljesíteni ígéretüket. Az első de­kádban nem egészen ötödét, a má­sodikban mindössze háromnegyed részét teljesítették tervfeladatuk­nak.­­ HÁTRÁLTATTA a munkát az, hogy az üzem egyik fontos gyárt­mányánál, a légereklyénél nem tudták időben előteremteni a szük­séges küllőket és colos­ csöveket. Nagyban megnehezíti a munkát a hely hiánya is. A kész mezőgazda­­sági gépeket csak úgy tudják kész­áruként elszámolni, ha a szükséges festést is elvégezték a gépeken.­­ Hiába igyekeznek azonban a má­­zolók. Egysoros festés után a sza­badban kell hagyni a gépeket, mert fedett helyet nem tudnak biztosí­tani a részükre. A száradás mér­téke a szabadban minimális s így a másodszori festésre sokáig kell várni. Az elmaradás ellenére is minden napon új munkahőstettek születnek a versenyben. I. A VERSENY I új módszere és a sztahanovista cím elnyerésének szabályozása növeli a dolgozók munkakedvét. Az öntödében min­denki büszke a két új sztahano­vistára: K. Szabó Lajos és Óz Jó­zsef öntőkre, akik hosszú idő óta állandó 200 százalék körüli ered­ményükkel a verseny új szabályai szerint elérték a sztahanovista szin­tet s a negyedév végén megkapják a nagy kitüntetést. Megyénk ipari és mezőgazdasági dolgozói érdeklődéssel figyelik a gépgyár dolgozóinak hősies küzdel­­­mét s azt várják tőlük, hogy a ne­gyedév végére úrrá lesznek a ne­hézségeken és tervük maradéktalan teljesítésével segítik elő a Központi Vezetőség mezőgazdas­ágfejlesztési határozatának megvalósulását. elgés­zít apó s vidám ünnepség 'Ijiudtevén, az ország­ első tsz várómnak hároméves, évfordulóján turkevei dolgozó parasztok régen készültek már tsz vá­rosuk harmadik születésnapjának megünneplésére. Február 28-án reg­gel még a nap is — amely rég nem látott vendég a kunsági föl­dek fölött — ikisütött, biztatóan, tavaszt hirdetve. A Vörös , Csillag tsz fúvószenekara zenés ébresztő­vel köszöntötte a­ termelőszövetke­zet­i város­­ dolgozóit. Hamarosan, — s egyre népesebb csoportokban — tsz tagok, úttö­rők, fiatalok töltötték még a mú­zeum termeit, ahol Sz. Kovács Jó­zsef, a városi tanács végrehajtó bizottságának köztársasági érdem­rendes elnöke megnyitotta a „Túr­­keve termelőszövetkezeti város há­roméves fejlődése’1 című kiállítást: kiállítás megtekintése után közel másfélezer ember vett részt az ünnepi nagygyűlésen, ahol Vad András, a városi pártbi­zottság munkaérdemrendes titkára mondott ünnepi beszédet: „A mai ünnepélyünkön örömmel és büszkeséggel tölti el városunk, termelőszövetkezeteink minden tag­ját az a tudat, hogy a nagyüzemi gazdálkodás úttörői vagyunk. 1648 —49-ben alakult Vörös Csillag, Táncsics. Harcos termelőszövetke­zetek alig két éves eredményei nyo­mán 1951-ben Túrkeve egyénileg dolgozó parasztjai a közös gazdál­kodás útjára léptek.“1 András beszéde további részében megemlékezett a termelőszövetkezetek fejlődéséről és eredményeiről.. Elmondotta, hogy a­ Vörös Csillag tsz közös jö­vedelme ma már megközelíti a 39 millió forintot, s évről évre foko­zatosan emelkedik az ott dolgozók életszínvonala. Berflek Gyula, a földművelésügyi miniszter helyettese üdvözölte ez­után a termelőszövetkezeti város lakóit, s további sikereket kívánt a soron következő tavaszi munkákhoz. Egymás utá­n szólaltak fel a gyű­lésen a termelőszövetkezetek tagjai. Seres János, a Vörös Csillag tsz egyik legidősebb, alapító tagja, az alakulás, a múlt nehézségeiről be­szélt. Azután boldogan, csaknem könnyes szemmel magyarázta a je­lenlevőknek: boldog fiatalsága, nyugodt öregsége van a tsz város népének. élettér György, a Táncsics ter­melőszövetkezet juhásza is megemlékezett az első időkről, s el­mondotta, mennyit szépült az élete, mióta termelőszövetkezeti tag. Majd társaihoz fordult, s versenyre hívta őket az állattenyésztés, a juh­állomány mennyiségi és minőségi megjavítása érdekében. Ezután egymás után álltak fel Turkeve élenjáró tsz tagjai, s csak­hamar megszületett a gondolat: kihív­ják­­ versenyre a mezőgazda­­sági termelés fejlesztésében, a !e­nyér-gabona,­­­a kapásnövények termelésében, az állat­tenyészt­s fejlesztésében és a begyül­lésben a­­..szomszédot“. Kisújszállás termelő­szövetkezeti várost­­iharos laps fogadta az indít­ványt, a közösen megszer­kesztett verseny pontjait. A forró hangulatban felállt a nagygyűlés elnökségének egyik tagja: Küldjünk táviratot a hároméves évforduló alkalmából Rákosi Mátyás elv­társ­nak, s a Minisztertanács elnöké­nek, Nagy Imrének!» A távirat megszövegezése után kultúrműsor következett, majd díszebéd. Dél­után mindenütt kultúrműsor szóra­koztatta a termelőszövetkezetek tagjait. Este vidám vacsora, s reg­gelig tartó tánc fejezte be az or­szág első termelőszövetkezeti vá­rosának nagy ünnepét — a három­éves évfordulót. Hároméves Karcag termelőszövetkezeti város Február 28-án ünnepelték Kar­cag lakói, a tsz-ek tagjai termelő­szövetkezeti városuk hároméves fennállását. A termelőszövetkezeti városban 21 erős I-es és III-as típusú tsz működik. A legrégebbi a Szabadság tsz, amely már 1845-ben megala­kult. Ez a termelőszövetkezet mu­tatott példát a város többi dolgozó­parasztjainak, ez bizonyította be jó termelési eredményeivel, hogy helyes út a szövetkezés útja. A fel­­szabadulás óta Karcagon több al­kalommal jártak szovjet küldöttek. Az ő tanácsaik sóikat segítettek a város fejlődésében. 1951-ben a II. pártkongresszus előtt az addigi ta­pasztalatok alapján tömegesen lép­tek be Karcag dolgozó parasztjai a tsz-ekbe és alkottak új közös gaz­daságokat Ebben az időben lett Karcag termelőszövetkezeti város­sá. A termelőszövetkezetekben azóta felelősségteljes, jó munka folyt. Évről évre jobb a termés, növeke­dik az állatállomány. A gépek sok segítséget adnak a földek megmun­kálásához. A termelőszövetkezeti város megalakulásakor a gépállo­más még alig rendelkezett 30 erő­géppel­,­­ma talajmunkáló erőgépei­nek száma megközelíti a százat. A­ tsz-város dolgozói­ büszkék ezekre az­ eredményekre. A városi kulturotthonban megrendezett ün­nepi közgyűlésen is­­ azzal a tudat­tal jöttek össze, hogy nem végez­tek rossz munkát. Az ünnepi köz­gyűlésen Kovács István, a városi pártbizottság titkára mondott ün­nepi beszámolót, utána az úttörők üdvözölték a megjelenteket. Eljöt­tek, hogy megköszönjék szüleiknek és a termelőszövetkezetek többi dol­gozójának, hogy gondoskodnak bol­dogabb, szebb jövőjükről. A tsz-ek képviselői vállalták, hogy a tavaszi munkát pontosan, időre végzik el. A felszólalások után Matolcsi Já­nos, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályának vezetője köszönte meg a termelőszövetkezeti város dolgo­zóinak hároméves munkáját. — Nagyszerű, úttörő tett volt a tsz-város alakítása, s ez a történe­lem dicső lapjaira kerül — mon­dotta. — Úgy dolgozzanak a kar­cagi termelőszövetkezetek, hogy az ország többi városainak is kedve le­gyen követni példájukat. Karcag termelőszövetkezeti város dolgozó parasztjait lelkesítsék még nagyobb tettekre az ország dolgozó paraszt­jait s járjanak az élen a termelő­szövetkezeti gazdálkodás zászlajá­nak magasra emelésében. A begyűjtési Alig múlt el három hete, hogy a jászapáti dolgozó parasztok gazda­gyűlésükön elhatározták, a tavaszi mezőgazdasági munkákat időben és gondosan végzik el. Ezzel mozdít­ják elő a nagyobb termést és az árubőséget.­ Ugyanakkor a párt­­kongresszus tiszteletére begyűjtési versenyre hívták ki megyénk dol­gozó parasztjait. Ehhez a verseny­hez számosan csatlakoztak, 74 község és 102 termelő­­szövetkezet lépett egymással párosversenyre. Február 28-ig a megye dolgozó pa­rasztjai 7,030 mázsa vágómar­hát és 5720 mázsa hízott sertést verseny hívei adtak át a begyűjtő szerveknek. A határidő előtt beadott sertések után kukoricabeadási kedvezményben részesültek. A jászteleki Alkotmány tsz tagjai 17 hízott sertést adtak át. Ezzel 90 százalékra teljesítették egész évi sertésbeadásukat és 51 mázsa kukoricabeadási kedvez­ményben részesültek tervük határ­­­idő előtti teljesítéséért. Idáig 5441 egyénileg dolgozó paraszt kérte, hogy előbb ad­hassa be sertését és részesül­hessen a kukoricabeadási ked­vezményben. «

Next