Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam, 76. szám -vra i>0 i­ner Teremtsünk rendet a beadási kötelezettség teljesítése körül! Irtat Csőtó István, a megyei tanács vb. elnökhelyettese ! A­z 1954-es­­ évben Szolnok megye dolgozó parsztjai és termelőszövet­kezetei a termény, állat és állati termék beadásban jelentős ered­ményeket értek el. Ez így is van rendjén. Hiszen termelőszövetkeze­­teink és egyénileg dolgozó paraszt­jaink az 1953-as júniusi határo­zatok óta lépten-nyomon tapasztal­hatták, hogy pártunk és kormá­nyunk mindent elkövet a határo­zatok valóraváltása érdekében. — Hogy csak a legjelentősebbeket említsem: 1953 óta javult az áru­ellátás, nagyobb mennyiségben kap­hatók mezőgazdasági gépek, szer­­e zár­ak, házi szükségleti cikkek, vagy a mezőgazdasági termelést fokozó műtrágya és növényvédő­­szerek. Ezen túl tapasztalhatták azt is, hogy megszűnt a begyűjtés és adófizetés terén azoknak a dol­gozó parasztoknak a zaklatása, a­kik kötelezettségüknek maradék­talanul eleget tettek. Járási, városi és községi végre­­hajtó bizottságainkat a legmesszebb­­menően köteleztük, a törvényesség betartására, ahol a lakosság részé­ről panasz merült fel, azt igyekez­tünk azonnal kivizsgálni és am­en­­­nyiben a panaszok igaznak bizo­nyultak, a törvénysértő tanácsdol­­gozóval szembeni m­­inden esetben a legszigorúbban eljártunk. Minden dolgozó előtt ismeretes az, hogy 1953-ban pártunk javas­latára kormányzatunk rendezte a beadási hátralékokat és jelentős mennyiséget törölt ,azoknál a ter­melőknél, akik erre valamilyen formában érdemesek voltak. 1 a kormányzat­ részéről tapasz­talt sok kezdeményezés és juttatás után feltehető a kérdés, mi az oka annak, hogy az utóbbi időben egyes községeikben, városokban és eze­ken belül egyes gazdakörökben, sőt népfronti bizottsági üléseken m­ind több begyűjtés ellenes szó hangzik el. A kulákok, a spekulán­sok, a kupecek és azoknak az egyé­neknek a hangja, akik soha nem számítottak a falu dolgozói előtt rendes embernek. Ezek uszítanak jele­n esetben a sertésbegyűjtés el­len. Azt tanácsoljuk minden be­csületes dolgozó parasztnak, hogy ezeket az elemeket, ahol találkoz­nak velük, legyen az gazdakör he­lyiség, piactér, vagy bármely más hely, azonnal hallgattassák el.­­ Minden dolgozó em­bernek joga van a mi államunkban mindahhoz, amit egy szabad országban lakó ál­lampolgár élvezhet. De ezt a jogot és szabadságot becsületes köteles­­ségteljesítéssel kell viszonozni. •­ Nem szabad a szabadságot a sza­badosság­g­al összekeverni.­­ 1 Angliaink­­ végrehajtó bizottsá­­gai tehát a vélt érdekek helyett az igazi érdekeket nézzék és igyekez­zenek meggyőzni minden termelőt a beadási kötelezettség pontos tel­jesítésére. Nem a dolgozók egyéni érdekét képviseli az a községi, vagy városi tanács, amelyik megal­kuvó módon eltűri, elnézi, hogy egyesek az ellenség szavára, nem teljesítik állam iránti kötelezettsé­güket. Felvilágosító munkával meg kell magyarázni, hogy a júniusi politi­kát csak úgy tudjuk megvalósíta­ni, ha dolgozó parasztságunk hí­­­ven a munkás-paraszt szövetség jelszavához eleget tesz kötelezett­ségének. Többet adni csak úgy tu­dunk, ha többet termelünk és a többtermelésből többet adunk a közösségnek. Az új utak, iskolák, kutak építését, a villanyhálózat további bővítését, szociális és egészségügyi terveink megvalósí­tását semmiből nem tudjuk végre­hajtani. Dolgozó népünk békéjét védő néphadseregünket úgy tud­juk igazán ütőképes hadsereggé tenni, ha mindennel megfelelően ellátjuk. Csak úgy tudunk előreha­ladni a szocializmus építésében, ha a népgazdasági arányoknak meg­felelően iparunkat tovább fejleszt­jük. Különösen nagy jelentősége van ezekben a hónapokban a hí­zott sertés begyűjtési terv pontos teljesítésének és az 1954-es évről áthozott hátralékok rendezésének. Dolgozó parasztságunknak több mint 90 százaléka a sertésbeadási kötelezettségének eleget tett a múlt évben is. Járási, városi és községi tanácsaink végrehajtó bizottságai tehát ne engedjék, hogy dolgozó parasztságunk túlnyomó többségé­nek tiszta becsületességét az alig pár százaléknyi, csak a saját egyé­ni érdekeit néző kupec, kulák és spekuláns elemek bemocsk­olják. S semmi­­ néven nevezendő hátra­lékot nem engedünk el senkinek. Tudomásul kell vennie minden hátralékosnak, hogy nem engedjük a beadási kötelezettségüket becsü­letesen teljesítő dolgozó parasztok szabadpiaci jogait spekulánsok mesterkedései által megcsorbítani. Következetesen érvényt szerzünk annak a törvénynek, amely ki­mondja, hogy szabadpiacra ter­ményt, állatot, állati terméket, így természetesen hízott sertést is csak az vihet ki, aki kötelezettségét ha­táridőre hiánytalanul teljesíti. Kö­nyörtelenül eljárunk azokkal szem­ben, akik a szabadpiac adta lehe­tőséget kihasználva spekulálnak, munka nélkül bűnös úton, nagy ha­szonra akarnak szert tenni. Melyek tehát azok a feladatok, amelyeket sürgősen végre kell hajtanunk a beadási, elsősorban a sertésbegyűjtési hátralékok és az esedékes terv teljesítése ér­dekében: 1. Tanácsainknak, begyűjtési dolgozóinknak mint legfőbb fel­adatot a begyűjtési terv teljesí­tését, ezen belül a sertésbegyűj­­tési terv teljesítését és a hátra­lékok felszámolását kell tekinte­ni. Ehhez kérjék a tanácstagok, a begyűjtési állandó bizottságok és valamennyi tömegszervezet segítségét. Tanácstagjaink válasz­tókerületeikben, az esedékes be­adási terv teljesítését szorgalmaz­zák választóik között. 2. Valamennyi járási, városi és községi tanácsunk csatlakozzon Jánoshida felszabadulási verseny­­felhívásához. Tanácstagjaink, bé­kebizottsági aktivistáink használ­ják fel a már kiküldött verseny­felajánlási lapokat és felvilágo­sító munkával minél több tér? melót csatlakoztassanak e nemes mozgalomhoz. 3. Minden becsületes dolgozó segítsen leleplezni a vágási ren­delkezéseket kijátszó kulákokat, kupeceket és spekulánsokat. Szé­les körben tudatni kell a dolgo­zókkal, hogy a felderített tör­vénytelen, vagy fekete vágások után a feljelentőnek 10 százalék jutalom jár pénzben az elkobzott értékből. 4. Feltétlen meg kell szüntetni az állat- és zsírbegyűjtő vállalat­nál még mindig fennálló lehetet­len állapotokat. Kötelezni kell a vállalat embereit arra, hogy az átadásra bevitt sertéseket azon­nal folyamatosan vegyék át és rögtön számolják el. Ne történ­jen meg az, hogy dolgozó parasz­tok napokig­­ csorogjanak az át­vevő helyen. A martfűi állami gazdaság tehenészei április 4-i vállalásukat már teljesíte­ték A martfűi állami gazdaságban a javító­színeik építése miatt több mint másfél hónappal elmaradtak a gépjavítással. A szerelőmunkások áldozatos munkával azonban hely­rehozták az elmaradást, sőt úgy számítják: határidő előtt pár nap­pal be is fejezik a munkát. Három traktoruk, egy vontatójuk és sok különböző munkagép már üzemké­pes állapotban várja a tavaszi mun­kák­ megindulását. A gépjavítás eddigi tartama alatt 3150 forintot takarítottak meg, ugyana­kkor ter­ven felül három új boronát és 16 kocsikereket is készítettek. A tehenészek a felszabadulási verseny kezdetén vállalták, hogy április 4-re tíz és fél­ lite­rre emelik a fejési átlagot. Helytálltak. — Január 26. óta tíz és fél liter a fe­­jési átlag. Szombatig terven felül 250 liter tejet fejtek ki és szállí­tottak el. lúao. februar­i., Kedd MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A Magyar Dolgozók Pártja Szolnok megyei Végrehajtó­­bizottsága Üdvözlete a magyar sajtó napja alkalmából (3. o.) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának üdvözlete (3. o­) A begyűjtési miniszter rendelete a beadási kötelezettség elengedésének szabályozásáról (3. o.) A FELSZABADULÁSI VERSENY KÉPEKBEN szárnyalták tervüket. Képünkön KRAFTSIK BÉLA el­ső segítőjével RIGÓ JÓZSEFFEL KISS MIHÁLT, a szolnoki hús­feldolgozó finomáru készítője. El­sőrendű töltelékáruk kerülnek­ ki keze alól. A felszabadulási ver­senyben még több s még ízesebb szalámifélét akar készíteni. Tervét átlagosan 30—50 százalékkal túltel­jesíti. Képünk munka közben ábrázolja. KRAFTSIK BÉLA, a Szolnoki Papírgyár gépvezetője brigádjával együtt jó munkát végez a felsza­badulási versenyben. Január máso­dik dekádjában 17 százalékkal túl­megindítja, a papírgépet. Miért nem jelentkeznek az érintett vállalatok ? Elek Lajos a városi tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének nyilatkozata a lakáskérdésről Január 27-én jelent meg a Megyei Pártbizottság határozata a Szolnok városban az eredetileg lakás célját szolgáló és jelen­leg más célokra használt épületek felszabadításával kapcsolat­ban. Ezt megelőzőleg több miint egy hete jelent meg a Szolnok­­ megyei Néplap cikke ugyanerről a kérdésről. Mi történt eb­ben az ügyben a párt határozata és a Nép­lap cikke nyomán? Hírt adtunk arról, hogy a kérdés felülvizs­­gá­lására és a párthatározatok végrehajtására társadalmi bizottság alakult, a párt, a Hazafias Népfront, a városi tanács és a szak­­szervezetek képviselőiből. Ennek a társadalmi bizottságnak egyik tagja. Elek Lajos elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságá­­rnak elnökhelyettese. Felkértük Elek elvtársit, hogy adjon nyilat­kozatot: milyen eredmények születtek eddig, és mik a tervei a bi­zottságnak. —1 A Néplap is hírt adott arról — kezdte Elek elvtárs, •— hogy a KPDSZ elfogadta a cserét és már be is költözött a Kossuth­ Lajos-téri új helyi­ségbe. Ugyancsak megegyezés jött létre egyrészt az Építő­ipari Tröszt, másrészt a KIOSZ és a KISZÖV cseréjének ügyé­ben. Az Építőipari Tröszt ki­üríti a volt ipartestületi szék­házat és a járási tanács épüle­tébe költözik. A KIOSZ és a KISZÖV teljes egészében meg­kapja az ipartestületi szék­házat. Ez teljes megelégedéssel telítheti el a város kisiparosait, hiszen is­mét birtokukba vették régi ottho­nukat. Értesülésem szerint a bel­ügyminisztérium szolnok megyei fő­osztálya felajánlotta: a Ságvári­­útcán lévő napköziotthonát átviszi a Magyar­ utcai bölcsőde épületébe ha a Dózsa sportkör megkapja a volt Séra-féle vendéglő helyiségét Ezt az ajánlatot a bizottság köszö­nettel veszi, jó példamutatásnak tartja és a cserének semmi aka­dálya nincsen. — A Megyebizottság csütörtökön megjelent határozata irányt szab munkánk számára és egyúttal elő­segíti azt is, hogy a meghatáro­zott ötven lakás felszabadítását valóra váltsuk. A bizottság azonban ezúton kérdezi meg a vállalatoktól és az intézményektől: miért hall­gatnak? Miért nem jelentkez­nek a Megyebizottság határoza­tára, a Néplap cikkére, és miért nem segítik elő a bizott­ság munkáját? — Meg vagyok róla győződve, hogy az érintett vállalatok és intézmények most azt csinálják, hogy felettes hatóságaikhoz szaladgálnak vé­delmet kérni. Mi ezzel nem ér­­­­tünk egyet. A város dolgozói jogosan elvárják a vállalatok­­ és intézmények vezetőitől, hogy a legmesszebbmenő jóindulatot és segítőkészséget tanúsítsák. — A bizottság tagjai a jövő hét­től kezdve helyszíni vizsgálatokat végeznek. Kezemben van egy ki­mutatás, amelyen fel vannak tün­tetve: azok a vállalatok és intéz­mények, amelyeknek irodahelyisé­gei a múltban lakások voltak. —■* Ennek a listának az alapján kezd­­jük el a munkát. Mi nem akarjuk azt, hogy a vállalatoknál és intéz­ményeknél a zsúfoltság következ­tében csak emeletes íróasztaloknál lehessen dolgozni, de ott, ahol le­hetőség van rá, végre fogjuk haj­tani a párt határozatát. — A cél: ez év végéig ötven lakás felszabadítása. A bizottság úgy akarja a munkáját végezni, hogy ez minél hamarabb megtörténjen. Ehhez kérjük a vál­lalatok, intézmények vezetőinek se­gítségét, s egyúttal a város dolgo­zóinak aktív támogatását — fejezte be Elek Lajos elvtárs nyilatkozatát, Vasárnap Jászfelsőszentgyörgyön lesz állattenyésztési nap A Jászsági Állattenyésztési Hó­nap keretében vasárnap Jászfény­­szaru községben rendeztek állatte­nyésztési napot. Délelőtt tenyész­állatbemutató volt, amelyre a köz­ség állattenyésztő gazdái hajtották fel jószágaikat. Délután a szomszé­dos községekből érkezett látogatók, valamint a község dolgozó paraszt­jai állattenyésztési tapasztalatcse­rét tartottak. Vasárnap, február 1í-án Jászfel­ső­s­zentgyörgy községben rendez­nek állattenyésztési napot.

Next