Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-01 / 50. szám
1955 március 1. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Jobban tájékoztassák a lakosságot a falu vezetői — Sajtóankét Jászszentandráson— A jászszentandrási dolgozók kérésére a Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége néhány nappal ezelőtt sajtóankétot tartott az ottani kulturotthonban. Az élet mindennapi problémáival, a tavaszi munkára való felkészülésről, és azokról a körülményekről beszéltem a jelenlévők, amelyek lassítják a többtermelésre irányuló törekvéseket. A falu küldötte ott volt az országos békekongresszuson. 3700 jászszentandrási dolgozó üzenetét vitte magával. A község népe nem a régi elmaradott életét éli. Rádió, újság, folyóirat, az olvasó körben különböző rendezvények és még sok más szolgálja a művelődési igények kielégítését. Valamikor ritkaságszámba ment, ha egy-két fiatal elkerült innét felsőbb iskolát. Most minden esztendőben nyolc tíz fiú vagy lány megyen gimnáziumba, szakiskolára, vagy egyetemre. A községben élő tanítók szzáma nem ötszöröse a felszabadulás előttinek. Tűzkő Béla, Ballagó János és még jónéhányan a mostani nagy munkára való felkészülésről szólva elmondták, hogy sokkal több segítséget kérnek a gépállomásiaktól, mint más években. Ne ismétlődjék meg a tavalyi állapot. Sok hiba volt a traktorosok nevelésével, szakmai képzésével. Az legyen a gépállomás vezetőségének legfőbb gondja, hogy jól képzett embereket jelöljön brigádvezetőnek és valamennyi traktorossal értesse meg, nincs szebb dolog mint a dolgozó parasztok munkáját segíteni, könnyíteni. Az ankét résztvevői majdnem valamennyien gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak. Kovács Ödön tanácstag arról számolt be, hogy a szőlő és gyümölcstermesztés újból fellendül. Csak az a hiba, hogy nem tudnak megfelelő mennyiségű facsemetét beszerezni. A jelenlévő gazdálkodók kérésére szerkesztőségünk illetékes helyen megtudakolta, milyen lehetőség van a facsemeték beszerzésére. Azt a választ kapta, hogy az igények nagyon megnövekedtek, s ezért még vannak zavarok az elosztásban. Tavaly a facsemeték szervezettebb elosztása érdekében Szolnokon is egy lerakat létesült Szőlőoltvány és Facsemeteforgalmi Vállalat szolnoki lerakata néven. A jászszentandrási dolgozó parasztok szervezett formában itt is megpróbálkozhatnak gyümölcsfa igényléssel. Helyes lenne, ha előzőleg összeírnák, hogy miből hány darabra van szükség, és csak azután érdeklődnék meg, milyen módja van igényük kielégítésének. Ezenkívül a jászárokszállási közjogi faiskolában is van gyümölcsléi, ott is érdeklődjenek. Többen kérték, hogy a Szolnok megyei Néplap szerkesztősége nézze meg, milyen lehetősége van a naposcsibék beszerzésének. Az a helyzet ugyanis, hogy a jászberényi baromfikeltető állomás Jászszentandrásra csak májusban tudna naposcsibéket küldeni. Ez az időpont viszont nem jó, mert addigra már sokan kirántanivalót szeretnének. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságán Kiss Dezső elvtárs a következő felvilágosítást adta. A baromfikeltető állomások igénylési sorrendben elégítik ki a gazdálkodókat. Jászberényben a heti kiosztás megközelíti a hatezer darab naposcsibét. Az igénylő nagyon sok. Májusnál hamarább valóban nem tudnak Jászszentandrásra naposcsibét küldeni. Van azonban még egy lehetőség. A termelési bizottság vegye fel a kapcsolatot a kisújszállási, vagy a kunszentmártoni baromfikeltetővel. Ott talán még van lehetőség arra, hogy április elejéig leszállítsák a naposcsibéket. A Néplap szerkesztősége az utóbbi időben több jászsági községben tartott sajtóankétot. Ezeken majdnem kivétel nélkül szóba jött az Állami Biztosító Vállalat munkája. A dolgozó parasztok elismerték, hogy a biztosítás előnyös. Kifogásolták azonban, hogy az elavult bürokratikus módszerek miatt az intézkedés gyakran elég lassú. Hasonló panaszok merültek fel a tejátvevőkkel szemben is. Különösen Jászkiséren, s most ,Jászszentanóráson sok hiba van a tejátvétel körül. Az illetékes megyei ellenőrző szerv tartson alapos vizsgálatot. Többféle fogatos rögtörő és vetési borona a földművesszövetkezeti boltokban A tavaszi mezőgazdasági munkák egyik legfontosabb eszköze a borona. A megülepedett őszi szántások lazításának, a rögös tavaszi szántások porhanyításának, a magtakarásnak, rétboronálásnak s egyéb munkának fontos eszköze. A kisparaszti gazdaságok, kisebb gépállományában különösen nagy a jelentősége. A földművesszövetkezeti boltok négy típust árusítanak. A T—2-es kétleveles rögtörő borona negyven fogú és 140 centi szélességű sávot művel egyszerre. Az 520 forintos gép súlya mindössze 48 kiló. A T—3-as típusú három levelén hatvan fog van, munkaszélessége 210 cm. 72 kiló súlyú, így megkívánja már a kettes fogaterőt. A kötöttebb talajok rögtörésére és porhanyítására alkalmas. Ára 720 forint. A VB 2-es vetési korona kétlevelű, 56 fogú és 140 cm munkaszélességű. Alig 39 kiló, így a gyengébb növények tavaszi boronálására is alkalmas. Ára 390 forint. A VB 3-as fajta háromlevelű, 84 fogas, 210 cm munkaszélességű. Súlya 57 kiló, ára 590 forint. (MTI) WÜRZBURGBAN, az egykori boszorkányperek városában y Nyugat-Németországban, Würzburgban 70 éves korában elköltözött az élők sorából egy öregasszony. Meghalt csendben elhagyottan — az ottani aggmenház egyik komor szobájában. Senki nem állt mellette, mikor utolsót pislákolt benne az élet. Senki nem mondta neki: — Ne menj el, jó anyám! Senkinek a fejét nem simogathatta meg ereje utolsó fellobbanásával: — Légy nagyon boldog, kislányom, kisfiam! Mikor a szegényház alkalmazottja egyik reggel a szobába lépett, a néni már mozdulatlanul feküdt párnáján. Megviselt arca végre kisimult, megnyugodott. Csupán ősz hajának néhány kusza szála rezzent meg az ajtónyílásra támadt légáramlástól. Vértelen két keze feje úgy dermedt meg, ahogy utoljára belemarkolt a szennyes dunnába. — Ennek is jobb már így — jegyezte meg szárazon az aggmenházi gondnok s homlokát ráncolva gondolkozott, mennyi időbe telik, míg leltárt készít az elhunyt hagyatékáról. Aztán a szomorú udvaron megjelent egy fekete halottas kocsi és minden ceremónia nélkül elvitte az öreg nénit. Helye nem maradt üresen. Würzburgban sok-sok ilyen elhagyott öregember vonszolja fáradt életét. A 70 esztendős öregasszony ágyának már van új lakója. Mikor szobatársai félénken megsúgták neki, hogy előző nap meghalt rajta valaki, az új gazda keresztet vetett. Míg száját némán mozgatva imádkozott, kitekintett az ősi templom várfalszerű tornyára. Aztán elfelejtette az ijedtséget. Mikor érdeklődik, ki volt az elődje, a szegény, magatehetetlen öregek tisztelettel suttogják: — Egy híres professzor lánya, ajon mit akart még mondani búcsúzóul az öregasszony? Milyen érzése alakult át reménytelen szorítássá az ócska ágyneműn? Vád, szemrehányás akart ez lenni a társadalom ellen, amely így elfelejtette? Mert valóban híres ember lánya volt. Olyané, akit az egész emberiség jótevőjének tekinthet. Lehet, utolsó lélegzetvételével azt akarta kiáltani: — Te nem így gondoltad, édesapám! — De a mondat ott maradt viaszsárga markába zárva, miután nem hallhatta volna senki a panaszát. Füle az utolsó pillanatokban visszaemlékezett a régen hallott hangokra, mikor a professzor neki és édesanyjának mutatta be az orvostudományban korszakalkotót jelentő művét. Sötét volt a laboratóriumban, zümmögött az erjedő elektromos áram a drótokon, érceken, sűrítőkön. Majd a történelmi pillanat következett. A tanár után ő és édesanyja volt az első ember a földön, aki a csodálatos készülék homályos üveglemezén át megpillanthatta egy élőlény belső szervezetét. Tisztán látszottak a bordák, a szív gyors lüktetése, a táplálék útja a gyomorig. •— Nemsokára fény derül az emberi szervezet minden titkára — szólalt meg apja, mikor csodálkozó elismerésüket meghallotta. Mire te megnősz, kislányom, sokkal boldogabb, egészségesebb lesz az emberiség. lészébe jutott az öregasszonyának egy bók, amit apja egyik kollégája mondott a nagy felfedezés után: — Az ön pompás készüléke legalább olyan áldást jelent az emberiségre, mint a boszorkányüldözés megszüntetése annak idején. Nevettek a tréfán sévődve nézegették a régi metszetet, amely a hírhedt würzburgi boszorkányégetést ábrázolta. Elől lángol a máglya s a tűz felé létrára kötözve cipelnek a hóhérok egy nőt. A lángnyelvek már-már húsába vájnak, arcán az iszonyat őrülete. Köröskörül a bámész sokaság s fölöttük a templomtorony rideg bástyái. — 1627-től 1629-ig a városban 29 boszorkányégetés látványosságát nézték végig a polgárok. Két év alatt 157 áldozatot hamvasztottak el, miután a hóhér pallossal elintézte őket — csengett az öregasszony fülében apja komoly szava. Volt azok között aggastyán, gyerek, szép fiatalasszony, csecsemő, szakácsnő, kovács, özvegy, városba vetődött idegen. És különösen sok olyan ember, aki kitűnt mások közül a tehetségével. Kiváló matematikus, magas zenei műveltségű diák, nagytudású orvos. A sötét ostobaság így vett erőszakot a haladáson. Talán azért simultak megnyugovásra a ráncok az öregasszony arcán, mert erőt, megbékélést adtak neki a professzor akkori utolsó szavai: — Kislányom, az értelem, a becsületes szív győzni fog a vadságon. A büszkeség, az újrahallott apai szó melegítette meg a haldokló öregasszony egyre lassabban dobogó szívét. Látta maga előtt az európaiak, ázsiaiak, amerikaiak, feketék, sárgák, fehérek millióit, akiknek életét az apja jótékony készüléke mentette meg. A keserű ráncot összeszorított szája két végétől talán annak tudata véste állára, hogy a würzburgi boszorkányperek bírálnak, hóhérainak elvadult lelkű utódai ismét ártatlanok kiirtására készülnek. A csodálatos készüléket nem az ember gyógyítására, hanem, atomágyúk, lövedékek páncélja gyilkos erejének mérlegelésére használják. Ezért akarta kiáltani: — Te nem így gondoltad, édesapám! Nyugodj békében, te elhagyott*■ öregasszony. Apád örökségét az emberiség becsületes része az élet szolgálatában használja. A Szovjetunióban a családok számára épülő derűs lakóházak vasgerendáit vizsgálják a készülékkel. Az atom békés célokra való felhasználásához kitűnő segítséget ad a szerkezet, aminek alapját apád adta nekünk. A szovjet tudósok kísérni tudják a test élő sejtjének viselkedését különböző betegségek esetén. Látják a készülékkel a zsenge növények táplálkozását. A béke embere boldogabb, egészségesebb lesz. Mielőtt elhagytad az ősi Würzburg házait, kertjeit, szerettünk volna neked megmutatni egy képet. A Szovjetunió Központi Röntgenológiai és Radiológiai Intézetéből való. Csodálatos formájú gép. Rajta nemes ívelések, kapcsolók, irányító korongok s a gyógyító röntgen-sugárt bocsátó hatalmas cső. A gép sima, fénylő felületei lágyan domborodnak a sugárzó cső alatt fekvő fiatal nőre. A készülék rádióaktív kobalt besugárzással gyógyítja a beteget. De már fekszel a würzburgi öreg temetőben. A havaseső a felírást is lemosta durván faragott keresztedről. Mi tisztelettel állunk meg az egyszerű sír előtt, ahol a világhírű Röntgen professzor egyetlen lánya nyugszik. Aki meghalt 70 éves korában, 1955-ben egy aggmenházban, miután utolsó éveiben sokat nyomorgott. Tóth István r *«**S»^** 3 POSTÁS HÍRADÓ A mai napig 19 postahivatal 72 dolgozója vesz részt a Szol megyei Néplap előfizetést gyűjtő versenyében. A résztvevők az eddigiek során már szép eredményeket értek el. Vannak, akik már több mint 20 előfizetőt szerveztek be. Nem tudjuk azonban, mi az oka, hogy Karcag, Jászapáti, Kunhegyes és még egy sor postahivatal nem vesz részt a versenyben? Pedig az eddigiek során mindig jó eredményt értek el. De kimaradt sok olyan kézbesítő is, akik pedig egyénileg is kiváló munkát végeztek, mint például a kunszentmártoni Szekeres István. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy igen sok postásdolgozó még ma is félreérti a versenyfeltételeket, s azért nem kapcsolódik be, mert úgy gondolja, hogy csak abban az esetben nyerhet, ha negyedéves előfizetőket szervez. Pedig csak arról van szó, hogy olyanokat kell szervezni, akik legalább három hónapon keresztül folyamatosan előfizetői lesznek a Szolnok megyei Néplapnak. Nagyon várjuk azoknak a postahivataloknak és kézbesítőknek a versenyhez való csatlakozását, akik még eddig nem jelentették ezt be. A versenyben résztvevő postahivatalokhoz és kézbesítőkhöz viszont azzal a kéréssel fordulunk, hogy a feltételek alapján minden héten adjanak tájékoztatást. Amikor az új előfizetőkről jelentést küldenek, említsék meg az eddigi összes eredményüket is. Február 23-án a tiszafüredi postahivatal dolgozói jelentették be csatlakozásukat a versenyhez. Várjuk a többi postahivatal jelentkezését is.A „SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP” kiadóhivatala i—v—n«-»r»—rrii~snr^irnu jávor n r rrm'i ^ Feketevágóikat ítéltek el Társadalmi életünk alapja a szocialista törvényesség. Ezt egyrészt törvényeink pontos betartása, másrészt dolgozó népünk jogainak biztosítása jelenti. A törvényesség egyik fontos kérdése az állampolgári kötelességek teljesítése. A parasztság részéről ez elsősorban a termelési fegyelmet jelenti. Köztudomású tény, hogy az ország lakosságának ellátását a beadás ütemes, folyamatos teljesítése teszi lehetővé. Akadnak azonban olyanok, akik ezt nem akarják figyelembe venni. Ezeket eléri az igazságszolgáltatás keze. A SZOLNOKI járási ügyészség vádiratot nyújtott be FAZEKAS György kulák ellen, mert feketevágást és izgatást követett el. Fazekast letartóztatták. A JÁSZBERÉNYI járásbíróság előtt felel tetteiért SINKA Károly kunk is, aki tavaly több, mint 20 szarvasmarhát vásárolt, majd azokat rövidesen 5—600 forintos nyereséggel továbbadta. Feketevágás miatt indított eljárást a TISZAFÜREDI járásbíróság SZOMBATI Kálmán ellen. 10 hónapi börtönnel sújtották. Ugyanott jelentették fel NAGY János földművesszövetkezeti alkalmazott, hentes és mészárost, mert a szövetkezet tulajdonát képező 2 sertést engedély nélkül vágta le .A KARCAGON SZALONTAI Sándor ez év januárjában 10 sertést ölt, szomszédjai nevére váltotta ki a vágási engedélyeket, hogy ne kelljen a zsírbeadást teljesítenie. A KARCAGI városi ügyészség március 3-án tárgyalja SZALONTAI ügyét. A NÉPLAP elinté’dZ Nagyon örülök, hogy a szerkesztőség elintézte ügyemet. Megkaptam jogtalanul levont pénzemet. Ezúton mondok köszönetet. K. Ládi József Jászkisér, Téglagyár. * Köszönöm a Néplap közbenjárását. A 10. Autóközlekedési Vállalat járatain sokat javult a helyzet. Sokkal jobban törődnek a diákokkal, mint eddig. Remélhetőleg legközelebb dicsérő levelet írhatok a vállalat munkájáról. Kisbódi Zoltán Jásztelek• Intézkedésükre az elmaradott táppénzemet, — 923— forintot — megkaptam. Segítségüket köszönöm. Horpácsi Bálint Csépa. HÍREK — AZ ELMÚLT évben a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya 450 kiskereskedői iparengedélyt adott ki megyénk területén. — A TISZA CIPŐGYÁR rövidesen egy cipő szaküzletet létesít Szolnokon. Itt bemutatásra és eladásra kerülnek a gyár készítményei. —1 HAMAROSAN olcsó divatos filckabátok kerülnek forgalomba, melyeket a szolnoki női szabó ktszben és a háziipari szövetkezetben készítenek. — A MEZŐTÚRI elektromos és játékkészítő vállalat is teljes egészében a közszükségleti cikkek gyártására állt át. Jelenleg banán és „T” dugókat készítenek. — A DEBRECENI útfenntartó vállalat IV. egysége dolgozóinak felszabadulási versenyfelajánlása 90.017 forint az első negyedévre. Ebből az első hónapban 23.501 forintot teljesítettek. £ft/ Izlejboldleumi sánta fi Február 13-án Kisújszálláson jártam és felejthetetlen élményben volt részem. A kisújszállási répi együttes a „Nyíri Pista lakodalma” c. darabot mutatta be a városi kulturotthonban. Mi tette az előadást számomra felejthetetlenné? Maga a darab nem rendkívüli. Igaz történet, amely a letűnt társadalomban nem volt egyedülálló, sőt. Arról van benne szó, hogy az osztálytársadalom mennyire lealjasította a házasság szentségét, s a szívbéli érzelmeket rút anyagiakká sűlyesztette le. Röviden: Nyíri Pista nagyravágyó szülei hogyan akartak „gazdag partit” szerezni fiúknak, mikor az egy szegény, becsületes lányt szeretett, s hogyan győzedelmeskedett mégis a két szerető szív. Megragadó és tanulságos a darab, mert tudjuk, hogy igaz történet, a feledés homályából emeltek ki tanulságul, emlékeztetőnek a mai fiatalok számára. De méginkább megragadó az, hogy ezt az igaz történetet saját maguk dolgozták fel színdarabbá s hogy az együttes nem színészekből, még csak nem is színházat gyakran látogatókból tevődött össze, hanem egyszerű, mindennapi kenyerüket fizikai munkával kereső termelőszövetkezeti munkás férfiakból és asszonyokból. Az együttes tagjai között a fiatalok mellett ott látunk 50—60, sőt 00 éves idősebb férfiakat és asszonyokat is. A fiatalok játéka mellett megható az idősek „alakítása”. Azért idézőjelben, mert úgy játszottak, mintha azt az életben, eredetiben cselekedték volna. Az egész együttes munkáját lelkesedés forrasztja össze. Játékuk természetes, élethű, éppen ezért művészi. Az együttesből személy szerint nehezen lehetne kiemelni egy-egy szereplőt, elismerésül álljon itt névsoruk: Jani Endre és Jani Endréné, Nánási Károly, K. Kiss István, Seprényi Mihály, id. Papi Lajos, Németh Rozália, Oláh Erzsébet, Szentpéteri Sándor, Rékasi Józsefné, Pélyi Lajos, Német Mária, Szabó Irén, Márta Károly, Molnár István, Molnár János, Farkas László, Zimányi Lajos, Vattai Sándor, Nyikos Emilia, Nyikos Mária, Farkas Rózsika. Az együttes vezetője Toroczkai Endre tanár. Fáradhatatlan munkát fejt ki Nyikos Sándorné elvtársnő, a kultúrotthon vezetője. Még annyit, hogy az együttes alig egy éve alakult, de nagyon komolyan dolgozik. A kunság haladó hagyományainak feltárásában, közkinccsé tételében máris nagy érdemeket szerzett. Ez is szolgáljon példának a kulturális munkában.* KALDI ERZSÉBET