Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-02 / 180. szám

Szefinkmegyei | A*' MEGY EL PARTBIZOTTS.Á GE S A. fvl EGYE,I 'E^M.eS';€ vA‘Pá:^] V». évfolyam. 180. szám * Ára £>fi fillér 1955. augusztus 2., kedd Meggyőző politikai munkát a cséplőgépeknél A gabonabetakarítás közepén járunk, előttünk a cséplés jórésze. A munkaterület a gabonaföldekről egyre inkább a cséplőgéphez tolódik át. Azoknál kell lankadatlan erővel fáradoznunk, hogy a hosszú hónapok nehéz munkájával megtermelt, dús termést hozó gabona minél előbb raktárakba kerüljön, majd kenyér legyen belőle-A rémkváró feladat cseppet sem lekicsinylendő. Lelkesítő, meggyőző politikai munkát, gondos irányítást követel. — Nem kisebb dologról van szó, mint a szemveszteség csökkentése érdekében gyorsan befejezni a cséplést, teljesíteni az állampolgári kötelezettséget és — mivel alkalom van munka közben a csépeltető gazdákkal beszélgetni — utat mutatni a szövetkezésre, a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérésre. Természetesen ezek mellett ezernyi, apróbbnak tűnő, mégis fontos feladat vár megoldásra. Mindezeknek mindegyik cséplőgépnél eleget tenni és eleget tétetni a községi pártbizottságok és a helyi tanácsok a népnevelők segítsége nélkül képtelenek, községi pártbizottságaink jórésze helyesen ismerte fel ezt, I nagy gondot fordított a népnevelőik kiválogatására és felkészítésére. Akadnak azonban kivételek is jócskán. Jászapátiban például a 11 cséplőcsapatnál nincs szervezett népnevelő hálózat. Egyes helyeken meg azt vallják, hogy „nincs idő az agitációs munkára.’1 így vélekedik a Fegyvernek-Újvásártéren cséplő Csontos József párttag traktoros is. Való igaz, hogy az ottani cséplőcsapat tagjai hajnaltól késő estig fáradhatatlan szorgalommal dolgoznak, nem igen van szabadidejük. Ebédre is alig szentelnek röpke negyedórát, így aztán nem csoda, ha a 117 mázsa napi norma helyett 256 mázsás napi teljesítményt is elértek már. Keresnek is szépen, naponta 50—60 kiló terményt. „A következő napokban azonban már csökken a kereset, — mondotta Köpösdi Pál munkacsapatvezető. Az egyéni gazdák ugyanis késlekedtek a hordással, mondván, hogy „a megázott gabona belülied az asztagban" így aztán várakoztak, s közben újra megázott gabonájuk a szántóföldeken. A hordás elhúzódása gátolja a cséplőcsapat munkáját is, csökken keresetük. A népnevelő munka, a hordás sürgetése tehát személyes érdekükben is fontos lett volna, Tiszabőn már nagyobb gondot fordítanak a népnevelők felkészítésére. Az iskolán levő párttitkár helyett felelősséget érez ezért Ollé elvtárs, a községi tanács elnöke is. Jórészt ennek köszönhető, hogy a gazdák a géptől teljesítik beadási kötelezettségüket s a szabad felvásárlásnak is eleget tesznek. Megfelelő érveket kaptak a népnevelőik. A gabonafelvásárlással kapcsolatban — amellett, hogy elmondják a gazdálkodóknak: a spekuláció megszüntetése miatt szükséges ez — megemlítik, jól járnak az egyéniek is ezáltal. Tavalyi példákkal bizonyítják igazukat. Az elmúlt évben Hegedűs Imre 13 holdas paraszt — s még egy páran — a téli hónapokra raktározta el gabonáját, mondván, hogy „akkor több pénzt adnak érte.“ S mi lett a vége? Piacozni kellett nekik, munkanapot, fogaterőt pazarolni, hogy 250—300 forintért eladhassák gabonájukat. Most meg az állam szép összegért megveszi. Nem is sokat tétlenkednek a dolgozó parasztok. Ecsédi Pál, az I. típusú Dózsa TSZCS tagja 21 mázsa búzát adott el szabadáron az államnak. A cséplőgépnél végzett népnevelő munka nem lehet teljes a termelőszövetkezetek érdekében kifejtett agitáció nélkül. Az eddigi tapasztalatok szerint ezen a téren van a legnagyobb hiányosság. A cséplőcsapatok tagjai zömével az egyénileg gazdálkodók közül kerülnek ki, s így eleve nem tudnak teljes szívvel agitálni a tsz fejlesztés érdekében. A községi pártbizottságoknak ezért fokozott gondot kell fordítaniok erre a kérdésre. A nagyüzemi gazdálkodás fölénye ma már minden téren bebizonyosodott, szükséges, hogy minden lehetőséget kihasználva küzdjünk gyors térhódításáért. Mindenekelőtt a népnevelők felülbírálását, kiválogatását, határozatlanságuk megszüntetését kell megoldani, hogy választ tudjanak adni a felvetődő kérdésekre. Holló Imre tiszagyendai egyénileg gazdálkodó azt hangoztatta: „Szikes talajon a tsz sem tud sokkal többet termelni.” Mikor a talajjavításra utaltak, azt mondta: „Miért nem javítja az egyénieket is az állam?“ Erre a kérdésre már adós, maradt a népnevelő a válasszal. Pedig felhozhatta volna, hogy a szétszórt parcellákon körülményes az ilyen munka, meg hogy a talajjavítás tetemes összegbe kerül. Magától értetődik, hogy az állam azokat támogatja, akik hasonló adottságok mellett az egész ország javára 2—3 mázsával többet termelnek holdanként, mint az egyéniek. Sok feladat adódik tehát a cséplésnél, így például ügyelni kell a munka minőségére, hogy ne maradjon sok szem a kalászokban, hiszen ezáltal a termelők is, az ország is károsodik. Emlékeztetni kell a dolgozó parasztokat arra, hogy viszonzásul a gyárakból kapott ipari cikkekért felelősséget kell érezniök nemcsak a maguk, hanem valamennyi dolgozó kenyeréért, s géptől kell teljesíteniük a beadást. Szem előtt kell tartani azt is, hogy egyesek — főként az ellenséges elemek — igyekeznek megvesztegetéssel, csalással kevesebb termést feltüntetni a ténylegesnél, s „elfeketézni" az így nyert felesleget. A törvény szigorával kel lesújtani az ilyenekre.Számtalan példát felhozhatnánk arra vonatkozóan, hogy a cséplőcsapat tagjainak is fontos a népnevelők működése. A bátorszöllői cséplőcsapat tagjainak sem kellet volna július 30-án így panaszkodni, ha a népnevelőjük szoros kapcsolatot tart a pártbizottsággal: „Csak azt fájlaljuk, hogy mi, akik még július 18-án beszállítottuk az államnak járó részt, nem kaptuk meg a gyorsbeadási prémiumot, sem a minőségi felárat, pedig 83,6 fajsúlyú volt a búzánk.A községi pártbizottságoknak le kell szűrni az elmondottakból a tanulságot, s a népnevelők egyszeri kioktatása helyett álandó kapcsolatot kell velük tartani. TÁVIRAT Az országos begyűjtési versenyt kerdményelő karcagi üamiazüeh Termelőszövetkezet kenyér- és alkarmány-gabona, valamint szabad felvásárlási terhét augusztus 1-re száz százalékig teljesítette. A termelőszövetkezet ezenkívül a vállalt határidő előtt 29 nappal eleget tett az élőállat és állati termékek begyűjtési tervének is. BEGYŰJTÉSI HIVATAL, Karcag.J Szászberek — termelőszövetkezeti község — Juhaáss Imréné elvtársnő öesséde Szászberek község vasárnap zászlódíszbe öltözött. Ünnepélyesek, vidámak voltak az emberek is, akiknek életében történelmi jelentőségű változást hozott ez a nap Községük termelőszövetkezeti község lett. A termelőszövetkezeti nagygyűlés előadója Juhász Imrénél elvtársnő, a megyei tanács elnöke üdvözlő szavai után többek között a következőket mondotta: — További fejlődésüket alapozták meg a község dolgozó parasztjai azzal,hogy elindultak a nagyüzemi gazdálkodás, a felemelkedés útján. Fejlett nehéziparunk, mezőgazdasági gépiparunk, modern gépállomásaink, műtrágya-gyártásunk, képzett mezőgazdasági szakembereink s még egy egész sor tényező teremtette meg az alapot ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk boldogulására, egész népünk életének szebbé tételére megteremthetjük a szocialista mezőgazdaságot. — Szerte az országban és itt, megyénkben is a dolgozó parasztok százai térnek rá a társas gazdálkodás útjára. Az utóbbi hónapokban megyénkben 32 termelőszövetkezet, illetve tszcs alakult. Kengyel a múlt hetekben lett termelőszövetkezeti község. Szászbereken az 1949-ben alakult s ma már milliomos Béke TSZ mellett az idén az Ezüst Kalász és az Új Élet TSZ alakult . Termelőszövetkezeteinkben a gépi művelés, a műtrágya használata a szakszerű gazdálkodás eredményeként gazdag termést takarítanak be. A szászbereki Béke TSZ átlagtermése búzából 2—3 mázsával több lesz, mint az egyéni gazdáké. Ezek a tények egyre több dolgozó parasztot juttatnak elhatározásra. Ezért lépett be Gazdag József 8 holdas középparaszt is két lóval, kocsival, összes gazdasági felszereléssel a Béke Termelőszövetkezetbe, ahol a bátyja már régebben tag. A belépését követő napon már a tsz közös gabonáját hordta a tarlóról. Gara László és Serfőző Lajos 12 holdas középparasztok és a többiek is helyesen választották a szövetkezeti gazdálkodást. — A termelőszövetkezetben dolgozó szorgalmas tsz-tagok élete nyugodtabb és gondtalanabb, mint az egyéni gazdáké. A Béke TSZ tagjai közül tizenegyen építettek házat és egyre többen vásárolnak bútort, rádiót, kerékpárt. A közösből származó jövedelmüket gyarapítja a háztáji tehén, a sertés- és a baromfiállomány is. A közös gazdaságokban az asszonyok, a lányok és az idősebbek is megtalálják a nekik megfelelő munkát. Ezek az eredmények győzték meg a szászbereki dolgozó parasztokat. Eloszlatták a közös gazdálkodás iránti kételyeiket. A legjobb gazdák tömegesen léptek a szövetkezetbe, vagy alakítottak új, közös gazdaságokat. Lelkes taps szakította félbe Juhász elvtársnő szavait, amikor bejelentette, hogy Szászbereken a földműveléssel foglalkozó családok 71 százaléka lépett be a termelőszövetkezetekbe s ma már a község földterületének 70 százaléka tartozik a szövetkezeti gazdaságokhoz, így Szászberek, az alig ötéves új község csatlakozott az élenjáró szövetkezeti városok és községek sorához, s termelőszövetkezeti község lett. — Mindenki tudja — folytatta Juhászaié elvtársnő —, nem kis dolog az, amikor a község életében ilyen átalakulás megy végbe. A kommunisták, akik a belépésnél élenjártak, a munkában is mutassanak példát. A tanácstagoktól is azt várják választóik, hogy mint szövetkezeti tagok is megállják helyüket. Nagyon fontos, hogy az új tsz községben, amelyre egész megyénk s az ország is felfigyel, gyorsítsák meg a hordást, a cséplést és a termelők becsülettel tegyenek eleget állam iránti kötelezettségüknek. A jövő évi termés érdekében hordjanak ki minden trágyát s már most gondoskodjanak a közös állatállomány takarmányszükségletének biztosításáról. Tapasztalatszerzés céljából látogassanak el más termelőszövetkezetekbe, hogy a helyes módszereket saját gazdaságukban eredményesen alkalmazhassák. — Helyesen indultak el a közös úton a múlt héten alakult Új Élet TSZ tagjai. A belépési nyilatkozatokon még jóformán meg sem száradt a tinta, amikor az új belépők földjein két traktor végezte a tarlóházazási munkát. A korábban alakult Ezüst Kalász TSZ-ben a növényápolási és betakarítási munkák mellett már az építkezést is megkezdték. Baromfiólat építettek s már közös istállójuk is van. Továbra is támaszkodjék a szövetkezet vezetősége a tagok bölcsességére, az egyénileg dolgozó parasztként ír, eredményesen gazdálkodók javaslataira. Ott jó a szövetkezet eredménye, ott nincs baj a csoporton belül az egyetértéssel, ahol betartják a szövetkezeti demokráciát, ismerik az alapszabályt, s ahol rátermett, köztiszteletben álló, határozott, keménykezű vezetőt választanak a közös gazadság élére. — Bízom abban — fejezte be szavait Juhász elvtársnő — hogy Szászberek termelőszövetkezeti község, mint ahogy a tsz fejlesztésben, a gazdálkodásban, az eredményekben is élen fog járni. Ehhez kívánok a párt és a tanács nevében sok sikert, erőt, egészséget. A nafygyűlés részvevői közül P. Lázár János hozzászólásában elmondotta, hogy ez év tavaszán lépett be a Béke Termelőszövetkezetbe. Előlegként ekkor 10 mázsa búzát kapott. Lányával együtt dolgozik s eddig 170 munkaegységük van. Büszkén mondotta, hogy már 20 mázsa búza van a kamrájában. Széles János, a Béke TSZ alapító tagja arról beszélt, hogy egyéni gazda korában föld termése sokszor még a fuvarosokat sem futatta ki. Mivel igája nem volt, nem tudta kellően művelni a földet s ezt a család sínylette meg. Amióta a termelőszövetkezetben van, könnyebb az életük. Simon Imre, az Új Élet TSZ elnöke terveikről beszél. Arról, hogy már jövőre bolgár kertészetet alakítanak és rizstermeléssel is foglalkoznak. Az a cél vezérli, hogy egyéni dolgozó paraszt korában szerzett tapasztalatát a közösség érdekében hasznosítsa. A termelőszövetkezeti nagygyűlést színvonalas kultúrműsor követte. A szolnoki népi zenekar, a Petőfi Kultúrotthon tánccsoportja és Tóvizi Mária, a Központi Énekkar tagja aratott nagy sikert. A szászbereki úttörők és DISZ fiatalok, valamint az újszászi földművesszövetkezet tánccsoportja is megérdemelten kapott sok tapsot. Új termelőszövetkezet alakult Kőtelken és Besenyszögön A szolnoki járásban a jól működő termelőszövetkezetek eredményeinek láttán egyre több dolgozó paraszt tér rá a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Vasárnap újabb belépőkkel gazdagodtak a besenyszögi termelőszövetkezetek. A Győzelem TSZ-be hat, a Lenin TSZ-be pedig négy dolgozó paraszt lépett be. A rákócziújfalui Új Élet TSZ szintén négy taggal erősödött ezen a napon. Besenyszögön Ezüst Kalász néven tíz középparaszt új mezőgazdasági termelőszövetkeztet alakított, földterületük 112 hold. Kőtelken szintén új mezőgazdasági tsz alakult vasárnap. A tíz tag 45 hold földdel kezdte meg a közös gazdálkodás létrehozását. Az új termelőszövetkezet az Új Barázda nevet vette fel. Kőtelken és Betenyszögön is tovább folytatják a szervezést és a felvilágosító munkát a tsz-be lépett dolgozó parasztok, hogy taglétszámuk és földterületük is tovább növekedjék. Újabb kulturális és szociális létesítmények Műszaki klub Szolnokon A napokban nyitotta meg kapuit Tisza A. u. 1. sz. alatt a Megyei Építővállalat és az Építők Szakszervezetének kezelésében az építők műszaki klubja. Otthonosan berendezett helyiségeiben kapott helyet a 3000 kötetes központi könyvtár. Palai Ferenc könyvtáros elmondja, hogy a műszaki és szakmai ismereteket bővítő szakkönyvek mellett a politikai és szépirodalmi könyvek is megtalálhatók itt. A kényelmesen berendezett olvasóteremben szakmai folyóiratok mellett a napi és hetilapokat is olvashatták a dolgozók. A klub helyiségeiben sok lehetőség van a szórakozásra. A sakk, ping-pong és billiárdasztal külön-külön szobákban elhelyezve áll. — De nem csak szórakozásukat találják itt meg munkásaink. A klubot a szakmai fejlődés fellegvárává kívánjuk tenni — mondja Patai elvtárs. — Tervünk, hogy az oktatási idény kezdetekor színvonalas szakmai vitákat szervezünk legjobb szakembereink bevonásával, mert mi is hozzá akarunk járulni az új munkamódszerek elterjesztéséhez. Ezért havonta egy-két alkalommal felkérünk egy-egy sztahanovistát arra, hogy ismertesse munkamódszerét. A szakmai előadások és viták mellett ismeretterjesztő előadásokat, könyvankétokat és egyéb olyan rendezvényeket szervezünk, amelyek az építőipari dolgozók érdeklődési körének megfelelnek. Szándékunkban áll még különböző szakkörök létrehozása. Ezek lehetővé teszik nevelőmunkánk kiszélesítését. Étkezde — munkásssálló A Szolnok megyei Tatarozó Vállalat dolgozói jó munkájuk eredményeként új szociális intézményeket kaptak. Az első negyedévben 51 000 forintos költséggel létrehozták Szolnokon az üzemi étkezdét. A konyha dolgozói, mint a panaszkönyv — inkább dicséretkönyv — bejegyzései bizonyítják, ízletes ételek készítésével járulnak hozzá az ellátáshoz. Az egyik bejegyzés így szól: ..Jó konyháért, jó munkát adunk.” Aláírásként egy egész brigád névsorát találjuk. Nemcsak az étkezdével bővült a Tatarozó Vállalat dolgozóinak szociális ellátottsága. Más új létesítmény építése is megkezdődött. November 1-ére beköltözhetővé válik a korszerű, egyemeletes munkásszállás az Ostor utcában. Az épület a lakberendezési tárgyak nélkül 637 400 forintba kerül. Az új szálláson barátságos négy-hat főt befogadó lakószobák sorakoznak egymás mellett. Berendezésük otthonos és kényelmes lesz. Az egészségügyi követelményekről sem feledkeztek meg az épület tervezői. A tisztálkodáshoz hideg-melegvizes zuhanyozó és kádfürdő áll majd a munkából hazatérők rendelkezésére. A pihenés óráit a földszinten és az emeleten szépen berendezett társalgóban tölthetik. Itt a szépirodalmi és szakmai könyveken kívül folyóiratok, napilapok és társasjátékok teszik színesebbé az esti órákat. Ez az új létesítmény is államunknak az emberről való gondoskodását bizonyítja.