Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS ' A M­EGYE­I TAN­ÁCS?'L­AP­J A VII. évfolyam 205. szám * Ara 50 fillér 1955. szeptember 1., csütörtök Az új tanév küszöbén írta: Páldi János kiváló tanár, a szolnoki Achim András úti általános iskola igazgatóhelyettese ájr régen kinőttem a tanulók sorából, mégis így nyár végén jóleső izgalom fog el. Olyan izgalom, mint ami­kor valahova, valami fontos útra készülődik az ember. S ez nem­csak azért van így, mert pedagógus vagyok. A régi diákköri em­lékek így élnének bennem akkor is, ha valahol más pályán töl­­teném be hivatásomat. Igaz, más pályán csak „keresném a ke­nyeret“, az a más munka nem hivatás, nem szíves-lék­ekkel végzett munka­­ lenne számomra. Nagyon boldog vagyok, hogy pedagógus tehetek. Diákkoromban, augusztus 20. után már csomagoltam a könyveimet és minden na­p újra és újra számba vettem,­­kima­­radt-e a táskáiból valami. Szeptember elején aztán búcsút vettem falumtól s elindultam messze, a városi kollégiumba. Ez a kép villant fel bennem most is, mikor az elmúlt vasár­nap az óvodások évzáróját végig­néztem. Elsőseink örömmel, iz­galommal nézegették az útra kapott kis tarisznyát, benne az egy ceruzát, meg a fűzett is. A legtöbb már azt számolgatta az ujjain, hányat kell még aludnia, míg valóban átlépheti az iskola küszöbét, amelyről olyan sok jót, de sok ijesztőt is mondanak a felnőttek, meg a nagyobb gyer­ek­ek. C ahogy néztem ezeket a csöppségeket, újra meg újra át­­éreztem azt a mérhetetlen felelősséget, amely a pe­dagógusok, de az egész társadalom vállán nyugszik. Megtet­­tünk-e, meg tudunk-e tenni mindent azért, hogy ezekből a gyer­mekekből valóban az legyen, aminek itt, az elindulás pillanatá­ban a szülők álmodják: erős, becsületes, dolgos és boldog em­berei a jövendő társadalomnak? Azt mondtam magamban: igen. Hiszen soha nem várták a tanulókat ebben az országban ilyen szépen az iskolák, sohase nyitotta meg annyi új iskola a kapuit a tanítók és tanulók előtt, mint most. Soha ennyi szemléltető ezköz, ilyen gazdag szertá­rak nem várták a tanulni vágyókat, mint ez év őszén. Kormányunk szerető gondoskodással, törődéssel veszi körül a nemzet virágát, az ifjúságot és megad minden segítsé­get ahhoz, hogy a virágból egészséges gyümölcs váljék, hogy benne tovább élhessen, fejlődjék a nemzet. S vajon megtettünk-e mindent e szép cél érdekében mi, pedagógusok? Erre is csak igennel lehet felelni. Alaposan kiele­meztük elmúlt évi munkánkat, számba vettük eredményeinket és a hibákat, megszabtuk az új tanév feladatait. Ez pedig ebben az esztendőben a világnézeti nevelés további fokozása, szilárd is­meretek nyújtása. Nevelőmunkánk központjába kell állítani a hazafias nevelést is, valamint nagy gondot kell fordítani a poli­technikai oktatásra. Munkaterveinket, tanterveinket ennek alapján készítet­tük el. Úgy dolgozunk, ahogy jogosan elvárja tőlünk dolgozó népünk. Ennek érdekében mi magunk is tanulunk. A közösségi nevelés érdekében ebben az esztendőben job­ban támaszkodunk majd az úttörőmozgalomra és a DISZ-re, kér­jük őket, támogassák mindenben munkánkat. * A tanulási színvonal növelése érdekében az eddiginél na­gyobb segítséget akarunk nyújtani fiainknak. Szétbontjuk a nagy tanulócsoportokat, hogy­­ többet és eredményesebben segít­hessük minden egyes tanulónkat- Különösen szívügyünk lesz a munkás- és paraszt-származású tanulók segítése. z iskolákban lázas készülődés folyik, várjuk fiainkat. A tanulók is előkeresik táskájukat, könyveiket, ők is készülődnek. Ebben az esztendőben is­ igyekezzenek minél több tudást gyűjteni. Tudást, amely képessé tesz arra, hogy betöltsük az ember legszebb hivatását, minél szebb, jobb és boldogabb éle­tet teremt mi. Jöjjetek, fiatalok, szeretettel vár benneteket az iskola! A M{ Új tagok a besertgszögi termelőszövetkezetben A közelmúlt hetekben, hónapok­ban községünkben komoly moz­golódás kezdődött a termelőszövet­kezetekben. Egyre többen kérték felvételüket. Ezüst Kalász és Petőfi néven új tsz-ek is alakultak. — Sziráki János 16, id. Nagy István és fia 3 hold földdel lépett be a termelőszövetkezetbe. Szabó János 11, Valter Pál 6, Urbán Szabó Imre 14, Szabó József 11, Hanga József 3 hold földdel tértek a kö­zös gazdálkodás útjára. Közéjük sorakozott Urbán István földnél­küli is. Céljuk az, hogy a tsz-ek taglétszámát minél magasabbra emeljék. Ezért alakuló gyűlésükön úgy határoztak, hogy az egyéni dolgozó parasztok között ők, az új belépő tagok fognak felvilágosító munkát végezni. A régebben alakult szövetkeze­tekbe is többen jelentkeznek fel­vételre. Nemrég írták alá a Lenin TSZ-be való belépésről szóló nyi­latkozatot: Csajbók Mihály 14, Ko­vács Ignác 8, Czakó Mihály 10 és Péntek József 8 holdas dolgozó parasztok. SZURMAI LAJOS, Besenyszög. Egyesült a kétpói Egyetértés TSZ és az Alkotmány TSZCS Jól dolgoztak eddig a kétpói Al­kotmány TSZCS tagjai. Közel 2000 holdon gazdálkodtak. Az eredmé­nyekkel azonban nem voltak elé­gedettek, azokat a lehetőségeke­t, melyeket a nagyüzemi gazdálkodás nyújt, nem tudták jól kihasználni. Fejes József 12 holdas, id. Tar Imre 8 holdas és még nyolc dol­gozó paraszt június első felében elhatározták, hogy előkészítő bi­zottságot alakítanak, abbahagyják az I. típus szerinti gazdálkodást. Tervüket valóra váltották és „Egyetértés“ néven új termelőszö­vetkezetet alakítottak, melyhez a működési engedélyt megkapták. — Elnöknek id. Tar Imrét választot­ták meg. Az Alkotmány TSZCS tagjai kö­zül többen figyelték, hogy miként dolgoznak, s hogyan boldogulnak az új szövetkezet tagjai. A sikere­k láttán és a felvilágosító munka nyomán, sokan választották a ma­gasabb gazdálkodási formát. — Augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén 110 taggal, 1500 hold föl­dön egyesült az „Egyetértéssel’1 az „Alkotmány“ tagsága, s „Alkot­mányt’ néven alakították meg a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tet. Negyvennégy tagnak a kétpói Szabadság Termelőszövetkezet te­rületén volt a lakása, így abba a szövetkezetbe kérték felvételüket. Többen a héfői Táncsics, és a két­pói Új Barázda TSZ-be léptek be. A kétpói Kossuth I. típusú tszcs tagjai között is sokan beszélnek már arról, hogy jó lenne a fejlet­tebb típusú módszerek szerint gazdálkodni. Kuczera István, Törökszen­tmiklós, » l, , v Szolnok megye teljesítette gabonabegyűjtési tervét Megyénk eddig is első helyen volt a gabona begyűjtési ver­senyben. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyé­nileg dolgozó parasztok igyekezete gazdagon gyümölcsözött. Tegnap délig Szolnok megye 100 százalékig teljesítette ke­nyér és takarmány gabona beadási tervét és 102 százalékra a szabad felvásárlási tervet. V___________________—1—­_______________) Karcagon 12 kombájn 886 tsz-tagot mentesít a rizsbetakarítás nehéz munkájától A tavalyi Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás látogatói közül igen so­kan nézegették érdeklődéssel az EMAG gyári munkások és gépszer­kesztők büszkeségét, az első ma­gyar rizsarató kombájnt. Az érdek­lődők többsége Szolnok megyei volt, hiszen köztudomású, hogy a mi megyénk jelenleg az ország leg­nagyobb rizstermelő megyéje. Ilyen formán legjobban a Szolnok me­gyei termelőszövetkezeti tagokat, állami gazdasági dolgozókat és egyénileg dolgozó parasztokat ér­dekelte a nagyszerű új gép, hi­szen a rizsaratás egyáltalán nem tartozik a könnyű mezőgazdasági munkák közé. Eddig éveken át ké­zi erővel, sarlóval vágták a beérett rizst s egy-egy szorgalmas munkás legfeljebb 1000—1200 négyszögölet tudott sarlóval learatni. Csak itt­­ott kísérleteztek az elmúlt évben aratógépek beállításával. A sokat érő új mezőgazdasági gépből az elmúlt évben még csak két kísérleti darab készült el. Az egyiket a kiállításon állították fel közszemlére, a másik ezalatt a Tiszasülyi Állami Gazda­ságban segített a rizs betakarításá­ban. Az új kombájn első látásra alig különbözik a már európaszerte jól ismert AC 400-as arató-cséplőgé­pünktől. A gumikerekek helyére azonban lánctalpakat szereltek, hogy a gép a süppedékes talajon se üljön el. Módosították a terelő­­motolla és a dob fordulatszámát, hogy a gép tökéletes munkát vé­gezhessen. A múlt évi tapasztalatok alapján aztán nagyobb ütemben indult meg a rizsarató-kombájn gyártása, de még kevés van belőle. Pedig már az idén is nagy segítsé­get adhatnának megyénk termelő­szövetkezeti és állami gazdasági dolgozóinak. Az EMAG gyárban azonban tovább folynak a kísérle­tek, hogy tökéletes és jó rizsarató­­kombájnt tudjanak készíteni a me­zőgazdaságnak. A Karcagi Gépállomáson sincs még ilyen gép. A gépállomás veze­tői és műszaki dolgozói azonban leleményes emberek és minden erejükkel arra töreked­nek, hogy ez évben minél jobban gépesítsék a nehéz rizsaratási mun­kákat. Tizenkét gabona­kombájnt már át is alakítottak rizsaratásra. Lánctalpakat ugyan nem tudtak fel­szerelni, az egyéb szerkezeti válto­zásokat azonban megoldották és a gépek megfelelően víztelenített, megszikkadt talajon tökéletes mun­kát végeznek. A karcagi termelőszövetkezetek vezetői 1470 hold gépi aratásra szerződtek a gépállomással. Ez csaknem felét teszi ki a karcagi rizs vetésterületnek. S ebből 600 holdat kombájnnal vágnak. Ha egy kombájn naponta csak 5 holdat arat le (ennél lényegesen nagyobb a teljesítménye), akkor is nyolcvan ember helyett dolgozik. A kombájn kiszolgálásá­hoz 7 dolgozóra van szükség és így kombájnonként 73 termelőszövet­kezeti tagot, vagy állami gazdasági dolgozót tudnak más munkakör­ben, az ezekben a napokban sür­gető kukorica, cukorrépa, kender, stb. betakarításában foglalkoztatni. A kombájnaratásnak azonban nemcsak az az előnye, hogy meg­gyorsítja a rizs levágását, hanem az aratással egyidőben a cséplést is elvégzi. Egyedül a 12 kombájn munkába állításával 150 rizscséplési napot tudnak megtakarítani a ter­melőszövetkezetek. Ez a mostani esősnek ígérkező ősz mellett mér­hetetlen előnyt jelent. Az elmúlt esztendőben a karcagi I. típusú ter­melőszövetkezeti csoportokban tel­jes egészében kézi erővel, sarlóval vágták a rizst s holdanként 7—800 forint munkabért fizettek ki. Ezen­felül növelte még a költségeket és a szemveszteséget is a behordás, a kazalbarakás és a cséplés. A rizs kombájnaratása nemcsak munkaerő megtakarítást, hanem jelentős költség-megtakarítást is jelent, hiszen egy hold rizs kom­­bájnaratása 270 forintba kerül. Leg­jobban a karcagi Szabadság és Ságvári Termelőszövetkezet tag­jai ismerték fel, milyen előnyt jelent számukra a rizs kombájnaratása. A Ságvári TSZ-ben a teljes rizste­rületet gépekkel vágják, a Szabad­ság Termelőszövetkezet tagjai pe­dig 3 kombájnt és 9 aratógépet igé­nyeltek a gépállomásról és 420 hold rizs gépi aratására szerződtek. A Karcagi Gépá­llomás 12 kom­bájnja összesen 886 termelőszövet­kezeti tagot mentesít a rizsbetaka­rítás nehéz munkájától, így válik a munkásosztály segítségével a ter­melőszövetkezetekbe tömörült dol­gozó parasztok munkája könnyeb­bé, eredményesebbé. k. a. Messzemenően gondoskodnak az öregekről a kunhegyesi Vörös Október t­ermelőszövetkezetben Mostanában alig múlik el olyan nap, hogy valaki ne kérné felvételét a kunhegyesi Vörös Október Termelőszövetkezetbe. Az új tagok között jócskán vannak idősebb dolgozó parasztok is, akik­­ szívesen lépnek be, mert tudják, hogy a szövetkezet róluk is gon­doskodik majd. Jelenleg is mintegy húsz javakorbeli, 60—70 év közötti tsz-tag dolgozik a közös gazdaságban. A vezetőség vala­­mennyiüket könnyebb munkára osztotta be. Szorgalmas munkával a könnyebb beosztásban is átlag 200 munkaegységet teljesítettek eddig a Vörös Október TSZ 60 éven felüli­ tagjai. A zárszámadásig mintegy 80 m­unkae­gységet tudnak még szerezni. Ennek fejében a többi között nyolc és fél mázsa búzát, másfél mázsa rizst, 33 kiló cukrot és közel 5000 forint kész­pénzt kapnak majd. A szövetkezet vezetősége határozatot hozott, hogy azok a nők és öregek, akik a 175 munkaegységet elérik, egy­­egy süldőt kapnak jutalmul Ezt a prémium-malacot valamennyi idős tsz-tag megkapta már. Az anyagi juttatáson túl is megbe­csülik az öregeket a Vörös Október TSZ-ben. A 66 éves Lovász Gábor például a vezetőségnek is tagja, Fazekas Márton 62 éves tsz-tag pedig az egyik kőműves-munkacsapat vezetője. Gondoskodik a termelőszövetkezet a már teljesen munka­­képtelen tagjairól is. Jelenleg nyolc olyan tsz-tag van a Vörös Ok­tóber TSZ-ben, akik öregségük miatt már semmilyen munkát nem tudnak végezni. Ilyen a 85 éves Lénárt Károly, vagy a tsz leg­idősebb tagja, Bíró Dániel, aki az idén töltötte be 86-ik életévét. Minden munkaképtelen tagnak havonta 100 forintot fizetett a tsz, emellett 2—2 mázsa búzát, egy hízónak való malacot és 3—3 sze­kér szalmát is kaptak már. Ezenkívül az évi 72 forint társadalom­,­biztosítási díjat, valamint a szükséges gyógyszerek árát is a szö­vetkezet fedezi. A dolgozni nem tudó tagok számára 800 négyszög­öles háztáji földet adott a tsz, amelyen minden nehezebb mun­kát a szövetkezet végeztet el díjtalanul. Ebben az évben egyébként újabb nyolc idős tsz-tagot mentenek fel minden munka alól. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás előtt A jászladányi 1,Arany Kalász 11 Termelőszövetkezet tagjai is részt vesznek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon termelvényeikkel. Az idén 34 holdon ve­tettek négyzetesen kukoricát. Ezt gépekkel négyze­tesen művelteik. Az eddigi becslések szerint 35—40 mázsás holdankénti átlag­termésre van kilátás. A kukoricát és az alkalmazott agrotechnikai módsze­reket bemutatják a kiállításon.­­ A képen: VINCZE GÁBOR, a termelőszövetkezet elnöke a szép termést ígérő Bánkuti kukorica között.

Next