Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-01 / 231. szám
SlDlinkiMayd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS, LAPJA VII. évfolyam 231. szám Ara 50 fillér 1955. október 1. szombat Falusi népnevelőink feladata Egymásután érkeznek a hírek arról, hogy megyénk üzemeiben a munkások példamutatóan jegyeztek, tehetségükhöz mérten adták kölcsön forintjaikat az államnak. A dolgozó parasztok közül is egyre többen ismerik fel, hogy a békekölcsön-jegyzéssel községük boldogulását, saját javukat szolgálják. Nem egyedülálló az olyan példa, mint a tiszaburai Lenin TSZ egyik tagjának, Papp Gyulának esete. A 62 éves, beteges ember azzal állított be a szövetkezetbe, hogy ő sem marad le a többiek mögött: 400 forintot jegyzett. Kasza István, a tiszabői Szabad Föld TSZ új tagja, traktoros a gépállomáson már jegyzett 700 forintot, de a szövetkezetben is lépést tartott a többiekkel: 300 forintot írt a neve után: „így is csak töredékét tudjuk viszonozni államunk segítségének. — mondotta. — Egyik gyermekem a bölcsődében van, a másik a napköziben. Alig fizetek értük pár fillért naponta.’’ Általános tapasztalat az, hogy a dolgozó parasztok jobban legyeznek, mint tavaly. S ebben nem kis része van a községi pártbizottságok, a népnevelők felvilágosító munkájának. A kunmadarasi községi pártbizottság például röplapot adott ki. Ezen röviden vázolták a község múltbeli és jelenlegi viszonyait, utaltak arra, miért szükséges a békekölcsön jegyzése, mire használják a helyben maradó összeget. Ezeket olvashatni a röplapon: „Ha csak 200 forintot jegyez minden dolgozó paraszt, akkor is annyi pénz marad a községben, hogy abból egy Northon-kutat és 2 kilométer betonjárdát tudunk építeni”. A kommunisták példamutatása nem is maradt el. Az elsők között volt kétszázhét kommunista. Átlag 468 forintot jegyeztek. Előfordulnak azonban olyan fejlenségek is, hogy egyes dolgozó parasztok tehetségükhöz mérten keveset jegyeznek, nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a kölcsönjegyzésnek. Az ilyen esetek arra vezethetők vissza, hogy a népnevelők sok esetben nem rendelkeznek megfelelő érvekkel, s mivel eddig felvilágosító munkát sok helyen csak kampányszerűen végeztek, nincs meg a kellő gyakorlatuk, nem eléggé magabiztosak. A községi pártbizottságoknak számolniok kell ezzel, s megfelelő érvekkel kell ellátni a népnevelőket. Van nekik miről beszélni. Csépán például bevezették a villanyt, vasútvonalat építettek. A téglagyárban ezelőtt 10 évvel még csutkával égették a téglát, ma már a korszerű gépekkel, présházzal, szárítókkal, fürdővel, ebédlővel és kultúrházzal ellátott üzem naponta 20—24.000 téglát gyárt. Most vették tervbe a szőlőbe kivezető út kövezését. Ez persze az eredményeknek, terveknek csak a töredéke. Ezekhez hasonlót minden községből sorolhatnánk. A jegyzett összeg természetesen nemcsak helyi, hanem országos létesítményekben is gyümölcsözik. Végső soron azok is a dolgozók javát szolgálják. Az államnak kölcsönadott forintok is hozzájárulnak például a mezőgazdaság nagyobb mérvű gépesítéséhez. Szüksége van erre nemcsak a szövetkezeteknek, hanem az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Eddig is sok segítségben részesítette őket a gépállomás, de azért sok helyen még ki voltak téve az igauzsorának. Kengyelen például Papp János dolgozó paraszt 4 hold búzáját egy hold hasznáért vetette el az egyik fogaterővel rendelkező gazda. Az ilyen esetek megszüntetésére törekszik kormányzatunk. Erőfeszítése eddig is eredményes volt. A traktorok százai segítik a megyében a több termelésért vívott harcot. Évről-évre könnyebbül a dolgozó parasztok munkája. Ez évben például a legnagyobb erőkifejtést igénylő feladatot, az aratás gyors befejezését 123 kombájn és 380 aratógép segítette. Óriási összegeket emésztett fel a rizstelepek építése is. Államunk egyedül ebben az esztendőben 3 millió 500 ezer forintot fordított az öntözéses gazdálkodás kialakítására, nagy jövedelemhez juttatva ezáltal a dolgozó parasztokat. Sok minden egyébről beszélhetnek még népnevelőink, így például a falu egészségügyi helyzetének javulásáról, az ingyenes állatorvosi kezelés előnyeiről, az állam által fizetett szakemberek segítségéről. Az agitációs munka során egy-egy család életéből is vegyenek példákat. Sok dolgozó paraszt gyermekét taníttatja az állam, vagy egyéb módon segíti boldogulását. Komondi Imre törökszentmiklósi dologozó parasztnak például 9.900 forint, Pataki Gergely kőtelki gazdálkodónak pedig 9.700 forint lakásépítési kölcsönt folyósított. A termelőszövetkezeteinknek nyújtott hitelekben is érezhető államunk segítő, támogató keze. Persze az államnak sem hull mannaként az égből a pénz. Az anyagi alap megteremtéséhez hozzájárulni valamennyiünknek becsületbeli kötelessége. Sokat építettünk, sokat tettünk már eddig falvaink boldogulásáért. Az is igaz azonban, hogy — népünk fejlődő igényeihez mérten — sok mindenre volna még szükség. Nagyivánon például kultúrházat, Tiszaőrsön egészségházat akarnak építeni. A villanyhálózat bővítését, új kutak fúrását, stb. minden faluban tervezik. Népnevelőink magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy a falu fejlődése, a célkitűzések megvalósítása tőlük is függ. A most jegyzett összeg 50 százaléka ott marad a községben, azok fejlődését szolgálja. A dolgozó parasztoknak van is módjuk a jegyzésre. A szövetkezetekben ez évben az állami segítség hasznosításával megnövekedett a jövedelem. Az egyénileg dolgozó parasztoknak is megvan a haszna. Vincze Imre 9 holdas tiszafüredi egyénileg dolgozó paraszt több ezer forintot kapott a napokban a szerződéses növénytermelésért. Tehát aki igénybe veszi az állam által biztosított kedvezményeket, annak megvan a búsás jövedelme, van miből viszonozni az állam gondoskodását. Falvaink dolgozói közül egyre többen értik meg a békekölcsönjegyzés szükségességét és jó szívvel adnak kölcsön államunknak. Réder László elvtárs, az újonnan alakult tiszafüredi Szabad Föld TSZ tagja hetedmagát tartja el keresetéből, mégis jegyzett 400 forint békekölcsönt. Népnevelőinkre vár a feladat, hogy minden dolgozó paraszttal megértenék: csak összefogással, közös erőfeszítéssel haladhatunk gyorsan előre. Ezért szükséges, hogy a munkásosztályhoz hasonlóan dolgozó parasztságunk is egyöntetűen tegyen hitet hazaszeretete, áldozatkészsége mellett; B furkevel Vörös Csillag TSZ 2. sz. üzemegységében minden gabonát keresztsorosan vetettek A furkevel Vörös Csillag Termelőszövetkezet 2. sz. üzemegységében Simon elvtárs, az üzemegység vezetője és Katona elvtárs, a kihelyezett agronómus helyesen szervezte meg az őszi munkát. A traktorosok jó magágyat készítettek. Az összes árpát és búzát keresztsorosan vezették az üzemegység területén, A mezőtúri Haladás Termelőszövetkezetben silózással pótolják a takarmányt A mezőtúri Haladás Termelőszövetkezetben az idei jó takarmánytermés ellenére is mutatkozik még takarmányhiány, különösen szálastakarmányokból. Ezt most silózással pótolják. Besilózzák az összes másodvetésű kukoricát. Ezenkívül 100 köbméter koncentrált silótakarmányt készítenek. Ezzel 300 mázsa szemestakarmányt takarítanak meg. A termelőszövetkezet idáig 70 százalékra teljesítette egész évi silózási tervét, Magyar államtárrsak üdvözlő táviratai a Kínai Népköztársaság fennállásának hatodik évfordulóján A Kínai Népköztársaság fennállásának hatodik évfordulója alkalmából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Mao Ce tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Csou En laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének üdvözlőtáviratot küldött. (MTI). A hazaszeretet és a héke ti karat nagyszerű megnyilvánulása Gaál Antal Isz-tag 1800 forintot jegyzett Túrkeve, az első termelőszövetkezeti város dolgozói az elmúlt évek során sokat kaptak államunktól. Több millió forintos beruházással korszerűsítették a gépállomást, amelynek gépparkja évrőlévre gyarapodik. Ebben az évben már 13 kombájn, 33 traktoros aratógép, 40 kultivátor és többek között 29 cséplőgép segítette a túrkevei termelőszövekezeti tagok munkáját. A Harcos TSZ-ben nagyösszegű beruházással melegházak épültek és a gyógyvíz kihasználására fürdő létesült. A Vörös Csillag TSZ-ben lakóházak, új gazdasági épületek, istállók épültek és a szállítást megkönnyíti a keskenyvágányú kisvasút. A szövetkezet tagjainak jövedelme meghaladja a jól gazdálkodó középparasztok életszínvonalát. Az igyekvő, szorgalmas szövetkezeti parasztokat megbecsülik. Gaál Antal, volt középparaszt, a tsz tagja, a „Szocialista munka hőse” kitüntetést kapta. Nemrég végezte el a 10 hónapos szakiskolát és a szövetkezet egyik üzemegységének vezetője lett. Megyei tanácstag. Véleményét, javaslatait meghallgatják, és tevékenyen részt vesz ilymódon a megye és a szövetkezeti város életének irányításában. Fiai mind főiskolán tanulnak. Gaál elvtárs hazafias kötelességének érezte, hogy békekölcsönjegyzéssel is Kocsi Mihály, a tiszaugi begyűjtési állandó bizottság elnöke, nemrég lépett be a Kossuth TSZCS-be. Jól gazdálkodott ez évben is. Kenyér és takarmánygabonából szép termése lett. Beadási kötelezettségét, adóját mindig pontosan rendezi. Néhány nappal ezelőtt 33 mázsa kukoricára kötött értékesítési szerhozzájáruljon az ország építéséhez. 1800 forint békekölcsönt jegyzett. A többi termelőszövetkezeti tag is jó példát mutat a kölcsönjegyzésben. Oláh János a karcagi Április 4 TSZ elnöke. Bényei Gábor a Béke TSZ elnöke 1000—1000 forint, R. Kovács Mihály hatcsaládos tsz tag, aki a Dózsa TSZ-ben dolgozik 400 forint, Fekete Imre szajoli osztag ugyancsak 400 forint békekölcsönt jegyzett, ződést. Az előlegként kapott 3 ezer forintból ruhát vett a gyerekeinek és 500 forint békekölcsönt jegyzett. A szépen berendezett, tiszta lakás a háziasszony gondos munkájáról tanúskodik. Új bútoruk, rádiójuk van. Most, hogy a közös gazdálkodás útjára léptek, még nagyobb jövedelemre számít a család. Kocsi Mihály, a tiszaug .begyűjtési állandó bizottság elnöke : 500 forint A népfrontbizottsági tagok az ehe k között Szolnok megye népfrontbizottságainak kétezerháromszáz tagja közül a békekölc ön-jegyzés első napján több mint nyolcszázan tettek eleget hazafias kötelezettségüknek. Azóta nap nap után újabb száz és száz népfrontbizottsági tag írja nevét a kölcsönjegyzési ívekre. Karcag termelőszövetkezeti város negyvenkét tagú népfrontbizottsága csaknem teljes egészében lejegyzett már. Elsőnek ajánlotta fel kölcsönét az államnak a város tizennégy jómódú gazdája — tizennégy termelőszövetkezeti tag — köztük 1000— 1000 forintos jegyzései Bártfai Sándor, a Lenini Igazság TSZ és Kasza Béla, a Dózsa TSZ elnöke. Példamutatóan, jegyeznek a megyei népfrontbizottság tagjai is. A népfrontbizottság elnöke, dr. Bene Zoltán főorvos 6 500, a titkára, Kun Elek pedig 3 000 forint békekölcsönt ajánlott fel. Hasonlóan szépen jegyeztek a megyei népfrontbizottság többi értelmiségi tagja is:dr. Sarkadi László kereken 10 000 forintot, a népfront bizottság elnökségi tagja, dr. Korpás László ügyvéd 8 000 forintot, míg Keres Emil, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, Turányi István, a Szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem Dékánja 4 000— 4 000 forintot írt a jegyzési ívekre. A falvakban is az első jegyzők között vannak a helyi népfront bizottságok elnökei és tagjai, Fegyverneken K. Molnár József, Tiszaföldváron Molnár Sándor dolgozó parasztok, egyben népfomfoizottsági elnökök is, 400—400 forinttal járultak hozzá az ország építéséhez. Tiszaföldvár közelében, a homoki tanyarészen lakik Kiss B. György köztiszteletben álló mintagazda, a járási népfront bizottság elnökhelyettese. Mindenki mást megelőzve 500 forint békekölcsönt jegyzett. A dolgozó parasztoknak elmondotta, hogy — mint járási népfrontbiztostsági tag — jól tudja, mi épült Vrár a járás területén a dolgozók kölcsönadott forintjaiból: új családi házak, utak, iskolák, orvosi rendelők és kulturotthonok. Azért jegyzett 500 forintot, hogy a második ötéves tervben méginkább felvirágozzanak a járás községei. Földmívett szövetkezeti tehetők és dolgosok példaitdatása Lelkes hangulatban, már az első napokban több mint egymillió forintot jegyeztek a Hatodik Békekölcsönből a földművesszövetkezetek vezetői és dolgozói. A MÉSZÖV Felvásárlási Igazgatósága elsőként jelentette, hogy dolgozói 66.000 forintot adtak kölcsön államunknak. A földművesszövetkezetek közül a jászberényiek lettek az elsők. Az egy főre eső átlag itt 720 forint. Ambrus József ügyvezető 1.500 forintot jegyzett. Elmondotta, hogy örömmel adja pénzét, mert látja a szövetkezetek hatalmas fejlődését. A jászberényi földművesszövetkezetnek 1949-ben csak egy boltja volt, ma már 21 üzlet szolgálja a vásárlók zavartalan jó ellátását. Szalóki István, a járási központ dolgozója 650 forintot jegyzett. — Nyolc gyermekem van mondotta — szívesen adom forintjaimat, mert látom, hogy gyermekeim szép iskolában tanulhatnak és sokkal jobb körülmények között nevelkedhetnek, mint annak idején mi. Jászapátiban Nyitrai Miklós ügyvezető 2000, Vágó Béla üzemágvezető 1.000, Mezőtúron Cser Sándor 1.000, Jászárokszálláson Szabó János boltvezető 1.000, Törökszentmiklóson Szerényi András 1.000, Pór Józsefné 900, Markóth Imre 700 forintot jegyzett. A földművesszövetkezetek választott vezetői példásan kivették részüket a békekölcsönjegyzésből és a felvilágosító munkából. A felvásárlási, közétkeztetési és boltbizottsági tagokat is meghívták arra a vezetőségi értekezletre, melyen a Hatodik Békekölcsön jegyzésről beszéltek. Vállalták, hogy példát mutatnak a tagoknak. Kaszás Lajos kisújszállási igazgatósági tag 1.600 forintot jegyzett, s kijelentette, hogy szisen adja államunknak kölcsön a jegyzett összeget, mert ma sokkal jobb a sorsa, mint a múltban volt. Túrkevén Szabó István igazgatósági tag 1.500, Tiszaőrsön Gál Lajos 800, Jászkiséren Tantó János felügyelőbizottsági tag 1.400 forintot jegyzett, Másfélmillió forintot jegyeztek már a gépállomások dolgozói A megye 23 gépállomásán a dolgozóknak több mint háromnegyedrésze lejegyzett már. A traktorosok, szerelők, mezőgazdászok, akik a jegyzés első három napján másfél millió forint békekölcsönt ajánlottak fel az államnak, jól tudják, hogy hamarosan traktorok, cséplőgépek, kombájnok és más gépek alakjában tér vissza gépállomásukra a kölcsönadott forint. Államunk már eddig is sok millió forintot fordított a megye gépállomásaira. Jelenleg 1362 traktorral, 128 kombájnnal, 357 aratógéppel, 764 cséplőgéppel és számtalan egyéb mezőgazdasági géppel segítik a termelőszövetkezetek, s az egyénileg dolgozó parasztok munkáját. A Mezőtúri Gépállomáson a dolgozók 90 százaléka lejegyzett. Csütörtök délig több mint 80 ezer forint gyűlt össze. A népnevelőknek nem kellett messze menni agitációs érvekért, hiszen Mezőtúr termelőszövetkezeti városban épül az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb gépállomása. Eddig 4 és fél millió forintot építettek be a gépállomásba és az idén újabb két milliót fordít rá államunk. Amikor Busi Gyula szerelő 600 forintot jegyzett, arra gondolt, hogy hamarosan már az új szerelőcsarnokban — új gépekkel jobban és könnyebben — végezheti munkáját. Bodnár Gábor kombájnvezető szintén 600 forinttal járult hozzá a békekölcsönhöz, amelynek forintjaiból új, 30 gép befogadására alkalmas kombájszín épül a gépállomáson. Id. Sőrés Zsigmond és Farkas András traktorosok is szívesen jegyeztek 700—700 forintot, hiszen ez is hozzájárulás a gépállomáshoz vezető új kövesúthoz, amelyen könnyebben járhatnak majd gépeikkel. Ma már majdnem minden második gépállomási dolgozó saját házában lakik. Az állam közel egymillió forint hitelt adott a gépállomás dolgozóinak a Béke-telepen folyó kislakás-építkezésekhez. Példamutatóan jegyeznek a gépállomások fiataljai, akik talán a legtöbbet kapták az elmúlt években. Kunhegyesen és Alattyánban, ahol különösen sok fiatal dolgozik, a DISZ tagok elsők között írták nevüket a kölcsönjegyzési ívre. Az Alattyáni Gépállomás DISZ titkára, Fekete Pál 700 forintot, Tóth Gábor és Boros Mihály DISZ vezetőségi tagok 500—500 forintot jegyeztek. A Kunhegyesi Gépállomáson az első három nap alatt valamennyi fiatal lejegyzett. Elsőként 650 forintot Katona Gábor mérnökgyakornok, a DISZ szervezet titkára. A gépállomás egyik legfiatalabb traktorosa, a 20 éves Fridrich István, a DISZ titkáron is túltett. 700 forintot jegyzett. Elmondotta, hogy havonta 1300—1400 forintot keres. Tavaly motorkerékpárt is vett, az idén beruházkodik. Szívesen adja kölcsön a 700 forintot az államnak, mert sokszorosan visszatérül az; r A mezeihéki Táncsics TSZ-ben fHrik a bafenririW A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben a legtöbb helyen megérett a kukorica, s a tsz tagjai hozzáfogtal a töréséhez. Ezideig 5 hold van letörve. Más a szárat takarítják be a földről, hogy a traktorosok mielőbb megkezdhessék a vetőágy készítését. A tiszaiénál Új Élet TSZ-ben 10, az ujszászi Szabadság TSZ-ben 20, a Bem TSZ-ben pedig 40 hold hlihnrint trfx>V lesz. Megyénk többi közös gazdaságában is lássanak mielőbb a kukoricatöréshez, a betakarításhoz, hogy az őszi gabonafélék vetésére mielőbb sor kellrüljön.