Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-01 / 231. szám

SlDlinkiMayd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁ­CS, LAPJA VII. évfolyam 231. szám Ara 50 fillér 1955. október 1­. szombat Falusi népnevelőink feladata E­gymásután érkeznek a hírek arról, hogy megyénk üzemei­ben a munkások példamutatóan jegyeztek, tehetségükhöz mérten adták kölcsön forintjaikat az államnak. A dolgozó parasztok kö­zül is egyre többen ismerik fel, hogy a békekölcsön-jegyzéssel köz­ségük boldogulását, saját javukat szolgálják. Nem egyedülálló az olyan példa, mint a tiszaburai Lenin TSZ egyik tagjának, Papp Gyulának esete. A 62 éves, beteges ember azzal állított be a szövetke­zetbe, hogy ő sem marad le a töb­biek mögött: 400 forintot jegyzett. Kasza István, a tiszabői Szabad Föld TSZ új tagja, traktoros a gépállomáson már jegyzett 700 fo­rintot, de a szövetkezetben is lé­pést tartott a többiekkel: 300 forin­tot írt a neve után: „így is csak töredékét tudjuk viszonozni álla­munk segítségének. — mondotta. — Egyik gyermekem a bölcsődében van, a másik a nap­köziben. Alig fizetek értük pár fillért naponta.’’ Általános tapasztalat az, hogy a dolgozó parasztok jobban le­gyeznek, mint tavaly. S ebben nem kis része van a községi pártbizott­ságok, a népnevelők felvilágosító munkájának. A kunmadarasi köz­ségi pártbizottság például röplapot adott ki. Ezen röviden vázolták a község múltbeli és jelenlegi viszo­nyait, utaltak arra, miért szüksé­ges a békekölcsön jegyzése, mire használják a helyben maradó ös­­­szeget. Ezeket olvashatni a röpla­pon: „Ha csak 200 forintot jegyez minden dolgozó paraszt, akkor is annyi pénz marad a községben, hogy abból egy Northon-kutat és 2 kilométer betonjárdát tudunk építeni”. A kommunisták példamu­tatása nem is maradt el. Az elsők között volt kétszázhét kommunista. Átlag 468 forintot jegyeztek. Előfordulnak azonban olyan fe­­­j­lenségek is, hogy egyes dol­gozó parasztok tehetségükhöz mér­ten keveset jegyeznek, nem tulaj­donítanak nagy jelentőséget a köl­­csön­jegyzésnek. Az ilyen esetek ar­ra vezethetők vissza, hogy a nép­nevelők sok esetben nem rendel­keznek megfelelő érvekkel, s mivel eddig felvilágosító munkát sok he­lyen csak kampányszerűen végez­tek, nincs meg a kellő gyakorla­tuk, nem eléggé magabiztosak. A községi pártbizottságoknak szá­­molniok kell ezzel, s megfelelő ér­vekkel kell ellátni a népnevelőket. Van nekik miről beszélni. Csépán például bevezették a villanyt, vas­útvonalat építettek. A téglagyár­ban ezelőtt 10 évvel még csutká­val égették a téglát, ma már a kor­szerű gépekkel, présházzal, szárí­tókkal, fürdővel, ebédlővel és kul­­túrházzal ellátott üzem naponta 20—24.000 téglát gyárt. Most vet­ték tervbe a szőlőbe kivezető út kövezését. Ez persze az eredmé­nyeknek, terveknek csak a töredé­ke. Ezekhez hasonlót minden köz­ségből sorolhatnánk. A jegyzett összeg természetesen nemcsak helyi, hanem orszá­gos létesítményekben is gyümöl­csözik. Végső soron azok is a dol­gozók javát szolgálják. Az állam­nak kölcsönadott forintok is hoz­zájárulnak például a mezőgazdaság nagyobb mérvű gépesítéséhez. Szük­sége van erre nemcsak a szövet­kezeteknek, hanem az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Eddig is sok segítségben részesítette őket a gépállomás, de azért sok helyen még ki voltak téve az igauzsorá­nak. Kengyelen például Papp Já­nos dolgozó paraszt 4 hold búzáját egy hold hasznáért vetette el az egyik fogaterővel rendelkező gazda. Az ilyen esetek megszünte­tésére törekszik kormányzatunk. Erőfeszítése eddig is eredményes volt. A traktorok százai segítik a megyében a több termelésért vívott harcot. Évről-évre könnyebbül a dolgozó parasztok munkája. Ez év­­ben például a legnagyobb erőkifej­tést igénylő feladatot, az aratás gyors befejezését 123 kombájn és 380 aratógép segítette. Óriási ös­­­szegeket emésztett fel a rizstelepek építése is. Államunk egyedül eb­ben az esztendőben 3 millió 500 ezer forintot fordított az öntözéses gazdálkodás kialakítására, nagy jövedelemhez juttatva ezáltal a dolgozó parasztokat. S­ok minden egyébről beszél­hetnek még népnevelőink, így például a falu egészségügyi helyzetének javulásáról, az ingye­nes állatorvosi kezelés előnyeiről, az állam által fizetett szakemberek segítségéről. Az agitációs munka során egy-egy család életéből is vegyenek példákat. Sok dolgozó paraszt gyermekét taníttatja az állam, vagy egyéb módon segíti boldogulását. Komondi Imre török­szentmiklósi dologozó parasztnak például 9.900 forint, Pataki Ger­gely kőtelki gazdálkodónak pedig 9.700 forint lakásépítési kölcsönt fo­lyósított. A termelőszövetkezeteink­nek nyújtott hitelekben is érezhető államunk segítő, támogató keze. Persze az államnak sem hull man­naként az égből a pénz. Az anyagi alap megteremtéséhez hozzájárulni valamennyiünknek becsületbeli kö­telessége. Sokat építettünk, sokat tettünk már eddig falvaink boldogu­lásáért. Az is igaz azonban, hogy — népünk fejlődő igényeihez mér­ten — sok mindenre volna még szükség. Nagyivánon például kul­­túrházat, Tiszaőrsön egészségházat akarnak építeni. A villanyhálózat bővítését, új kutak fúrását, stb. minden faluban tervezik. Népne­velőink magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy a falu fejlődé­se, a célkitűzések megvalósítása tőlük is függ. A most jegyzett ös­­­szeg 50 százaléka ott marad a köz­ségben, azok fejlődését szolgálja. A dolgozó parasztoknak van is módjuk a jegyzésre. A szövetkeze­tekben ez évben az állami segítség hasznosításával megnövekedett a jövedelem. Az egyénileg dolgozó parasztoknak­­ is megvan a haszna. Vincze Imre 9 holdas tiszafüredi egyénileg dolgozó paraszt több ezer forintot kapott a napok­ban a szerződéses növénytermelés­ért. Tehát aki igénybe veszi az állam által biztosított kedvezményeket, annak megvan a búsás jövedelme, van miből viszonozni az állam gon­doskodását. F­alvaink dolgozói közül egyre többen értik meg a békeköl­csönjegyzés szükségességét és jó szívvel adnak kölcsön államunk­nak. Réder László elvtárs, az újon­nan alakult tiszafüredi Szabad Föld TSZ tagja hetedmagát tartja el keresetéből, mégis jegyzett 400 forint­ békekölcsönt. Nép­nevelőinkre vár a feladat, hogy minden dolgozó paraszttal megér­tenék:­ csak összefogással, közös erőfeszítéssel haladhatunk gyorsan előre. Ezért szükséges, hogy a munkásosztályhoz hasonlóan dolgo­zó parasztságunk is egyöntetűen tegyen hitet hazaszeretete, áldozat­­készsége mellett; B furkevel Vörös Csillag TSZ 2. sz. üzemegységében minden gabonát keresztsorosan vetettek A furkevel Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet 2. sz. üzemegységé­ben Simon elvtárs, az üzemegység vezetője és Katona elvtárs, a kihe­lyezett agronómus helyesen szer­vezte meg az őszi munkát. A trak­torosok jó magágyat készítettek. Az összes árpát és búzát kereszt­sorosan vezették az üzemegység területén, A mezőtúri Haladás Termelőszövetkezetben silózással pótolják a takarmányt A mezőtúri Haladás Termelőszö­vetkezetben az idei jó takarmány­termés ellenére is mutatkozik még takarmányhiány, különösen szá­lastakarmányokból. Ezt most siló­zással pótolják. Besilózzák az ös­­­szes másodvetésű kukoricát. Ezen­kívül 100 köbméter koncentrált si­­lótakarmányt készítenek. Ezzel 300 mázsa szemestakarmányt takaríta­nak meg.­ A termelőszövetkezet idáig 70 százalékra teljesítette egész évi silózási tervét, Magyar államtárrsak üdvözlő táviratai a Kín­ai Népköztársaság fennállásának hatodik évfordulóján A Kínai Népköztársaság fennállásának hatodik évfordulója al­kalmából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Mao­ Ce tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke Csou­ En laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének üdvözlőtáviratot küldött. (MTI). A hazaszeretet és a h­é­ke ti ka­r­at nagyszerű megnyilvánulása Gaál Antal Isz-tag 1800 forintot jegyzett Túrkeve, az első termelőszövet­kezeti város dolgozói az elmúlt évek során sokat kaptak államunk­tól. Több millió forintos beruhá­zással korszerűsítették a gépállo­mást, amelynek gépparkja évről­­évre gyarapodik. Ebben az évben már 13 kombájn, 33 traktoros ara­tógép, 40 kultivátor és többek kö­zött 29 cséplőgép segítette a túr­­kevei termelőszövekezeti tagok munkáját. A Harcos TSZ-ben nagy­összegű beruházással melegházak épültek és a gyógyvíz kihasználá­sára fürdő létesült. A Vörös Csillag TSZ-ben lakóhá­zak, új gazdasági épületek, istállók épültek és a szállítást megkönnyíti a keskenyvágányú kisvasút. A szö­vetkezet tagjainak jövedelme meg­haladja a jól gazdálkodó középpa­rasztok életszínvonalát. Az igyek­vő, szorgalmas szövetkezeti pa­rasztokat megbecsülik. Gaál Antal, volt középparaszt, a tsz tagja, a „Szocialista munka hőse” kitüntetést kapta. Nemrég végezte el a 10 hónapos szakiskolát és a szövetkezet egyik üzemegységének vezetője lett. Megyei tanácstag. Véleményét, javaslatait meghall­gatják, és tevékenyen részt vesz ily­­módon a megye és a szövetkezeti város életének irányításában. Fiai mind főiskolán tanulnak. Gaál elv­­társ hazafias kötelességének érez­te, hogy békekölcsönjegyzéssel is Kocsi Mihály, a tiszaugi begyűj­tési állandó bizottság elnöke, nem­rég lépett be a Kossuth TSZCS-be. Jól gazdálkodott ez évben is. Ke­nyér és takarmánygabonából szép termése lett. Beadási kötelezettsé­gét, adóját mindig pontosan rendezi. Néhány nappal ezelőtt 33 mázsa kukoricára kötött értékesítési szer­hozz­ájáruljon az ország építéséhez. 1800 forint békekölcsönt jegyzett. A többi termelőszövetkezeti tag is jó példát mutat a kölcsönjegy­­zé­sben. Oláh János a karcagi Áp­rilis 4 TSZ elnöke. Bényei Gábor a Béke TSZ elnöke 1000—1000 fo­rin­t, R. Kovács Mihály hatcsaládos tsz tag, aki a Dózsa TSZ-ben dolgo­zik 400 forint, Fekete Imre szajoli os­ztag ugyancsak 400 forint béke­kölcsönt jegyzett, ződést. Az előlegként kapo­tt 3 ezer forintból ruhát vett a gyerekeinek és 500 forint békekölcsönt jegyzett. A szépen berendezett, tiszta lakás a háziasszony gondos munkájáról tanúskodik. Új bútoruk, rádiójuk van. Most, hogy a közös gazdálko­dás útjára léptek, még nagyobb jö­vedelemre számít a család. Kocsi Mihály, a tiszau­g­ .begyűjtési­­ állandó bizottság elnöke : 500 forint A népfrontbizottsági tagok az ehe k között Szolnok megye népfrontbizottsá­gainak kétezerháromszáz tagja kö­zül a békekölc ön-jegyzés első nap­ján több mint nyolcszázan tettek eleget hazafias kötelezettségüknek. Azóta nap nap után újabb száz és száz népfrontbizottsági tag írja ne­vét a kölcsönjegyzési ívekre. Karcag termelőszövetkezeti város negyvenkét tagú népfrontbizott­sága csaknem teljes egészében le­jegyzett már. Elsőnek ajánlotta fel kölcsönét az államnak a város ti­zennégy jómódú gazdája — tizen­négy termelőszövetkezeti tag — köz­tük 1­000— 1000 forintos jegyzései Bártfai Sándor, a Lenini Igazság TSZ és Kasza Béla, a Dózsa TSZ elnöke. Példamutatóan, jegyeznek a me­gyei népfrontbizottság tagjai is. A népfrontbizottság elnöke, dr. Bene Zoltán főorvos 6 500, a titkára, Kun Elek pedig 3 000 forint békekölcsönt ajánlott fel. Hasonlóan szépen je­gyeztek a megyei népfrontbizottság többi értelmiségi tagja is:dr. Sarka­­di László kereken 10 000 forintot, a népfront bizottság elnökségi tagja, dr. Korpás László ügyvéd 8 000 fo­rintot, míg Keres Emil, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, Turá­­nyi István, a Szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem Dékánja 4 000— 4 000 forintot írt a jegyzési ívekre. A falvakban is az első jegyzők között vannak a helyi népfront bi­zottságok elnökei és tagjai, Fegyver­­neken K. Molnár József, Tiszaföld­­váron Molnár Sándor dolgozó pa­rasztok, egyben népfomfoizottsági el­nökök is, 400—400 forinttal járultak­ hozzá az ország építéséhez. Tisza­földvár közelében, a homoki tanya­­részen lakik Kiss B. György köz­­tiszteletben álló min­tagazda, a já­rási népfront bizottság elnökhelyet­tese. Mindenki mást megelőzve 500 forint békekölcsönt jegyzett. A dolgozó parasztoknak elmon­dotta, hogy — mint járási népfront­biztos­tsági tag — jól tudja, mi épült Vr­ár a járás területén a dolgozók kölcsönadott forintjaiból: új családi házak, utak, iskolák, orvosi rende­lők és kulturotth­onok. Azért jegy­zett 500 forintot, hogy a második öt­éves tervben mégin­kább felvirágoz­zanak a járás községei. Földmí­vett szövetk­ezeti tehetők és dolgosok példaitd­at­ása Lelkes hangulatban, már az el­ső napokban több mint egymillió forintot jegyeztek a Hatodik Béke­kölcsönből a földművesszövetkeze­tek vezetői és dolgozói. A MÉSZÖV Felvásárlási Igazga­tósága elsőként jelentette, hogy dol­gozói 66.000 forintot adtak kölcsön államunknak. A földművesszövet­kezetek közül a jászberényiek let­tek az elsők. Az egy főre eső átlag itt 720 forint. Ambrus József ügy­vezető 1.500 forintot jegyzett. El­mondotta, hogy örömmel adja pén­zét, mert látja a szövetkezetek ha­talmas fejlődését. A jászberényi földművesszövetkezetnek 1949-ben csak egy boltja volt, ma már 21 üz­let szolgálja a­ vásárlók zavartalan jó ellátását. Szalóki István, a járási központ dolgozója 650 forintot jegyzett. — Nyolc gyermekem van mon­dotta — szívesen adom forintjai­mat, mert látom, hogy gyermekeim szép iskolában tanulhatnak és sok­kal jobb körülmények között nevel­kedhetnek, mint annak idején mi. Jászapátiban Nyitrai Miklós ügy­vezető 2000, Vágó Béla üzemágvezető 1.000, Mezőtúron Cser Sándor 1.000, Jászárokszálláson Szabó János bolt­vezető 1.000, Törökszentmiklóson Szerényi András 1.000, Pór Józsefné 900, Markóth Imre 700 forintot jegyzett. A földművesszövetkezetek válasz­tott vezetői példásan kivették ré­szüket a békekölcsönjegyzésből és a felvilágosító munkából. A felvá­sárlási, közétkeztetési és boltbizott­sági tagok­at is meghívták arra a vezetőségi értekezletre, melyen a Hatodik Békekölcsön jegyzésről be­széltek. Vállalták, hogy példát mutatnak a tagoknak. Kaszás Lajos kisújszál­lási igazgatósági tag 1.600 forintot jegyzett, s kijelentette, hogy szi­­sen adja államunknak kölcsön a jegyzett összeget, mert ma sokkal jobb a sorsa, mint a múltban volt. Túrkevén Szabó István igazgató­­sági tag 1.500, Tiszaőrsön Gál La­jos 800, Jászkiséren Tantó János felügyelőbizottsági tag 1.400 forin­tot jegyzett, Másfélmillió forintot jegyeztek már a gépállomások dolgozói A megye 23 gépállomásán a dol­gozóknak több mint háromnegyed­része lejegyzett már. A traktoro­sok, szerelők, mezőgazdászok, akik a jegyzés első három napján más­fél millió forint békekölcsönt aján­lottak fel az államnak, jól tudják, hogy hamarosan traktorok, cséplő­gépek, kombájnok és más gépek alakjában tér vissza gépállomásuk­ra a kölcsönadott forint. Államunk már eddig is sok millió forintot fordított a megye gépállomásaira. Jelenleg 1362 traktorral, 128 kom­bájnnal, 357 aratógéppel, 764 csép­lőgéppel és számtalan egyéb mező­­gazdasági géppel segítik a termelő­­szövetkezetek, s az egyénileg dol­gozó parasztok munkáját. A Mezőtúri Gépállomáson a dol­gozók 90 százaléka lejegyzett. Csü­törtök délig több mint 80 ezer fo­rint gyűlt össze. A népnevelőknek nem kellett messze menni agitációs érvekért, hiszen Mezőtúr termelő­szövetkezeti városban épül az or­szág egyik legnagyobb és legkorsze­rűbb gépállomása. Eddig 4 és fél millió forintot építettek be a gép­állomásba és az idén újabb két mil­liót fordít rá államunk. Amikor Busi Gyula szerelő 600 forintot jegyzett, arra gondolt, hogy hama­rosan már az új szerelőcsarnokban — új gépekkel jobban és könnyeb­ben — végezheti munkáját. Bodnár Gábor kombájnvezető szintén 600 forinttal járult hozzá a békeköl­csönhöz, amelynek forintjaiból új, 30 gép befogadására alkalmas kombájszín épül a gépállomáson. Id. Sőrés Zsigmond és Farkas And­rás traktorosok is szívesen jegyez­tek 700—700 forintot, hiszen ez is hozzájárulás a gépállomáshoz ve­zető új kövesúthoz, amelyen kön­­­nyebben járhatnak majd gépeikkel. Ma már majdnem minden második gépállomási dolgozó saját házában lakik. Az állam közel egymillió forint hitelt adott a gépállomás dolgozóinak a Béke-telepen folyó kislakás-építkezésekhez. Példamutatóan jegyeznek a gép­állomások fiataljai, akik talán a legtöbbet kapták az elmúlt évek­ben. Kunhegyesen és Alattyánban, ahol különösen sok fiatal dolgozik, a DISZ tagok elsők között írták ne­vüket a kölcsönjegyzési ívre. Az Alattyáni Gépállomás DISZ titká­ra, Fekete Pál 700 forintot, Tóth Gábor és Boros Mihály DISZ ve­zetőségi tagok 500—500 forintot je­gyeztek. A Kunhegyesi Gépállomá­son az első három nap alatt vala­mennyi fiatal lejegyzett. Elsőként 650 forintot Katona Gábor mérnök­­gyakornok, a DISZ szervezet tit­kára. A gépállomás egyik legfiata­labb traktorosa, a 20 éves Fridrich István, a DISZ titkáron is túltett. 700 forintot jegyzett. Elmondotta, hogy havonta 1300—1400 forintot keres. Tavaly motorkerékpárt is vett, az idén beruházkodik. Szíve­sen adja kölcsön a 700 forintot az államnak, mert sokszorosan vissza­térül az; r A mezeihéki Táncsics TSZ-ben fHrik­ a bafenririW A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben a legtöbb helyen meg­érett a kukorica, s a tsz tagjai hozzáfogtal a töréséhez. Ezideig 5­ hold van letörve. Más a szárat takarítják be a földről, hogy a trak­torosok mielőbb meg­kezdhessék a vetőágy készítését. A tiszaiénál Új Élet TSZ-ben 10, az ujszászi Szabadság TSZ-ben 20, a Bem TSZ-ben pedig 40 hold hl­ihnr­int t­rfx>V les­z. Megyénk többi közös gazdaságában is lás­­­sanak mielőbb a ku­korica­töréshez, a be­­­­takarításhoz, hogy az­­ őszi gabonafélék veté­sére mielőbb sor ke­l­l­rüljön.

Next