Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-01 / 257. szám
Szolnokmegye NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 257. szám Ára 50 fillér Az egyénileg dogozó parasztok segítsék egymást a vetés meggyorsítása érdekében NÉPFRONTBIZOTTSÁGI TAGOK! EGYÉNILEG DOLGOZÓ PARASZTOK! A Hazafias Népfront korábban felhívással fordult minden hazáját szerető dolgozó paraszthoz kenyérgabonájának mielőbbi elvetése érdekében. A vetési munka megyeszerte komoly erőfeszítésekkel folyik, ennek ellenére az egyénileg dolgozó parasztok vetési munkáiban komoly lemaradás mutatkozik még ma is. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága azt kéri a helyi népfrontbizottságok tagjaitól, hogy — egyéni példamutatásukon túl — igyekezzenek olyan társadalmi mozgalmat szervezni, amelyben valamennyi fogattal és vetőgéppel rendelkező s vetési munkáját már teljesített dolgozó paraszt vállalja fogattal vagy vetőgéppel nem rendelkező gazdatársai megsegítését. Arra is megkérjük a helyi népfront bizottságok tagjait, hogy szorgalmazzák gazdatársaiknál a már elvégzett vetési munkák bejelentését Ezzel is segíti a helyi tanácsok munkáját. A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI BIZOTTSÁGA. A jászapáti járási operatív bizottság legyen gazdája a kenyérgabonavetésnek November 1-ét írunk. Tegnap lejárt a búzavetés határideje. A jászapáti járásban ezzel szemben még 13 000 kat. hold kenyérgabonavetés hiányzik. A késedelem miatt máris nagy veszteség érte a termelőket és a népgazdaságot egyaránt. Minél később kerül sor a vetésre annál több vetőmagot kell felhasználni, hogy meglegyen a megfelelő növénysűrűség. A mostani hűvösebb időszakiban pedig a kikelés is lassabban történik. — Mindezeket a körülményeket ismerik és tudják • a jászapáti járás egyénileg dolgozó parasztjai is, mégsem igyekeznek a vetéssel Hiányzik a párttagok, tanácstagok példamutatása Jászszentandráson az ötvenegy tanácstagból október 30-ig ■ még egyetlen egy som jelenítette be, hogy elvetette a kenyérgabonát. Füle István jászszentandrási dolgozó paraszt, járási tanácstag pedig 1300 négyszögöllel kevesebbet vetett a kötelező vetéstervnél. A jászapáti járásban a vetésterv teljesítésének elmaradását előmozdítja az, hogy a járási operatív bizottság legfeljebb ülésezik, de operatív intézkedéseket nem tesz a mulasztások megszüntetése érdekében. Sőt egyes járási operatív bizottsági tagok sem tartják magukra nézve kötelezőnek a bizottság határozatait. A jászapáti járási földművesszövetkezeti központ vezetője elmulasztotta Tiszasülyre idejében eljuttattni az adatbejelentő lapokat s nem magyarázta meg a községi tanács dolgozóinak azok kezelését. A jászapáti járási operatív bizottság figyelmein kívül hagyja azt, hogy az idén a vetés statisztikát a termelők bejelentései alapján állítják össze. Ezért nagyon fontos lenne a pontos adatszolgáltatás és nyilvántartás. A járási operatív bizottság azonban nem sok segítséget ad ahhoz hogy a községekben megfelelő számú és jólképzett munkaerő végezze a vetésstatisztika összeállításának adminisztratív munkáját. Jászdózsáki például egy nap 10 ellenőr is megfordult és tanácsokat adott, a vetésterv felbontását azonban egyetlen személy végzi, akinek emellett a bizottsággal együtt a határban is ellenőriznie kellette a vetéstervek teljesítését. A járási operatív bizottság gondoskodjon többek között arról, hogy a járás községeiben végre meginduljon a vetések szúrópróbaszerű ellenőrzése. Most kell figyelmeztetni, vagy felelősségre vonni azokat, akik kenyérgabona vetéstervüket csak részben, vagy egyáltalán nem teljesítették, amikor az időjárás még lehetővé teszi a jóminőségű talajmumikát és a vetést; A jászberényi járásban vonják felelősségre a búzavetést szabotáló kulákokat Kaszab József 27 holdas jászberényi kulák bejelentette, hogy 11 vh kenyérgabona vetéstervét teljesítette. Az ellenőrző bizottság pár nappal később felmérte a kulák vetésterületét és megállapította, hogy a kulák félre akarta vezetni a tanácsot, mert 11 hold kenyérgabona helyett csak 8 holdat vetett el. Kaszab József kulákot ezért a tanács vezetői feljelentették. A járási büntetőibíróság azonban még a mai napig sem tűzte ki a tárgyalást és semmi intézkedést nem tett a mezőgazdasági munkát szabotáló kulák ellen. Nyilvánvaló, ilyen körülmények között a kulákok és egyéb spekuláns elemek nem tartják magukra nézve kötelezőnek a kenyérgabona vetésterv teljesítését, ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT 2.380.000 forint az abádszalóki Lenin TSZ közös vagyona Az abádszalóki Lenin TSZ mai kunhegyesi járás egyik legnagyobb közös gazdasága. Földterüete és taglétszáma megkétszereződött. A nagyüzemi gazdálkodás igénye megmutatkozik ezévi terméseredményeikben is, de különösképpen szembetűnő a változás, ha a sz többéves működését vizsgáljuk. Az abádszalóki Lenin TSZ 1949-ben alakult. Akkor 5 mázsa 35 kiló búzát, 7 mázsa 31 kg rozsot, 31 mázsa cukorrépát, 3 mázsa 10 kiló napraforgót termeltek holdanként. Az idén 8,6 mázsa búza, 10,2 mázsa rozs, 64 mázsa burgonya, 7,6 mázsa napraforgó és 260 mázsa cukorrépa termett holdanként a tsz földjén. 1949-ben 377.986 forint volt a termelőszövetkezet közös vagyona. Ebben az évben a 2 milliót is meghaladja, pontosabban 2 380 473 forint. Az abádszalóki Lenin TSZ különösen az elmúlt hetek során növekedett meg, földterületben és taglétszámban egyaránt. A termelőszövetkezet területe több mint 2800 hold lett és a szövetkezet többéves eredményes munkája láttán háromszázhatvan dolgozó paraszt kérte felvételét. Az eredmények mellett természetesen hiányosságok is vannak a szövetkezetben. Nem teljesítették az állattenyésztési tervet s különösen a sertéstenyésztés és hizlalás tekintetében kell még sokat javítaniuk. Az állattenyésztés fejlesztésének alapját megteremtik a szövetkezet tagjai. Három 100 köbméteres silót építenek még és ezt megtöltik silótakarmánnyal. A termelőszövetkezetiben az idén a kukorica legnagyobb részét négyzetesen vetették és művelték. A kukoricatörés még nem fejeződött be teljes egészében, így az össztermés mennyiségét még nem tudták felmérni. A négyzetesen művelt kukoricatáblákon azonban az eddigi becslések szerint meglesz a 30 mázsás átlagtermés 1955. november 1., kedd SZOCIALISTA IPAR DOLGOZÓI! Harcoljatok azért, hogy a termelési tervet minden mutatószámra nézve sikeresen teljesítsék, biztosítsátok minden üzem ütemes munkáját! Minden módon erősítsétek a munkafegyelmet! Javítsátok a minőséget és csökkentsétek a termék önköltségét! A HAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM TISZTELETÉRE Ünnepi műszak kezdődött üzemeinkben Üzemeink túlnyomó részében ma reggel megkezdődött a forradalmi műszak. Munkásaink, műszaki értelmiségünk egy héten át ereje, tudása legjavával készül az ünnepre, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójára. Mindannyian azt akarják, hogy az elkövetkezendő néhány imp termelési eredményei magasan kiemelkedjenek s fontos határkövei legyenek az éves vállalások teljesítéséért folyó harcnak, a jövő évi előkészületeknek. A szolnoki gyárakban mozgalmasabb lett az élet ma reggel óta. A vidéki üzemekben verseny indult az éves terv mielőbbi befejezéséért. Nézzük meg, milyen eredménnyel biztat ez a nagyszerű kezdeményezés. A műszak első két órája a jó előkészítést bizonyítja ! Tegnap az első csípős téli nap köszöntött a tiszaparti gyártelepre, Martfűre. A reggeli órákiban a műhelyekben is elég hűvös volt még. A dolgozókat azonban hevítette az előkészület izgalma, a szívüket megmelengette az emlékezés az Októberi Forradalom eseményeire. Röpgyűlés volt mindenfelé a gyárépületekben, kezdődött az egyhetes ünnepi műszak. Előzőleg, a pénteki párttaggyűlések indították munkába a kommunisták legjobbjait. Az előkészületeket, a műszak lefolyását itt tervezték meg. A műhelyek kifogásolták, hogy nem kapnak elég jó anyagot a gumikeverőből. Móczár Ferenc, a gumikeverő és kihúzó főművezetője a taggyűlés színe előtt ígéretet tett, hogy ez nem akadályozza majd az ünnepi műszakot. Megfelelő mennyiségű és kifogástalan minőségű anyaggal látják el a gyártóműhelyeket. Szombaton Bodóczi Sándor főmérnökkel az élen a művezetők és mesterek megtárgyalták a konkrét feladatokat s meghatározták, hogy milyen segítséget adnak a műhelyeknek. A hétfő reggeli röpgyűléseken már a munkások vették át a szót. Egymás után tettek ígéretet a termelés fokozására, a minőség megjavítására, a takarékosságra. Az eredményeket két óránként értékelik. Már az első két órás értékelés eredményei is azt bizonyítják, hogy a jó előkészítés meghozta a gyümölcsét, a segéd- és kisegítőüzemek jó munkát végeztek, így zavartalanul folyhat a munka. A 34/b. cipőműhely két óra hossza alatt 3%-fal túlszárnyalta esedékes tervét. A gumigyárban a 44-es gumicsizmakészítő kör 8 százalékkal adott több árut kiszabásánál. A 46-os tornacipőműhely 107 százalékot ért el. Ezek az eredmények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ígérete szerint december 20-ra befejezhesse éves tervét a gyár. Szikszay Róbert: A Papírgyárban a minőség, a gazdaságosság a cél A Papírgyár dolgozói a november 7-i verseny során eddig jól túlszárnyalták mennyiségi tervüket. A forradalmi műszak során inkább a minőség megjavítására, a gyártási veszteségek csökkentésére törekszenek. A II.-es papírgépnél a Jakus, Tamási és Kraftsik brigádok meg :s tették erre kezdeményező vállalásukat. Elhatározták, hogy a műszak ideje alatt a 3-as minőséget teljesen megszüntetik, a selejtet pedig 0,5 százalékkal csökkentik. A III.-as papírgép brigádjai, — amint tudomást szereztek társaik vállalásáról, szintén megvitatták, milyen ígéreteket tehetnek. A vállalat igazgatósága jelentős céljutalmakat tűzött ki a forradalmi műszakban legjobb eredményt elérő brigádok részére. Balogh Károly. A Tiszamenti Vegyiművek savüzeme minden nap 2 százalékkal túlszárnyalja tervét A Tiszamenti Vegyiművek négy üzemrészében hétfőn reggel röpgyűléseket tartottak s ezzel megkezdődött az ünnepi műszak. Lelkesen tettek vállalást a gyár dolgozói, akiknek minden reményük megvan arra, hogy győztesen kerüljenek majd ki a versenyből, e néhány szorgos nap végén. A savüzem dolgozói kilenc pontban papírra is vetették vállalásukat s szilárdan elhatározták, hogy a mennyiségi törekvések mellett figyelemmel kísérik majd a gazdaságosságot is. ígéretük szerint a műszak minden napján 2 százalékkal több kénsavat termelnek, mint a kiszabás. Mindezt úgy, hogy a pörk kéntartalma 2 százalék fölé nem emelkedik. Az ,,A“ üzemrész hasznosítási százaléka legalább 96, a ,,B’’ üzemrészé pedig legalább 94 százalék lesz. A savüzem dolgozói vállalásukat csak akkor teljesíthetik, ha megkapják a kellő segítséget az előkészítő, illetve a kisegítő részlegektől. Ezért a bevándorló gépkezelői vállalták, hogy biztosítják a 2 százalék terv túlteljesítéséhez szükséges nyersanyagot. Susa Béláék 120 tonna polritet szállítanak a raktárba. A lakatosok is komoly célokat tűztek maguk elé. A karbantartó műhelyben többek között egy tartalék szivarhűtő ólmozási munkálatait végzik el. Márta Lajos. Az Apritágé jegyárban a sztahanovistáktól indult el a kezdeményezés Az ütemes, folyamatos tervteljesítést akarják elősegíteni a forradalmi műszak idején az Aprítógépgyár vasasai. A vállalat igazgatósága műszaki konferencián tette meg az előkészületeket. Az üzemi bizottság a sztahanovisták, élenjáró dolgozók figyelmét irányította a legfontosabb feladatokra, így a sztahanovista- és újítókör tagjai a gyengébben dolgozó, kevesebb szakmai tudással rendelkező szaktársaikat segítik majd a versenyben. Sok nagyszerű vállalás született már a műszak megindulása előtt. Zajéle Árpád, Szabó Lajos, Kispál István 2—3 nappal előbb fejezik be tervüket. Bathó István 220 drb henger határidő előtti megmunkálását vállalja. Sziliczei Sándor és Czigám István elhatározták: a munkában lévő gépek alkatrészeit határidőre elkészítik, hogy ne legyen fennakadás a munkában. A vállalat színjátszói, sportolói a műszak végén nagyszabású ünnepséget rendeznek majd. Nikolicza József. Mintha nem is Törökszentmiklóson, hanem valahol a Keleten lennénk, olyan színskála bomlik ki az ember előtt ezen a vásáron. A tanácsháza emeletéről nézve, csupán kocsma- és kalaptenger az utca, a hosszú sátorsorok világoskék, fehér, vörös kelmével vannak díszítve, öles betűk kiabálják az árusító vállalatok nevét, a kiszolgálók pedig hangos szóval dicsekszik világgá portékáik kiválóságát._ „Ide nézz, törökméz, tele cukor, fele méz”, „Erre gyere, Ferkő, Gyurka, itt rotyog a kolbász, hurka” — kiabálja a cukrász, hentes, de nem kell nagyon hívni a vásárlókat, mennek azok maguktól is, csak győzzék kiszolgálni őket. Nagy a forgalom a lacikonyhákon, kiváltkép a kenderesi földművesszövetkezeténél, mert csakhamar híre jutott, hogy itt mérik potom áron a legizletesebb pecsenyét. Italért sem kell a szomszédba menni, az is akad a kenderesieknél, olyan kívánatosan habzik a sör, hogy még a látása is csupa gyönyörűség. Amott a textilsátraknál komoly képpel mustrálgatják az árut az asszonyok, ez is kell, az is kell, de a sok szép között nehéz a választás, nem is azzal megy el az idő, hogy az árakat fontolgatják, hanem azzal, hogy melyiket válasszák. A Karcagi Kiskereskedelmi Vállalat hosszú sátra előtt egy bekecses, fakóbajuszú magyar morzsolgatja bütykös ujjaival a hatalmas, finomkötésű függöny rojtját. Mellette két fiatal — a menye, meg a fia. Nagyon messziről, Füzesgyarmatról jött el a vásárra, ajándékot vesz a gyerekeinek. Ilyen függönyt csak a kastély ablakán látott valamikor, neki sincs még ilyen, de a fiataloknak hadd legyen, megveszi hát. Hétszáz forint a szép pénz, az igaz, ám akármit nem vehet, ha eljött olyan messziről. Emlegessék csak meg, hogy milyen gavallér az öreg! A tolongó emberseregben katonák is sodródnak ide oda. Bálint István szakaszvezető már megvásárolta a magáét. Nemsokárta leszerel, újba akar öltözni. Szövetet vett, meg munkaruhát. Az illetményéből spórolta ősz SSGi A vásár egyik csodája a bútorpavilon volt. Sokan jöttek azzal a szándékkal, hogy újat vesznek a régi sifonér, a kivénhedt, szette tornyos ágy helyett. Dányi Gyula is azért van itt Abádszalókról. Gyönyörködik a politúr villogásában, a bútor nemes egyszerűségében, aztán rámutat ragyogó képpel az egyik telihálóra. — Az kell! — máris megy a kasszához, zörög a gép, aztán kiugrik a blokk, 7694 forintot mutat. Oda se neki, marad még a szopott levéltartóban, eleget keresett az idén a szövetkezetben. Lám, hát mégis érdemes csoporttagnak lenni. Egy-két esztendő — s máris telik új bútorra. Délfelé már csak a bámészkodók azok, akik nem szorongatnak valamilyen becsomagolt holmit a hónuk alatt. Dér Mihály bácsi, helybéli egyénileg dolgozó paraszt nagy bajban van, mert mi tagadás, nem szégyen az, elég alacsony ember, van hát baja az öles szitával és a huszonötüteres vajlinggal. Kérdezik is tőle a heccelődő legények: •— Mihály bátyám, hova viszi az a nagy vajling? — Az asszonyka, az asszonyíro, — scurrantja az öreg, de lenalkítja a hangját, mintha az as ■szony meghallaná — meg akarom lepni. Aszontam neki, hogy csak körülnézni gyürök. Kell ez az edény a kenyérdagasztáshoz. Meg aztán disznót is vágunk, lesz vagy három, száz kilós. Kell, amibe belerakom azt a sok disznóságot.’ Amíg Mihály bácsi megiszik egy pohár sört a vásár örömére, addig egy fiatal házaspár azon tanakodik, hogy megvegyék azt a szép zöld szögletes kályhát. Jön a tél, bármilyen nagy is a szerelem melege, fűteni is leéri a lakást. A férj — Ács Imre, a Mezőgazdasági Gépgyár MEO-sa — tanakodik egy keveset a feleségével, aztán kész az alku. Megint gyarapodtak valamivel, teljesebb lett a kis család lakása. Ezren meg ezren vásároltak itt ezen a napon, délutánra már nem lehetett tudni, hogy mi a több, a csomag-e, vagy az ember. Hurkatöltőt, biciklit, csizmát, nagykabátot, paplant, és még ki tudja mi mindent cipeltek haza a vásárlók, de már azon tanakodtak, hogy a következő vásáron mit fognak megvenni. Gerencsér Miklós ÁLL A VÁSÁR t