Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-01 / 282. szám

■ A MEGYEI PÁRT BIZ­OTTS­ÁSA ÉS A MEGYE­I­ TANÁCS LAPPJA VII. évfolyam 282 *fám * Ara 50 fillér 1956 december 1., csütörtök Megyénk hét gépállomása az élüzem cím várományosa Megyénk több gépállomása egész éven át, s most az őszi idényterv teljesítésében is kiemelkedő mun­kát végzett. A Túrkevei, Kunmada­­rasi, Kunhegyesi, Cibakházi, Mes­terszállási, Fegyverneki, Jászkiséri Gépállomás ilymódon a kitüntető élüzem cím várományosa. Mind a hét gépállomás túlteljesítette vetés­tervét. Az élüzem feltételek közé tartozik azonban a mélyszántás és a silózás is. Ebben a munkában is helyt kell állniok. A Mezőgazdasági Igazgatóság legutóbbi értékelése szerint me­gyénk tíz legjobb gépáillomási trak­toristája a következő: 1. Pádár Imre Kunhegyes 217, 2. Bernáth Károly Kunhegyes 189, 3. Laskai Ignác Turkeve 181, 4. Fridrik István Kunhegyes 180, 5. Kondor J­ász­ó Mezőtúr 173, 6. Cs. Nagy Sándor Karcag 169, 7. Biró András Mezőtúr 164, 8. Nemes G. Sándor Jászkisér 163, 9. Tar Lajos Mezőtúr 161, 10. Czimrák György Cibakháza 150 műszaknormával. A legjobb öt gépállomás­ trakto­­rosbrigád: 1. Kiss Nndor Mezőtúr 134, 2. Blahó Imre Mezőtúr 122, 3 Vad Lajos Mesterszállás 115, 4. Szücs István Mesterszállás 105, 5. Simon István Turkeve 102 műszak­­normával. Földművesszövetkezeti bizományi értékesítés A földművesszövetkezetek a Szovjetunióban kialakut gyakorlat alapján a bizományi értékesítés megszervezésével segítenek a ter­melőszövetkezeteknek értékesítési problémáik megoldásában. A ter­melőszövetkezetek a helyi földmű­vesszövetkezettel bizományi meg­állapodást kötnek árujuk értékesí­tésére, előre meghatározva az el­adandó árumennyiséget. Van olyan cikk, amelynél a földművesszövet­­kezet értékesítési alsó árhatárt vál­lal, más cikkeknél azt kötik ki a szerződésben, hogy az értékesítés a megfelelő piaci áron történjék. A földművesszövetkezetek a kapcso­lat szélesítésére olyan szakboltokat létesít­nek, amelyek fő feladata a bizományi értékesítés. Kísérletképpen már hosszabb ideje működik néhány ilyen bizo­mányi bolt. A bizományi értékesí­tés módszereit, feltételeit most szé­les körben ismertetik. Ez év végére körülbelül harminc földművesszö­­vetkezeti­ b­izományi bolt könnyíti a termelőszövetkezetek áruinak érté­kesítését. Bors árkezelt Borneóból és Indiából A külkereskedelem gondoskodott arról, hogy a disznóölések idejére elegendő feketebors legyen a bol­tokban. Eddig hatvan tonna jó mi­­nőségű bors érkezett, nagyobbik része Borneóból, kisebb része pe­dig Indiából. • V.: Tiszaörs december 25-rg teljesíti begyűjtési tervét Tiszaörs a begyűjtési terv teljesí­tésével mindig az utolsók között volt a tiszafüredi járásban. Ez év áprilisában még összesen 109 mázsa hízott sertéssel tartoztunk az állam­nak. Kerestük, hogy mi lehet ennek a nagyfokú elmaradásnak az oka. Megállapítottuk, hogy a főhib­a a hátralékok megszaporodásában van. Néhány termelőnél három-négy esztendős tartozás is felgyülemlett. Az volt a legnagyobb baj, hogy a hátralékosokat nem tájékoztattuk az elmaradás­ anyagi hátrányairól. — Sokan nem tudták, hogy akik kés­­­ekednek, azoknak 10 százalékkal felemelik a beadási kötelezettségét. Egyszóval az állampolgári fegye­­em terén nálunk hosszú ideig sok hiba volt. Hozzáfogtunk azonban e­nnek az állapotnak a megszünte­téséhez. Faluszerte kis­gyűléseket tartottunk. A dolgozó parasztokkal megismertettük a különböző rende­leteket. Ezenkívül „Kérdezz-felelek’’ estet is rendeztünk. Ezen ugyancsak a begyűjtés problémáit vitattuk meg. Éppen a mi munkánk példázza, hogy igenis lehet eredményeket el­érni. Községünkben ma már na­gyon megcsappant a hátralékosok száma. Mindössze 53 gazdálkodó tar­tozik állattal és állati termékekkel. A november havi tanácsülés részt­vevői megfogadták­­, hogy december 25-ig a község minden tartozását ki­egyenlíti. Jelenleg 300 olyan dolgozó paraszt va­n, aki már mindenből teljesítette beadását. Hogy tiszta lap­pal kezdjük a jövő esztendőt, ahhoz a begyűjtési állandó bizottság na­gyobb segítségét kérjük. Vállalá­sunkat mindenképpen teljesíteni akarjuk, mert a község becsülete is azt kívánja, hogy december 25-ig ne legyen egyetlen hátralékosunk se. ifj. Orosz János tanácselnök, Tiszaörs a r MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Egy falusi párttitkár munkájáról (2. o. Nézzetek a térképre! (2. o.) Irodalom — művészet (3—1. o.) Ünnepségek a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából (5. o.) A szolnoki utcák állapotáról (6. o.) Kagylemennyiségű újf­ás a 411-es sorozatt mozdonyon A nagy teherbírású 411-es soro­zatú mozdonynak komoly hátrá­nya, hogy „sok szénnel jár.’1 A mozdonyvezetők, szakemberek ele­get bosszankodnak ezért. A fűtők­nek sem könnyű a dolguk rajta, mert alaposan etetni kell, hogy meg tudják tartaná a gőznyomást me­netközben. Hátha azonban az igye­kezet, ezzel a géppel nem tudnál­ megfelelő hatásfokot elérni, mert a gőztolattyú üzemközben átfúj és a szabadba szokik a gőz. Sőt az átfúvás ellennyomást idéz elő s ez erősen­ megnöveli a szén­fogyasztást, ez pedig hátrányára van a gazdaságos üzemeltetésnek. Bozóki Andrásnak és Bányai Jó­zsefnek, a Járműjavító mozdony­osztálya két jó szakemberének is régóta feltűnt már a mozdony nagy hibája. Gyakran beszélgettek arról, hogyan lehetne kiküszöbölni, elvég­re nincs olyan probléma, amit hoz­záértéssel meg ne lehetne oldani. Azt tudták, hol kell keresni a hi­ba gyökerét, amivel elejét lehetne venni a nagy szénpocsékolásnak. A gőzgép felépítésének van ugyanis egy gyönge pontja. A gőztola­ttyún két darab széles gyűrű van, melyek érzéketlenségüknél fogva nem biz­tosítanak kellő tömítést s a sza­badon hagyott résen szökni hagyják a gőzt. Aki keres az talál is S a két ember addig gondolkozott, míg meg­találták a megoldást A gőztolat­­­tyú testen a két széles gyűrű kö­zött van egy öntött vasbetét, amely a vezeték nélküli tolattyú testet tartja a perselyben. Ebbe az öntött vasbetétbe szereltek még­­ k­ét darab keskeny gyűrűt, melyek már bizto­sítják a tökéletes tömítést, elzárják a szabadba igyekvő gőz útját, s hasznos munkára kényszerítik. Sőt ezek a keskeny gyűrűk még ab­ban az esetben is biztosítják a tö­kéletes tömítést, ha a széles gyű­rűk már megkoptak. Ez pedig ez­előtt igen hamar bekövetkezett. Az ötlet megvalósítása nem került nagy beruházásba, hos­­­szadalmas munkába, így a napok­ban a Szolnoki Fűtőházmak egyik 411—116 számú mozdonyát alakítot­ták át így, s elindult első próbaút­­jára a gép. Izgatottan várta mindenki az eredményt, mi lesz az első tapasz­talat. Ahogy visszaérkezett a gép, Bozórki elvtárs örömmel újságolta el, hogy mindenben bevált a szá­mításuk. Egy úton is sok szenet takarítottak meg, s megszűnt a fö­lösleges gőzfúvás. A mozdonyveze­tő is elismerte az újítás nagy elő­nyét s a fűtő is csak jót tudott mondani, merthiszen az ő munkája is sokkalta könnyebb lett, mióta a 411-es karónrt jól hasznosítja a be­­lapátolt tüzelőt. Csendes, halkszavú ember a moz­donyok kiváló ismerője. Sokan is­merik az üzemben. Naponta felke­resik a legkülönbözőbb problémák­kal s mindig tud tanácsot adni. — Szeretettel oktat mindenkit, különö­sen a fiatalokat. Bányai Józsefről, a másik újító­ról el kell mondani, hogy mozdony­­vezető volt. 1949-ben került a Jár­műjavítóba, s mint tapasztalt szaik­­en­ber, a mozdonyok jó ismerője, —1 minőségi ellenőr lett. Éberen őr­ködik azon, hogy a gépek jól kija­vítva hagyják el a műhelyt. Ha va­lahol hibás szerelést vesz észre, — az ónnal szól és a sokéves tapaszt­a­latéval hasznos tanácsokat tud ad­ni a hiba kijavításához. Kettőjük érdeme a 411-es soroza­tú mozdonyok ga?der*árossá ’étele­ s munkájaik elismerését mi sem bi­­z­onyítja .iabran, minthogy felettes hatóságunk is elismerte s alkalma­zását országos viszonylatban is kö­telezővé tette. Hogy az újítás mennyi szenet ta­karít meg majd népgazdaságunknak, az meg nincs papíron kiszámítva. Mind •• -".-tr ® igen hasznos műkét végzett a két újító. Cseh Zoltán December 8—9-én ülést tart a Megyei Tanács A Megyei Tanács december 8-án és 9-én délelőtt 9 órai k­ezdettel ülést tart. December 8-án a Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságának, va­lamint a Megyei Tanács tagjainak munkáját és az egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottság tevékenységét, december 9-én a megye kulturális életének helyze­tét, az iskolán belüli és iskolán kí­vüli nevelési feladatokat tárgyalja meg az ülés. A Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága felkéri a Megyei Tanár­ tagjait, hogy valamennyien feltét­lenül vegyenek részt az ülésen, egyben pedig a megye dolgozóit is szeretettel meghívja az ülésre, amely nyilvános. 250 vagon takarmányi biztosítóink az állatállomány átfededtetésére az al’csiszigeti Állami Gazdaságban Az Alcsiszigeti Állami Gazdaság vezetősége messzemenően gondos­kodott az állatállomány téli és ta­vaszi takarmányszükségletének biz­tosításáról. Figyelmes tervező mun­kával arra törekedtek,­ hogy a jó­szágok ellátása gazdaságos, válto­­­zatos és zavartalan legyen. 25 vagon szénát tárolnak s ennek túlnyomó többsége, mintegy három­negyed része pillangós növényekből áll. Emellett 21 vagon takarmány­szalmát is biztosítottak télire, főleg a lovak számára. Az igásállatok jó erőnlétét azzal akarják megtartani, hogy az abrázolás mellett a nagy tápértékű takarmányrépát maghere szalmából őrölt darával adagolják. A takarmányt tervszerűen használ­ják fel. Tíznapos terveket készíte­nek, előre s az állatonként kiszabott mennyiséget mérlegelik. Ezzel ele­jét veszik mindennemű pocsékolás­­nak, pontosan tudják, hogy egy­­egy takarmányfajtána­k meddig kell elegendőnek lenni. A silózást elsőrendű kötelesség­nek tartották a gazdaságban, ezért sikeresen oldották meg ezt a fel­adatot is. Mivel fiatal gazdaságról van szó, még nem építettek elegen­dő állandó jellegű betonmedencét, a kozervált takarmány jórészét ide­iglenes gödrökben tették el télire, így is túlteljesítették tervüket, a kötelező 2800 köbméter helyett 3100 köbmétert silóztak idáig, de to­vábbra is folyik a konzerválás. A siló ízesítésére felhasználják a ká­poszta buroklevelét, ami ugyancsak növeli a takarmány tápértékét. összesen mintegy 250 vagon ta­­karmánybázisa van a gazdaságnak. Ez a mennyiség bőven elegendő az újig, még akkor is, ha figyelembe vesszük az állatállomány fokozatos növelését. A népi együttesek konferenciája­ ­ A Népművészeti Intézet tánc- és néprajzi osztálya a falusi népi tánc­ és népi együttesek munkájának kér­déseiről országos konferenciát ren­dez december 10—11 és 12-én az Intézet székházában. A k­onferencia alkalmából Felsőtárkány, Hosszú, hetény és Nagyecsed község népi együttesei népi mese- és történeti játékot, népitánc feldolgozások­at mutatnak be. A konferencia részvevői megvi­tatják a soronkövetkező feladato­kat. Foglalkozik az értekezlet a megyei művészeti versenyekk­el, a népművészeti és táncszakkörökkel, a báli évaddal és a társadalmi nép­rajzi gyűjtés kérdéseivel is. (MTI) A párt hívó szavára falusi munkára jelentkeztek BETTENBACH JÓZSEFNÉ ugyan­csak Budapestről, az Állami Gazda­ságok Minisztériumából érkezett Szolnok megyébe. Nem ismeretlen számára ez a vidék, hiszen a Jász­ságba való, azonkívül huzamosabb ideig Mezőtúron is dolgozott. Most a Pusztakürti Állami Gazdaságba került, ahol párttitkárrá válasz­tották. SZABÓ MIHÁLY elvtárs a Szol­noki Járműja­jtóban dolgozott. A Szovjetunióban végzett kiváló szak­ember jelentkezett falusi munkára és nemrég a Mezőhéki Állami Gaz­daság főmérnökévé nevezték ki. Szabó elvtárs örömmel vállalta a megbízatást, s arra törekszik, hogy új munkahelyén is kivívja a dol­gozók megbecsülését. SCHAUER ANNA, a kuncsorbai Vörös Október TSZ egyik igen lel­kes tagja. A termelőszövetkezet pártszervezetének volt párttitkára. Évek során át a politikai munká­ban nagy gyakorlati tapasztalatokra tett szert. Most, a tanfolyam elvég­zése után ismét visszakerült a Vö­rös Október TSZ-be, ahol újult­­erővel látott mankóhoz. VÁRSZEGI IMRE huzamosabb időn keresztül a Budapesti Kis­­rugógyár igazgatója volt. A párt hívó szavára vezetői beosztását cse­rélte fel vidéki munkahelyével. Törökszentmiklósra került, ahol a gépállomás igazgatójaként segít a dolgozó parasztoknak a mezőgazda­­sági termelés, a szövetkezeti gaz­dálkodás fejlesztésében. BEYER VILMOS elvtárs, a buda­pesti Danuvia-Gyár sztahanovista esztergályosa. A kiváló szakmun­kás nagyszerű feladatra vállalko­zott Az eddig sok nehézséggel küsz­ködő kétpói Alkotmány Termelő­szövetkezet tagjainak segít a gaz­dálkodás fellendítésében. Pár nap­pal ezelőtt a tsz pártszervezetén U tpigi párttitkárrá választották

Next