Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VII. évfolyam, 52. 1956. március 1. csütörtök^ M lWg a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja H i>A­R­MAS SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Partélét. — Többre is képes a tószegi községi párt- végrehajtó­­bizottság. (2. a) A tsz. kovácsa, (2. o.) / Karcag életéből (3. o.) Dulszka asszony erkölcse. — A Szigligeti Színház előadása. (4. o.) Úttörő élet. — Sport. (4. o.) Új tax alakult Tiszaszöllősön Kedden este Tiszaszöllősön tíz család — Előre TSZ néven — me­zőgazdasági termelőszövetkezetet alakított. Az alakuló közgyűlésen Kun Lajos 10 holdas dolgozó pa­rasztot választották elnöknek. A tagok között ott találjuk Sípos Lőrinc 4 holdas, Molnár Péter 21 holdas, Pálfi Sándor 8 holdas, Papp József 9 és félholdas, Gyurkó János 8 holdas dolgozó parasztokat, aki­ket mindenki jó gazdának ismer a községben. A közgyűlésen úgy határoztak, hogy az új tsz-ben őszig átmeneti gazdálkodást folytatnak. A szántóterület 40 százalékán ön­tözéses gazdálkodást rendeznek be. Azt is tervbe vették, hogy őszig száz—százötven családra fejlesztik a tsz taglétszámát. Új gépek bölcsőjénél Üvegajtós, gépektől zsúfolt mű­hely húzódik meg a Mezőgépgyár öntödéjének szomszédságában: a szerszámkészítő. Arról nevezetes ez az üzemrész, hogy itt készítik az új gépek sorozatgyártásához szükséges szerszámokat, melyek segítségével a présgép nyomása alatt kialakul a morzsológép oldala, vagy egy-egy alkatrésze; a vágó, leszúró szerszá­mokat hordják innen, melyek kön­­­nyedén harapnak bele a legkemé­nyebb acélba is. Itt készülnek az idomszerek, kaliberek, ezek segít­ségével gyors, pontos méréseket végezhetnek a minőségi ellenőrök. Pontos, precíz munkát kell vé­gezni itt s nagyobbrészt válogatott szakemberek dolgoznak a szerszám­műhelyben, mint Szakál István, Bene Elek, Tuka Zsigmond, Bisor József és mások. Az acél minőségét jól ismerik, ha mégis kétségük van, köszörű kő elé tartják a szélét s a szikrazápor színéből — a szikrák alakjából pontosan megállapítják, milyen összetételű az anyag, milyen keménységű, mire jó. fi éz új gyártmányt az oldatozó és az egyenirányú borona szerszámait készítjük — mondja Vass István művezető. — Hetven darab szerszámot igényeltek hozzá, ebből 30-at már kiadtunk, úgy hogy a gyártás kezdetére meglesz mind. Emellett persze van egy sor más munkánk, amit a műszaki fej­lesztés érdekében teszünk. Aki a műhelyt körüljárja, hama­rosan meggyőződhet arról, hogy az új technika bölcsője ez az üzem­rész. Egy szerszámot nézegetünk ... A TM-morzsoló bordalemezét vág­­ja ki és bordát nyom bele egy­szerre. — Ez két műveletet végez — magyarázzák. — Eddig egy művele­tet végző szerszámokat gyártottunk túlnyomórészt. Most az irány a két és három műveletet végző szerszá­mok kialakítása. Van a morzsoló­rostélyhoz automatikus szerszá­munk is, mely önállóan adagolja az anyagot. Egy másfajta nagyjelentőségű mód­szerrel is kísérletesnek, ami szinte forradalmi újat jelent a vasiparban, az úgynevezett élfel­rakó hegesztéssel. Ennek az a lé­nyege, hogy a gyenge minőségű anyagba — mely a szerszám testét­­ adja — a vágóél körvonalának meg­felelően vájatot készítenek és ezt később nemes acéllal behegesztik. Az élet a beömlesztett nemes acél­ból munkálják ki, míg a szerszám többi része közönséges, olcsó vas­anyag. A megtakarítás import nemes acélból igen nagymértékű. Például egy 30—35 kilogramm súlyú szerszám előállításához tulaj­­donképpen két-két és fél kiló finom acél kell. Hasonló eljárással újítják fel a gyalukéseket és leszúró kése­ket. Egyelőre csak az a probléma, hogy a hegesztést 700 fokig felmele­gített anyagon kell végezni. Azért a hegesztők nem ijednek meg tőle. Munka közben hidegvizes vödröt állítanak melléjük s ebben hűsítik a kezüket, ha perzselni kezd a hő. Persze ez csak pillanatnyi megol­dás: modern gázkemencét kérnek, hogy tökéletesíteni tudják a hasz­nos eljárást. Ha a hidraulika szakértői között rangot osztanának, úgy a mesteri címet valószínű Csortos Károly technikus érdemelné. Tavaly olyan hidraulikus szerszámot szerkesztett, ami egy kattanással a műve­letek egész sorát végezte el . Már régóta gondolkodom olyan kis hidraulikus egységek szerkesz­tésén, amelyeket mindenhol lehet al­kalmazni. Most, ha néhány lyukat kell vágni valamilyen anyagba a 25 tonnás préshez kell vinni, hogy elvégezzük. A tervem, hogy kis hid­raulikus egységeket viszek a meg­munkálás helyére. Magasnyomású olajat csővezetéken lehetne hozzá­vezetni. Ez nagymértékben növeli majd a munka termelékenységét, meggyorsítja az átfutási időt Ha Csortos Károly gondolkozik valamin, az előbb-utóbb megvaló­sul, csakúgy mint a lemezt körül­vágó szerkezet, vagy a lemezek fu­raton keresztüli hegesztése, ami nagyszerűen helyettesíti a szege­cselést és jóval gyorsabban megy ennél. Nagy része van a szerszám-mű­hely dolgozóinak abban, hogy a technika fejlődésével növekedett a gyártmány-szalagok termelékeny­sége. A TM-morzsolóból pl. már­ 50 darabot gyártanak naponta, a kez­deti 15 darab helyett. Ugyanolyan erővel, csak több és jobb szerszám­mal. A gépgyár szerszámkészítői szor­galmukkal, szakértelmükkel, jó hírt vívtak ki maguknak az ipar­ágon belül s más üzemekből is fel­keresik a kis műhelyt, hogy átve­gyék a legjobb tapasztalatokat. fl Magyar dolgozók Pártja Központi Vezetőséginek távirata a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának harmincötödik évfordulója a karméból A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának Ulan-Bator Kedves Elvtársaki A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és az egész ma­gyar dolgozó nép nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük a Mon­gol Népi Forradalmi Párt megalapításának harmincötödik évforduló­ja alkalmából. Teljes sikert kívánunk Önöknek ahhoz a harchoz, amelyet a mongol nép a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért vív. Mély meggyőződésünk, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a mongol nép ebben a harcban diadalmaskodni fog. Forró kommunista üdvözlettel: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Dobi István üdvözlő távirata a Finn Köztársaság elnökének Dr. U. K. Kekkonen Őexcellenciájának, a Finn Köztársaság elnökének A Finn Köztársaság elnöki tiszt­ségébe történő beiktatása alkalmá­ból a Magyar Népköztársaság El­HELSINKI­­nöki Tanácsa nevében szívből jövő üdvözletem küldöm Nagyméltósá­godnak, és őszintén kívánom, hogy elnöksége alatt tovább emelkedjék a testvéri finn nép jóléte és fej­lődjék a népeink közötti baráti kapcsolat. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Tavasz ELŐTT MEGYÉNK TERMELŐSZÖVETKEZETEIBEN Gyarapodnak a törökszentmiklósi új tsz-ek A törökszentmiklósi új termelőszövetkezetekben serényen folyik a készülődés a közös munka meg­indításához. A Béke, az Ezüst Kalász, a Táncsics TSZ-ben a tanyaközpont kialakítása után a közösbe vitt felszereléseket, jószágokat központosítják, és megkezdték a tavaszi vetőmagvak összegyűjtését. Valamennyi közös gazdaságban befejezés előtt áll a tervkészítés, amelyhez a gépállomás agronómusai nagy segítséget adtak. Mindegyik új tsz-ben összeállították már a mun­kacsapatokat, megszervezték a brigádokat, megvá­lasztották a brigádvezetőket. Vannak helyes kezde­ményezések. A Béke és a Táncsics TSZ-ben egy-egy süldőt állítanak hízóba, hogy az állam iránti kötele­zettségüket már az év elején teljesíteni tudják. Ezen­kívül e közös gazdaságokban minden tsz-tag vállalta, hogy egy-egy pár tyúkot ad be. Ezzel megteremtik a baromfitenyésztés alapját. Majdnem minden új szövetkezetnek van már darálója, kovácsműhelye, homokbányája, amelyeknek jövedelme szintén a kö­zös gazdálkodást erősíti. CSIK JÓZSEF VB-elnökh, Törökszentmiklós A tiszapüspöki pedagógusok az alapszabály ismeretére, a munka­­egységszámításra tanítják a tis-tagokat A tiszapüspöki Új Élet TSZ-ben szép feladatok­kal kezdett az új vezetőség a szövetkezet megszer­vezéséhez. Ehhez segítséget nyújtanak a pedagógu­sok, akik lelkesen vállalták, hogy megtanítják a ta­gokat a munkaegységszámításra. Február elején in­dult meg a szervezési munka és többen jelentkeztek, hogy hetenként egyszer — esténként — Kiscsatári József pedagógus vezetésével tanulják a munka­egységszámítást és részleteiben is megismerik az alapszabályt. Azonkívül elsajátítják a növényter­mesztési és állattenyésztési tudnivalókat is. A község másik szövetkezetében, az Előre TSZ- ben ugyancsak pedagógus, Antali János irányí­tásával folyik a tanulás. Náluk is az a cél, mint az Új Élet TSZ-ben, mire eljön a tavasz, már tudás­sal felfegyverkezve kezdjék el a földek művelését, a gazdaság vezetését. Reméljük, hogy ez a kezdemé­nyezés gyorsan terjed majd minden tsz-ben, s így tanultabbak, képzettebbek lesznek a termelőszövet­kezeti tagok. Márton Domokos, igazgató Tiszapüspöki A turkevei Vörös Csillag TSZ-ben igen vontatottan halad a takarmány- előkészítő helyiségek berendezése A turkevei Vörös Csillag TSZ-ben 1954 augusz­tusban kezdték meg egy süldőnevelő telep építését és ez a munka a múlt év szeptemberében fejeződött be. A sertésgondozók úgy számították, hogy az épít­kezés befejezése után rövid időn belül sor kerül a kavaróház átépítésére, a vízvezeték és a kavaróká­­lak beszerelésére. Ez azt jelentette volna, hogy a takarmány megtakarításiban jelentős eredményt ér­nek el A nagy hidegben feltétlenül szükséges a nö­vendék sertésállomány részére a melegvíz rendsze­res biztosítása is. Mindez csak álom maradt egye­lőre, mivel az épületek ugyan elkészültek, a kavaró­ház felszerelése azonban elmaradt. A sertések meleg­vízzel­­ való ellátása állandóan nehézségbe ütközik. Nem kellene mást, csupán a vízvezetékszerelést be­fejezni és a kavarókádakat beépíteni. Ezt Irházi elv­társ, a sertéstenyésztési brigád vezetője hétről hétre szorgalmazza is. A tsz­ vezetősége meg is ígéri az el­intézést, csak­hogy ez mindeddig ígéret maradt. Feltehető a kérdés, vajon ígéretekkel lehet-e meleg kavaktat biztosítani a növendék­ sertéseknek, lehet-e megfelelően takarékoskodni a takarmánnyal? Az ígéretekkel kipusztíthatók-e a patkányok, és vajon miért építették az új kavaróházat, hogy több mint félévig kihasználatlanul álljon? Célszerű lenne, ha a túrkevei Vörös Csillag TSZ vezetősége erre a kér­désre elsősorban a tsz-tagságának válaszolna. Megkétszeresödött a jászkiséri Kossuth TSZ ereje 1955. őszén nagy fejlődésen ment keresztül a jászkiséri Kossuth TSZ. Létszáma, földterülete több mint kétszeresére nőtt. A százhatvan tag helyett háromszáznegyven dolgozik már a közös gazdaság­ban, 800 helyett 2150 holdon, s ez a szám egyre nö­­v­­ekszik. Nem múlik el olyan hét, hogy 3—4 egyéni paraszt fel ne keresné a tsz vezetőségét, hogy alá­írja a belépési nyilatkozatot. Ez a rohamos fejlődés nagy feladat elé állítja a termelőszövetkezet vezetőit és tagjait. A megnö­vekedett lehetőségeket ki is kell aknázni, fokozot­tabban kell élniök a nagyüzemi gazdálkodás lehető­ségeivel.­­ A vezetőség a tagokkal karöltve elhatározta, hogy újabb jövedelmező üzemágakat keres. A válasz­tás a dohányra és a cirok termelésre esett. Tizen­hét hold száraz­ dohányra kötnek szerződést, vala­mint 10 hold cirok termelését is tervbe vették. Mindkét növény jól jövedelmez, s a már évek óta termelt rizzsel és cukorrépával együtt egyik legtöbb hasznot hajtó növényféleség. Nézzük meg közelebb­ről, mennyit jövedelmezett ez a két növény a tsz-nek. A 17 hold dohány termését 114 mázsára tervez­ték, ezért 181 250­ forintot kapnának s ezenfelül még 12 500 cigarettát. A 10 hold cirok termése 50 mázsa, amely 20 000 forint jövedelmet biztosít még akkor is, ha nem vesszük tekintetbe a cirok mag­termését, amely 80 mázsa körül lehet, s amely az apró jószág etetésére kiválóan alkalmas. A jó termés biztosítása érdekében a dohány alá holdanként 70 kilogramm kálisót és 60 kilogramm szuperfoszfátot szórnak el, a 60 hold cukorrépa alá holdanként 50 kilogramm műtrágyát, a rizs alá 100 kilogramm szuperfoszfátot. A gazdálkodás egyéb ágait sem hanyagolják el. A 365 hold őszi búzát felültrágyázzák. Az őszi kalászosokat tavasszal, mihelyt az idő megengedi, boronálják, ha szükséges, hengerezik. Az őszi szántásokat simítózzák, hogy a téli csapadék­ból minél többet megőrizhessenek a növényzet számára. A jászkiséri Kossuth TSZ tagjait nem éri várat­lanul a tavasz. Tisztában vannak azzal, hogy a kés­lekedés egész évi munkájukra rányomná a bélyegét. Vetőmagjaik kitisztítva, gazdasági felszerelé­sük, szerszámaik kijavítva várják az idő enyhülését Megszervezték a brigádokat munkacsapatokat és tisztázták feladataikat. Mindezek azt bizonyítják, hogy a jászkiséri Kos­suth TSZ tagjai és vezetői komoly előrelátással alapos munkát akarnak végezni, aminek nem is ma­rad el az eredménye. Jól látják ezt a még egyénileg gazdálkodó parasztok is, és főleg ennek tulajdonít­ható, hogy a Kossuth TSZ taglétszáma napról napra növekszik; Huszonhárom új mezőgazdasági szakem­ber érkezett megyénkbe Ma, március elsején foglalja el helyét az a 23 mezőgazdasági szak­ember, aki most végezte el a fő­iskolát, és megyénk gépállomásain, termelőszövetkezeteiben, s a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain kap beosztást. Saját erőből építkezünk Szövetkezetünkben nemrég tár­­gyaltuk az 1956. évi üzemterv fel­­adatait. Elvetettük a korábban elő­irányzott ötven férőhelyes tehén­­istálló építésének tervét. A 20 va­­gonos góré helyett egyelőre hat va­­gonosat építünk. A fiaztató építé­sére sem veszünk hitelt igénybe és több kisebb olyan beruházást is későbbre halasztottunk, amelyben most még nem tudnánk megfele­­­ően gyümölcsöztetni az államtól kapott kölcsönt. A tehénistáUót azonban mégis felépítjük, de nem kölcsönből, ha­nem a meglévő bontási és egyéb anyagok felhasználásával, saját erőből, mintegy 8 ezer forintos költséggel. A szükséges előkészüle­teket már megtettük és az idő ja­vulását sem várva, hozzáfogunk az építkezéshez. Előbb a belső átala­­kítá­sokk­al végzünk, majd kibővít­jük az épületet, így a rendelkezés­­ü­nkre álló régebbi gazdasági épü­leteket tökéletesen ki tudjuk hasz­nálni, és az első esztendőt sem adóssággal kezdjük már. Sertés­katricára is szükség van, ezért azokat is felépítjük, de nem hitelből, hanem saját erőből. Az előregyártott vasbeton elemek be­­szerzése után hozzáfogunk a góré építéséhez is. Ezt is kőműves-brigá­dunk tagjai végzik el Az építőbri­­gádnak így egész esztendőn át lesz foglalkozása, amelyre a­ brigád minden tagja bizton alapozhat. Termelőszövetkezetünk tagjai is jobban megbecsülik azokat a java­kat, amelyeket két kezünk munkád­jával állítunk elő. SAMU ISTVÁN levelező, Törökszentmiklós, Harcos TSZs

Next