Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-01 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Viki. évfolyam, 128. szám, 1956. június , péntek. SZ­OLN­­OK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MI ÚJSÁG A ZÖLDEKETS? A cukorrépa 90 százalékát kiegyelték A megye számos helyén, így az egész Jászságban már befejezték a cukorrépa egyelését. Az egész megye dolgozó parasztsága eddig 90 százalékban tett eleget ennek a feladatnak. A sok eső miatt késtek meg az egy­eléssel, de ugyanakkor nagy haszonnal járt a bő csapadék, olyan erőteljesen fejlődik a nö­vény, hogy lényegesen nagyobb termést ígér a tavalyinál. A me­gyében annyira megerősödött már a cukorrépa gyökere, hogy féreg­kár nem érheti. Több gépállomás, így a jászkis­­éri, a jászberényi és az alattyáni már az egyelés utáni első kapálás­hoz látott hozzá; Érik a paradicsom Silózással mentik meg az elázott lucernát A bőséges tavaszi csapadék kö­vetkeztében nagy hozamot adott a lucerna első kaszálása a megyé­ben, de ugyanakkor a gyakori eső­zés megnehezítette a betakarítást. Mintegy 15 000 holdat vágtak le gépi erővel, ennek jelentős részét sikerült minden nehézség nélkül behordani, de sok helyen többször is elverte a rendeket az eső, így háromszor-négyszer is meg kellett forgatni a lucernát. Arra már nincs idő, hogy bevárják a ren­dek fölszáradását, hisz a sarjó gyors növekedésnek indult. Hogy a másodszori hozam is bőséges le­gyen, ezért gyorsan le kell takarí­tani a földeket. A nedves takarmányt siló for­májában tárolják mindazokon a helyeken, ah­ol közvetlenül az esőzések előtt végeztek a kaszá­lással. A­­ Tászkhéri Táncsics Tsz tagjai a gazdasági év elején új meleghá­zat építettek. A meleg­házban érik a paradi­csom.­­ Néhány nap múlva már piacra is visznek idei paradicso­mot és uborkát. A ké­pen Nagy István, a szö­vetkezet kertésze. Iskolai szemléltetőeszköz kiállítás Szolnokon Az V. Pedagógus Nap alkal­mával az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat a megyei és városi tanács VB. oktatási osztá­lyaival együttműködve a szolnoki Úttörőházban június hó 21-től 31-ig kiállítást rendez, melyen bemuta­tásra kerülnek a jelenleg haszná­latban lévő, valamint bevezetés előtt álló, az általános és közép­iskolai oktatást szolgáló szemlél­tető eszközök. A kiállítás célja az, hogy a Pe­dagógus Nap alkalmával a megye pedagógusaival megismertesse az oktatási munkát megkönnyítő szemléltető eszközöket, tájékozta­tást nyújtson azok használatáról és egyben képet adjon a szemlél­tetőeszköz gyártás helyzetéről és jövőjéről. A ki­állító vállalat egyidejűleg vásárt is rendez, melyen az isko­lák a rendelkezésükre álló költ­ségvetési hitelkeret terhére, vagy a Szülői Munkaközösség által ren­delkezésükre bocsátott összegek­ből a helyszínen beszerezhetik azokat a biológiai, fizikai, ké­miai, matematikai és egyéb szem­­­eltető­ eszközöket, laboratóriumi felszereléseket, kerti és szakköri szerszámokat, vegyszereket, mik­­­oszkópokat, mikroszkopizáló fel­szereléseket,, melyekre szükségük­­­an. A kiállítással kapcsolatban an­­kétot is rendeznek folyó hó 8-án, délelőtt 10 órakor a Verseghy Fe­renc gimnáziumban, melynek vita­indító előadását dr. Ákos István az Iskolai Szemléltető Eszközök Intézete Kutató­ és Kísérleti Osz­tályának vezetője tartja. n­t 0> öl már a jászberényi pneumatikus malom A jászberényi malomban befe­jeződtek a nagyarányú építési munkák, a malmot pneumatikussá alakították át és már két műszak­ban folyik a próba­őrlés. A beren­dezések korszerűsítésével a malom teljesítménye napi 100 mázsával növekedett, s lényegesen javult a liszt finomsága. A technikai fejlesz­téssel egyidőben korszerű helyisé­geket rendeztek be, a búza átvéte­lére és kimérésére, mert a malom sokat őröl a kistermelőknek is. Az új pneumatikus malom műszaki átadása előreláthatólag a jövő hó­napban lesz, zavartalanul kezdhet­nek tehát Jászberényben az új ga­bona őrléséhez. ! Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa eredményes szakszervezeti­­ munkája elismeréséül Selmeczi Mártonnak, a Tiszamenti Vegyi­művek bizalmijának a „Szocia­lista Munkáért Érdemérem ki­tüntetést adományozta. AZ ARANYTARTALÉK tapasztalatok a törökszent­miklósi fiatalok életéről (7. oldal) S 2­A­H­A­U IN A szovjet Távol-Kelet partjai közelében keskeny tengerszoros választja el a szárazföldtől Szahalin-szigetet. A Szovjetunió végeláthatatlan vidékeihez ké­pest ez a sziget egy parányi északról délfelé húzódó szárazföld. A sziget ter­mészeti kincsekben igen gazdag. Az értékes fafajtákon kívül a sziget mé­­hében sok kőolaj és kőszén rejlik. Ezen kívül jelentős szerepet játszik Szahalin gazdasági életében a halkonzerv-, fa-, papír- és cellulóze-ipar. — A képen Juzsno—Szahalinszk város egyik utcája. (Foto G- Zelm). Tito elnök a Szovjetunióba utazott Belg­rád (TASZSZ­) Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke a szovjet kormány meghívására május 30-án Belgrádból, feleségével együtt, hi­vatalos látogatásra elutazott a Szovjetunióba. A jugoszláv nemzeti zászlókkal díszített pályaudvaron Tito elnök búcsúztatására megjelentek: Mosa Pijade nemzetgyűlési elnök, Alek­­szandar Rankovics, Szvetozar Vuk­­manovics és Radoljub Csolakovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács el­nökhelyettesei, Sztambolics, a Szerb­ek nemzetgyűlésének el­nöke, Ivan Gosnjak tábornok, nemzetvédelmi államtitkár, Ivan Veszelinov, a Szerb Végrehajtó Ta­nács elnöke, valamint a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács tagjai és több más személyiség, köztük nem­zetgyűlési képviselők, a tábornoki kar tagjai, a tudományos, kulturá­lis és művészeti élet képviselői Tito elnökkel és feleségével együtt a Szovjetunióba utazott Edvar Kardelj, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács elnökhelyettese, Kocsa Popovics külügyi államtit­kár, Mijalko Todorovics, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács tagja, Ja­kob Blazsevics, a Horvát Népköz­társaság Végrehajtó Tanácsának elnöke, Jozse Viljan, a köztársasági elnök főtitkára, Gyuró Sztanko­­vics, a belügyi államtitkár helyet­tese, A. Vratusa, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesé­nek kabinetfőnöke, Szlovén Szmod­­laka, a köztársasági elnök proto­kollfőnöke, Milan Zsenselj, a köz­­társasági elnök fő szárnysegéde és Nikola Csobeldcs, a Szövetségi Gazdasági Tervhivatal igazgató­­helyettese. Tito elnökkel együtt utazott a Szovjetunióba Firjubin jugoszláviai szovjet nagykövet is. (MTI.) HÍRADÁS A GÉPÁLLOMÁSOKRÓL A kunszentmártoni traktorosok aratási versenyt kezdeményeztek Még néhány hét és itt az aratás. Ez a munka nem éri készületlenül azokat a gépállomásokat, melyek már most előkészítik és kijavítják a szükséges gépeket, összeállítják a menetirányterveket, kijelölik, hogy melyik kombájn és aratógép hol dolgozik, egy-egy kom­bájnve­­zetőnek, traktorosnak miből, men­­nyit kell aratnia. A Kunszentmár­toni Gépállomás dolgozói tíz kom­bájnnal és tizenhárom aratógéppel segítik a termelőszövetkezetek ga­bonabetakarítását. A 10 kombájnnal a tervek szerint 1820 hold kalászost kell learatni. A kombájnvezetők azonban vállal­ták, hogy 2200 holdat aratnak le és csépelnek el. Az aratógépkeze­lők 1835 holdas tervüket 2340 hold­ra akarják teljesíteni. Ez azt je­lenti, hogy a Kunszentmártoni Gépállomás által kiszolgált terme­lőszövetkezetekben az idén az ara­tás 94,4 százalékát gépesítik. A kunmadarasi traktorosok el­határozták, hogy a tiszaörsi ther­­mál vizű gyógyfürdő mellett nagy­részt társadalmi munkával saját­­ üdülőt építenek. Az építkezést már­­ meg is kezdték. Úgy tervezik, hogy A traktorosok azt is elhatároz­ták, hogy a learatott területen 24 órán belül elvégzik a tarlóhánítást. Erre az ugyancsak fontos munkára 25 erőgépet állítanak. A különböző gépieken most végzik az utolsó si­mításokat, mert vállalásaik teljesí­tését elsősorban a gondosan, jól ki­javított gépekkel akarják biztosí­tani. A Túrkevei Gépállomás diszpé­cser-szolgálat (irányító-szolgálat) bemutatásával vesz részt az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításon. Az irányítás, az úgynevezett irányító­szobából történik. Ennek a felsze­relése egy asztalból áll, melyen a gépállomás területének nagyméretű térképe látható. A térképet üveg védi. Fel vannak itt tüntetve a gép­állomás által kiszolgált termelő-a koratavasztól késő őszig nyitva tartó üdülőben , egyszerre tíz csa­lád pihen majd. Helyet biztosíta­nak a környék legjobb termelőszö­vetkezeti tagjainak, sőt a szomszé­dos gépállomások traktorosainak is. A gépállomás dolgozói aratási versenyre hívták a megye vala­mennyi gépállomási traktorosát, az aratógépkezelőket, a kombájnveze­tőket, kérték, hogy csatlakozzanak a kihívásukhoz, s gondos felkészü­léssel már most alapozzák meg a gépek maximális kihasználását, a gabonabetakarítás sikerét, szövetkezetek földtáblái és a bri­gádtanyák. Az irányított gépeik jelölése to­logatható figurákkal történik. A szobában ezenkívül egy rádió adó- és vevőkészülék is van, amely a brigádszállások rádió adó- és vevő­­készülékével áll összeköttetésben. Az irányító szolgálatot fényképek, grafikonok és nyilvántartások út­ján ismertetik majd a kiállítás lá­togatóival. A Jászszent­andrási Gépállomás megyeszerte elfogadott és használt traktor kipufogócső szikramentesí­­tőjével szerepel majd a kiállításon. Ez az elmés újítás egy víztartály­ból áll, amelyből cső vezet a trak­tor kipufogójába. A cső csappal el­zárható. Mikor a traktor megindul a traktor és a vízcsapot megnyitja s a csövön át a víz csepegve jut a kipufogóba Itt a meleg hatására a víz párolog s a gőz a szikrát el­oltja, így a kipufogó égéstermékei­nek nincs gyújtóhatása. A Kisújszállási Gépállomás széna és kombá­jnszalma lehordására al­kalmas emelőt mutat majd be. A kunmadarasiak rendfelszedővel sze­repelnek. Készülődés az őszi mezőgazdasági kiállításra Épül a kunmadarasi traktorosok saját üdülője — Az elvtárs itt a ha­lászmester? — kérdezem Bodnár Jánostól, mintás kezet szorítunk egymás­sal. Mosolyog. Látszik raj­ta, hogy tetszik neki ez a megszólítás. De miért is ne tetszene? Rászolgált­­ erre, mégpedig hétszere­sen. Hatvanhárom anya halat és tizenkétezer iva­dékot nevel a rizstelepen Gyerekjáték, mondjál egyesek rossemájúan. — Egyebet se csinál napra napra, csak sétálgat, ide oda jöszmékel a víz kör­nyékén. Ezt akárki meg­tenné, szíves-örömest, ha ezzel bíznák meg. Hát igen, ezt más is megtehetné, ha értem úgy a halakhoz, mint Bod­nár János és hozna értül akkora áldozatot, amen­­nyit ő hozott a tél folya­mán... No, de kezdjük a dolga elölről, vagyis ott, aho Bodnár János kezdte egy évvel ezelőtt. Tavaly ta­vasszal próbálkoztak elő­ször haltenyésztéssel ugyancsak a rizstelepen Csakhogy akkor még már szemmel nézte a halász­­m­estert maga a vezetőjér­g is. Aféle lökd ide lökd oda ember volt kora tavasztól­­ késő őszig. Mindent csi­­­ váltattak vele, csak ép­­­­pen a halaknak nem jut­­­­hatott még a közelü­kbe sem. Így aztán tönkre­ment az értékes pontyál­­lomány. Gémek, gólyák, a vakvarjak lopkodták, kap­­zsi orvhalászok dézsmál­­­ták irgalmatlanul. A ta­­­­valyi, mintegy 35—40 má­­z­z­sa halmennyiségből mind­össze három és fél mázsát­udtak összeszedni ősszel. ■ Pénzértékben legalább 60 ezer forintot dobott ki az ablakon a nemtördömség.­­ Az aprajából mégis si­került tizenkétezret elhe­lyezni a gát melletti telel­tetőben. Ezekhez hozattak anyát is hetven darabot. A halak téli gondozását Bodnár Jánosra bízta a­­ vezetőség. Egy ember azonban egy ember, bár­mennyire meg van benne a jóakarat. Ezerféle vesze­delem fenyegeti a negy­ven dekát is elütő ivadé­kot, nem is beszélve az anyákról, amelyek csapa­­tostól vonzották a kubik­­gödörhöz a „látogatókat". Az egy emberből két em­ber lett később. Csípős Sándor, a jelenlegi rizsőr is odakerült a halakhoz, segítőtársnak Bodnár Já­nos mellé. A tél végén kegyetlen volt a hideg, mások az orruk hegyét se szívesei, dugták ki a jól­fűtött lakásból. De ők ket­ten minden nap kimentek a teleltetőhöz, vitték ma­gukkal a csákányt s tör­ték, zúzták a jeget a ha­lak fölött. Szükség esetén vizet szivattyúztak rájuk a Holt-Körösből. Nem bi­zonyult hiábavalónak fá­radozásuk: megmentették a pontyokat, majdnem hiánytalanul. Azután, amikor elárasztották víz­zel a rizstelepet, odakerül­tek a halak, hogy a ha­lászmester meg a rizsőr további gondoskodása mellett kilósokra nőjenek szeptem­berre. Így kezdődött a halte­nyésztés a mezőtúri Sza­bad Nép Termelőszövet­kezetben Ma már — ki­véve az előbb említett egyeseket — megbecsülik a halászmestert, nem te­kintik munkáját céltalan járkálásnak, hiábavaló jö­­vésnek-menésnek. De azért még mindig van ve­le némi baj, amit sehogy se tudnak orvosolni. A ve­zetőség, jobban mondva a tervet jóváhagyó közgyű­lés, 30 mázsa halat szánt ősszel piacra. Bodnár Já­nos azonban makacs em­ber s miután a hóvihar­ral, és a csontig hatoló hi­deggel hősiesen megbirkó­zott — most már a tervet a fel akarja­ borítani fe­nekestől. Harminc mázsa hal, tizenkétezer ivadék­ból? Nem láttak még azok halat, se halászmestert, akik azt kisütötték. Het­ven mázsának kell innen piacra jutni vagy hetven­ötnek, így tervezett Bodnár Já­nos, Csípős Sándorral egyetértésben. És ez az el­határozás, mint leküzdhe­tetlen alkotó erő, folyton ott tükröződik a szemük­ben, ott vibrál mosolyuk­ban, ott feszül munkára kész izmaikban nrr«rr \rr\Tr­ v HALASZMESTER Első helyen az országos versenyben A DISZ Központtőj Vezetősége által meghirdetett második ifjú­sági traktoros verseny már eddig is kiváló eredményeket hozott. Az országos vetélkedésbe beleszólnak a Szolnok megyei fiatalok is. A legutóbbi értékelés szerint Csáki Pál, a Karcag-Tilalmasi Állami Gazdaságban dolgozó brigádjával az országos versenyben első helyre került. A gépállomásokon dolgozó fiatal traktorosok versenyében is egy Szolnok megyei DISZ-tag, Sós András, a Túrkevei Gépállomás traktorosa foglalta el az első he­lyet. Jelenleg ő az ország legjobb ifjúsági traktorosa. A gépi kapá­lásban és a takarmány­kaszálás­ban ért el kiváló eredményeket.

Next