Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-01 / 204. szám

VILÁG PROLETÁ­RJ­AI EGYESÜLJETEKI vm. évfolyam, 204. szám, 1956. szeptember 1. szombat SZOLNOK MEGYEI MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HÍREK AZ ORSZÁGBÓL Hasznos megbeszélések Lublin és Debrecen tanácsának vezetői között Mintegy tíz napig Debrecenben tartózkodott Lublin város néptaná­csának küldöttsége Jan Ulma vb elnök vezetésével. A lengyel város néptanácsi küldöttsége tapasztala­tokat szerzett a debreceni városi tanács osztályain, meglátogatta a tanácsi kezelésben lévő intézmé­nyeket, vállalatokat s megtekintet­ték a Hortobágyot is. Debrecen Város Tanácsa végrehajtó bizott­ságának elnökével, elnökhelyette­seivel és tanácsi osztályvezetőkkel is megbeszélést folytattak a lubli­­niak. Kifejtették előttük: városren­dezési és városgazdálkodási szem­pontból sok értékes tapasztalatot szereztek. Elkérték a debreceniek­­­től a Szabadság-úti fürdő és nagy­erdei szabadtéri színpad dokumen­tációs terveit, mert a fürdőt és a szabadtéri színpadot a debreceni tervek alapján akarják megépí­teni Lublinban. Megnyerte tetszésüket Debre­cenben az is, hogy milyen sok vi­rág van a város utcáin, terein s milyen rendezettek a parkok. A ta­pasztalatok szerzését biztosítja Debrecen, mert tavasszal egy ker­tészt küld ki Lublinba, hogy ott segítséget nyújtson a parkosítás­ban. Ugyanakkor Debrecen virágo­kat küld Lublinba, mégpedig olya­nokat, amelyek az ottani klímá­nak a legjobban megfelelnek. A lublini küldöttség kifogásolta, hogy nincs Debrecenben szökőkút. A tanács vezetői az elhangzott ja­vaslat után elhatározták, hogy jö­vőre a csónakázó-tó előtti parkban szökőkútat létesítenek s neves kép­zőművészt kérnek fel a szökőkút terveinek­­ elkészítésére. A két vá­ros vezetői abban is megegyeztek, hogy 1957-ben építész- és város­­rendezéssel foglalkozó mérnököket cserélnek egy-egy hónapos időtar­tamra. Lublin város tanácsi kül­döttsége szerdán utazott vissza a Lengyel Népköztársaságba. Szeptember 2-án nyílik a I. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás A Herman Ottó Múzeum összes emeleti termeiben nagy a sürgés­forgás. Már félig-meddig elrendez­ték a II. Miskolci Országos Képző­­művészeti Kiállítás gazdag anya­gát. A napokban érkezett le a buda­pesti és más vidéki városok művé­szei által beküldött, Budapesten zsűrizett anyag. Domanovszky, Bencze, Szőnyi, Márffy, Damján, Bernáth Konecsni, Burghardt, Csók, Czóbel és más ismert művé­szek alkotásai sorakoznak fel a fa­lakon a borsodi művészek legjobb alkotásaival együtt. A kiállított művek sokaságában az idén már változatosabb a témakör, tágabb teret kap a művészek egyéni stí­lusa, mondanivalója, összesen csak­nem 200 festmény, rajz, karc és szobor — körülbelül fele részben borsodi művészek műve — kerül a szeptember 2-án megnyíló tárlat közönsége elé. A kiállítás megnyitása ünnepi eseménye lesz nemcsak Borsod megye, hanem az egész ország kép­zőművészeti életének is A megnyi­tón a központi képzőművészeti szervek, a Népművelési Miniszté­rium képviselői és a résztvevő fő­városi művészek javarésze is meg­jelenik. Homorúd újjáépítésének irányítását a DISZ-fiatalok vették át A Megyei Helyreállítási Bizott­ság Palkó Sándor elvtárs elnökle­tével ülést tartott Mohácson. Itt Hesz Károly elvtárs­, a mohácsszi­geti DISZ-tábor parancsnoka az árvíz sújtotta területeken dolgozó fiatalok lelkes felajánlását tolmá­csolta- Bejelentette, hogy Homorúd újjáépítési munkálatainak irányí­tását a DISZ-fiatalok veszik át. November 1-ig összesen 20 ház alapját rakják le, 22 házat fal­­egyenbe hoznak, gondoskodnak 25 ház helyreállításáról és 27 ház be­vakolásáról. Felajánlásuk eredmé­nyeként az építkezés üteme a je­lenleginek a háromszorosa lesz. Homorúdon 450—480 DISZ-fiatal dolgozik segédmunkásként az épít­kezéseknél. Időt és anyagot taka­rítanak meg azzal, hogy az eddigi építkezésektől eltérően, bevezetik az utcasoronkinti építkezést, és egyszerre négy utca építését kez­dik meg. A Megyei Helyreállítási Bizottság nevében Palkó Sándor elvtárs, a homoródi tanács nevé­ben pedig Varga Mihály tanácsel­nök mondott köszönetet a DISZ- fiataloknak nagyszerű munkafel­ajánlásukért. Az ülésen Keresztfalvi Artur fő­mérnök és Palkó Sándor elvtárs ismertették az árvíz sújtotta terü­letek újjáépítési eredményeit.­­ Eszerint: Újmohácson 42, Sárháton 4, Homorúdon 44, Dunafalván 94, Dunaszekcsőn pedig 90 házat épí- Külföldre is lehet rádióüzenetet küldeni az Országos Mezőgazda­­sági Kiállításról Az Országos Mezőgazdasági Ki­állításról az idén is lehet rádió­üzeneteket küldeni az ország bár­mely részébe. Egy üzenetközvetítés díja 30 forint. Új dolog lesz az idei kiállításon, hogy külföldi or­szágokba is lehet rádión üzenni. A Magyar Rádió családi jellegű üzeneteket közvetít Ausztria, Olasz­ország, Svájc, Franciaország Bel­gium, Hollandia, Anglia, Svédor­szág, Norvégia, Dénia felé, vala­mint az amerikai kontinensen élő magyarokhoz szóló műsor kereté­ben az egész amerikai kontinensre, továbbá Izraelbe és Ausztráliába­ tettek fel, illetve állítottak helyre. Ezekbe a házakba a lakók már be­költöztek, Kezdték ők is elölről? (2. o) Iskolátok (2. o) Határ­járás (3. o ) Sport — Rádióműsor (4 o ) Uszoda épül a cukorgyári gazdaság dolgozóinak A Szolnoki Cukorgyár piroska­­majori célgzdaságáinak dolgozói — műszak után — szívesen ülnek ki az ablak elé és elnézegetik a mun­kásszálló mellett készülő 10-szer 20 méteres pompás betonuszodát. Jö­vőre már úszóversenyt is akarnak benne rendezni, de ha hosszú me­leg ősz lesz, talán még az idén. Az egyik legény, a legtürelmet­lenebbek­ közül, a 20 éves Szabó Jóska lekiált az építőnek: — Szabi bácsi! De jó lett volna, ha már ebben a bolond melegben fürödhetnénk az uszodánkban. Kár, hogy nincs kész még. Persze, kész lehetett volna való­ban, csakhogy nem volt elég szak­munkás. És a „sürgősségi sorrend" mégis csak úgy diktálta, hogy előbb a 100 személyes munkásszálló ké­szüljön el, amire nem kevésbé tü­relmetlenül vártak a dolgozók. A szóbanforgó munkásszállóban, amelyet a legkorszerűbben szerel­tek fel, kilenc, 12 embert befogadó hálóterem, hideg-meleg folyóvíz, zuhanyozók, öltözők, konyhák és minden egyéb megtalálható, amire kultúrember igényt tarthat. Az emeleten nők, a földszinten férfiak , mindkét esetben nőtlenek, vagy hajadonok vannak elhelyezve. Az építővállalat dolgozói 17 nap­pal határidő előtt adták át rendel­tetésének a szállót, amelybe olyan boldogan hurcolkodtak be a fiata­lok, mintha egész életükön át ben­ne akarnának maradni s nem is jutna eszükbe sohasem a nősülés, se a férjhezmenés. A cukorgyár vezetősége azonban jobban ismeri az emberi természe­tet, s azokra is gondolt, akik már családosak, vagy ezután akarnak egybekelni. Számukra épült az úgynevezett hatlakásos sorház, melyben kétszobás, összkomfortos lakások vannak. Itt ö v­ négytagú Mrena-brigád végzett igazán szép munkát. Az új lakók szinte meg­­illetődve vették át a kulcsokat s szemükkel nem győzték végigsimo­gatni az új falakat. Miközben elgyönyörködtünk a sok szép látnivalóban, ami kön­­­nyebé teszi az itt dolgozók életét — egyszeresük hangos nevetés hal­latszik, most már az emeleti abla­kokból, az évődő lányok között. — Szép kis építők maguk, disz­nóvágás idejére készítik el az uszo­dát — mondja valamelyik incsel­­kedően a kőműveseknek. A válasz késedelem nélkül érkezik az egyik embertől, aki éppen vakol odalent. — Szép kislány — ad egy csókot, ha az uszoda augusztusban kész lesz? — Még kettő is lesz —• Ígérik mindjárt az emeletről. Az éppen ott időző építésvezető, Kokovai is beleszól az „alkudo­zásba". — Vigyázzon kislány, mert sza­ván fogjuk. S ezt már előttünk is megerősíti az építésvezető, aminek valószínű senki sem örül jobban, mint azok, akik hónapok óta közvetlen közel­ből figyelemmel kísérik az építők­ munkáját. Olyan is volt a gazda­ság dolgozói között, aki mindennap collstokkal mérte le, hogy az uszo­da betonfala mennyit növekedett tegnap óta. Hát bizony, megváltozott a világ itt piroskamajorban is. A cukor­báró Hatvany-Deutschék nagyot néznének, ha látnák, mi lett az egykori zsellérföldön. —U— A Jármű­javító az őszi forgalomban Nemcsak az őszi forgalom előké­születeinél, hanem az őszi forga­lomban is derekasan helyt kell állni a szolnoki Járműjavító dol­gozóinak. Most, hogy megkezdődött a nagy munka a forgalomnál, már csak a sérült, vagy a közép­javítá­­sos kocsikat adják át a Járműjaví­tónak. Minden hasznavehető va­gonra szükség van, hogy eleget tudjanak tenni a megnövekedett szállítási feladatoknak. Ezért csak munkaigényes, nagy munkával járó kocsikat kap a mű­hely. Emellett az anyaghiány, a ke­rékpárok, különféle szögvasak hiá­nya is nehezíti a tervek teljesíté­sét. De mindettől nem ijednek meg. Augusztus 28-ig mintegy 233 darab középjavításos kocsit adtak vissza a forgalomnak. A szolnoki Cukorgyár és más különböző üzemek termékeinek el­szállítását biztosítják a tartályko­csik, melyek javítása most folyik. Különösen jó munkát végzett a kocsiosztályon, a futórészlegen Ba­­zsó László alvázlakatos ifi-brigádja. De nem mehetünk el szótlanul a westinglakatosok mellett sem. Di­cséretet érdemel a részleg vezető­je, Lévai András, aki jó szervezés­sel biztosítja a minőségi munkát is.­­ A munkamódszerátadásban Keszthelyi Antal és Pálmai Dezső „idős” szakmunkások járnak az élen. 18 fialtal szakmunkást segí­tenek. CSEH ZOLTÁN, Járműjavító; A Tiszamenti Vegyiművek teljesítette augusztusi tervét A Tiszamenti Vegyiművek dolgo­zói annak idején csatlakoztak a versenyhez, melyet 100 éves fenn­állása alkalmából a szolnoki Jár­műjavító kezdeményezett.­ Többek között azt ígérték, hogy harmadik negyedéves tervüket már szeptem­ber 26-ra befejezik s a hátralévő napokban terven felüli kénsavat adnak a népgazdaságnak. Pénteken reggel örömmel jelen­tették az üzemből, hogy a Vegyi­művek reggel hat órára befejezte augusztusi tervét , így összesen két napos előnyt szerzett a ne­gyedévben. Ezzel nagy lépésit tett előre vállalása teljesítésében; Hat megye mezőgazdasági szakemberei­nek tanácskozása Szolnokon Hat szomszédos megye szakem­berei tájértekezletet tartottak csü­törtökön a megyei tanács nagyter­mében. A Földművelésügyi Minisz­térium és a Szolnok megyei Ta­nács VB Mezőgazdasági Igazgató­sága hívta össze a tanácskozást, hogy a nagyjából egy tájegységhez tartozó, Bács-Kiskun, Békés, Haj­dú, Csongrád, Pest és Szolnok me­gye gabonatermelési kérdéseit meg­vitassák. A tanácskozáson részt vett és beszé­det mondott Keserű János, az MDP Központi Vezetőség mezőgazdasági osztályának vezetőhelyettese, Soós Gábor földművelésügyi miniszter­­helyettes. Megjelent az értekezle­ten Csáki István, a megyei pártbi­zottság titkára, Karsai Mihály, a megyei párt-végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Horváth Imre, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, továbbá a hat megye legjobb gabonatermelői: tsz­­elnökök, gépállomási igazgatók, tu­dományos kutatók, állami gazdasá­gi, gépállomási szakemberek, ter­melőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó parasztok. A tanácskozás keretében két elő­adás hangzott el, az egyiket Lelley János, a Kompolti Kísérleti Intézet vezetője mondotta. Beszédében a gabonatermelés növelésének felté­teleiről, a szerves és szervetlen trá­gyák használatáról, a talajelőkészí­tési módokról, az elővetemények és a különböző gabonafajták jelen­tőségéről, valamint a vetési módok­ról szólott. A másik előadást Vezekényi Er­nő, az ismert karcagi kutató, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kuta­tó Intézet vezetője tartotta. Előadá­sában a szikes talajok kenyérga­bonatermelési problémáit ismer­hette. Elmondotta, milyen jelentős az, ha nemcsak a tu­dományos kutatók, hanem a termelők maguk is állandóan kísérleteznek. Fontosnak tartja, hogy a szikes ta­lajokon gazdálkodó tsz-ek és ál­lami gazdaságok vezetői, brigád- és munkacsapatvezetők is úgy ismer­jék területüket, mint a saját te­nyerüket. A szikes talajokon ugyan­is méginkább előfordul, hogy egy­­egy táblában három-négy féle mi­nőségű talaj is van. A továbbiak­ban a sziki búzafajták termelésé­nek agrotechnikájáról, a talajmű­velő eszközökről, valamint a kí­sérleti intézetben végzett kutatá­sairól szólott. (Lelley János és Ve­zekényi Ernő elvtársak előadását lapunk jövő heti számában részle­tesen ismertetjük.) A két vitaindító előadás után számos hozzászólás hangzott el. Keszthelyi Zoltán, aki a battonyai Dózsa Termelőszövetkezetből jött a tanácskozásra, arról beszélt, hogy milyen módon termelt a szövetke­zetben kalászos elővetemény után holdanként 14,10 mázsa búzát. Eb­ben a tsz-ben kiterjedten alkalmaz­zák a műtrágyát. A tarlóhántást ekével végezték, majd vetőszántás alkalmával holdanként két mázsa szuperfoszfátot forgattak bele a talajba és szeptember 25-én elve­­tet­é­k a búzát. A bokrosodás ide­jén a növényt holdanként 30—40 kg oétisóval megszórták, majd küllős kapával művelték. Tóth Zsigmond Békés megyei ter­melőszövetkezeti elnök a sziktalaj­­javítás hasznosságáról szólott. Azért is érdemes sziktalajjavítást esz­közölni, mivel kétharmad ré­szét az állam viseli, csupán egyharmad része terheli a szö­vetkezetet. A tsz arra is hosszúlejáratú hitelt kap. Termelőszövetkezetükben le­gelőt javítottak meg sárgaföld terí­téssel. A következő esztendőben nagymennyiségű takarmánygabo­nát és szénát takarítottak be erről a területről. Elmondotta, még, hogy a szikes talajokon nagyon fontos­nak tartja a nyári művelést, mert itt szinte minden percet ki kell használni a jó talajelőkészítésre. Egyben kéréssel fordult a tanács­kozás résztvevőihez, hogy szíve­sen cserélne termelőszövetkezetük Bánkútiért Fleischmann búzavető­magot. Zöld István, a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet fő­­agronómusa arról beszélt, hogy milyen jó jövedelmi forrás a tsz­­eknek a minőségi vetőmagtermelés. Csupán ebben az esztendőben 352 ezer forint többletjövedelme lett a szövetkezetnek a minőségi vető­magtermelésből. Elmondotta még, hogy a Zalka Máté Tsz-ben pillan­gósvirágú növények, mint elővete­­mények nagyobb arányú termelésé­vel is előmozdítják a gabonater­mésátlagok növekedését. Bajnok István, a Csongrád me­gyei földeák- Kossuth Tsz elnöke nagyon fontosnak tartja az élővete­­mény, elsősorban a kukorica gon­dos ápolását. Náluk ötször kapál­ják a kukoricát és így az utána kö­vetkező búza ebben az évben is gyommentes talajba kerül. Kiss István, a Besenyszögi Lenin Tsz agronómusa arról beszélt, hogy három esztendővel ezelőtt mindös­­­sze kétmázsás búzatermés volt a tsz-ben. Három esztendő alatt a szakszerű trágyakezelés, a jó csírá­zóképességű vetőmag használata és a gépi művelés segítségével ez meg­változott. Ebben az évben 720 hold­­nyi területen 7 és fél mázsa búza teremett holdanként. Az egyéni pa­rasztok földjén ezzel szemben 4,8 mázsa lett a községi búzatermelési átlag. Javasolta, hogy a termelőszövetkezetek kenyér és takarmánygabonából, valak­i­­int rizsből is termelhessék meg saját vetőmagszükségletü­ket. A sziktalajjavítást ő is igen hasz­nosnak tartja, éppen ezé­rt kifogá­solta az Országos Minőségvizsgáló Intézet mezőtúri talajlaboratóriu­mának munkáját, mert a szakvéle­ményt még mindig nem készítette el. Enélkül pedig a talajjavítást meg sem tudják kezdeni. Deák Ferenc orgoványi termelő­­szövetkezeti elnök szerint náluk a mélyművelés tette lehetővé a ga­bonatermés átlagok növekedését. Termelőszövetkezetükben szintén túlnyomó részt kukorica a búza előveteménye és a kukorica talaját 30 cm mélyszántással készítik elő. Takács Vince, a röszkei Lenin Tsz elnöke (Csongrád megye) és Nagy János Pest megyei tsz-elnök a jó­­minőségű vetőmag és a gondos ta­lajelőkészítés fontosságáról beszélt. Tresser Pál, a mezőhéki Táncsics Tsz agronómusa elmondotta, hogy kalászos után is lehet jó gabonater­mést elérni, ha a talaj megfelelő erőben van. Az elmúlt esztendőben a szövetkezetben 160 hold búza után kénytele­nek voltak ismét búzát venni. Mégis 14­40 mázsa lett a hol­­dankénti átlag, mert elegendő szerves és szervetlen trágyát használtak. Alaptrágyaként többek között két mázsa szuperfoszfátot szórtak ki vetőszántás előtt. Hiányolja, hogy a jelenleg használatos műtrágyaszó­rók és 30 soros vetőgépek nem megfelelő minőségűek. Már öt év­vel ezelőtt is arról volt szó az érte­kezleteken, hogy milyen rosszak ezek a gépek, mennyire nem felel­nek meg az itteni adottságoknak. Ezt azóta is számtalanszor felje­gyezték a vezetők, mégsincs válto­zás. Ilyen körülmények között pe­dig nem lehet biztonságosan ter­melni. Miért nem gyártja az ipar a kanalas vetőgépeket, amikor a mos­taniak nem alkalmasak. (A­ tanácskozáson elhangzott többi felszólalást lapunk következő számában ismertetjük.)

Next