Tiszavidék, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-01 / 27.szám
YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA, 50 FILLÉR II. évf, 27. szám, 1957. február 1. péntek. TISZAVIDÉKI AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA { Jászágói nagyregények H Tiszavidék nagy rejtvénypályázata Már nyomják a Lotto szelvényeketMegyei filmszínházak műsora Ünneplés nélkül Tánc, dal-est Az elmúlt években minden alkalommal megemlékeztünk február 1-én a magyar sajtó napjáról, az újságírók, a nyomdáik dolgozóinak munkájáról. 1942 február 1-én jelent meg először az illegális Szabad Nép, a Kommunisták Magyarországi Pártjának a lapja, amelynek bátor, emberi hangja mint reménysugár hatolt el annak idején a munkásokhoz, egyszerű dolgozókhoz. Szerkesztőjét, Rózsa Ferencet és Schönherz Zoltánt meggyilkolták, munkatársait börtönbe zárták, de emléküket a mai napig sem feledhettük el Ma is itt vannak közöttünk és helytállásra, a nép iránti olthatatlan szeretetre buzdítanak bennünket. Az ő emlékezetükre lett ez a nap — február 1. — a magyar sajtó napja. Más esztendőkben ünnep is volt ez egyúttal, a sajtó munkásainak ünnepe. Most azonban — a sok gonddal, bajjal küszködő ország életében — úgy érezzük, nincs helye ennek az ünneplésnek. Ünneplés nélkül készítjük el a számadást saját munkánkról és szigorú önvizsgálattal igyekszünk szembenézni a rideg tényekkel, a kijózanító valósággal. Mi, kommunista újságírók is igen sok hibát követkövettünk el az elmúlt esztendőkben. Gyakran megkerültük a teljes igazságot és féligazságokat mondottunk helyette. Lakkoztunk, szépítettünk csakúgy, mint a felfelé futó jelentéseik, mert azt hittük, ezzel használunk a szocializmus ügyének, eszméjének, azt gondoltuk, hogy a papírra írt szó, ha szép, már a jelen is olyan lesz tőle. Nem cselekedtünk helyesen. Sokkal bátrabban kellett volna feltárni a dolgozó nép igazságát: a jót és a rosszat is egyaránt Az SZKP XX. kongrsszusa után, a demokratizálódás hazai légkörében megpróbáltuk kimondani ezeket az igazságokat. Talán mondani sem kell , hiszen az olvasó leginkább tudja, hogy rövidesen a „ló túlsó oldalán” találtuk magunkat „Sikk” lett csak a hibákról írni, csak a rosszat felhánytorgatni. Sajnos, még jobban túllicitálták ezt azok az emberek, akiknek szándékai nem voltak becsületesek, írók és újságírók egyaránt hajtották a népet a felé a szakadék felé, amelyből most már kikecmeregtünk barátaink, elsősorban a Szovjetunió segítségével, de amelyben elpusztultunk volna, ha a szocialista tábor országai magunkra hagynak bennünket. Most már világosan látjuk, hova vezetett volna az az út, amit a kommunisták közül is sokan jártak jóhiszeműen, mert az „útjelző táblákat ” nagyon tetszetősen mázolták át a tudatos kártevők, népünk ellenségei. Demokráciát írtak rá és kapitalizmust értettek, hazafiságot írtak és földbirtokosok uralmát értették alatta. Sok, nagyon sok múlott ezekben az időkben is a sajtón és a rádión, ezt csak most látjuk, amikor a rádió ostromát, a budapesti események hiteles történetét írják a lapok és kiadványok. Igen, itt, Szolnok megyében is más él a köztudatban még ma is, mint ami sok helyen történt. Még nem ismerik az emberek a való tényeket. Az éremnek azt az oldalát is, amit egyeseknek, a nép ellenségeinek érdekében áll elferdíteni, meghamisítani, szépítgetni: az ellenforradalom lapuló, sunyító igazi arculatát. Sok nagyon sok munka vár még a sajtóra, hogy segítse eloszlatni a fejekben meglévő zűrzavart és téves nézeteket. És nagy feladatok várnak ránk az ország, a megye előtt álló gazdasági feladatok segítésében is. Azt tűztük ki magunk elé: még szilárdabban, állhatatosabban szolgáljuk a dolgozó nép ügyét ezután. Új köntösben megjelenő lapunkat, kérjük, fogadják továbbra is szeretettel kedves olvasóink. ----------------------------------------- Nagyteljesítményű szárépő gépeket gyártanak a Szolnok Megyei Mezőgpzdasági Gépjavítóban Olvasóink közül bizonyára sokan voltak tavaly az országos mezőgazdasági kiállításon, s akit érdekelt — ugyan kit ne érdekelt volna — sorra járta a gépesítési kiállítást. Megyénk üzemeinek is voltak itt gyártmányaik, s azokkal cseppet sem kellett szégyenkezniük más üzemek előtt. A Szolnok Megyei Mezőgazdasági Gépjavító például olyan ritmusú szártépő gépet állított ki, amely óránként egy vagon takarmányt képes előkészíteni. Itt készült ennek az újfajta mezőgazdasági gépnek a prototípusa, a 20 darabból álló C-széria, s miután a gép bevált, itt indult meg a sorozat gyártása is. A gépjavítóban ebben az évben 170 darab ilyen szártépőt készítenek. De nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ipar, sőt a kereskedelem részére is készülnek itt különféle berendezések, eszközök. Hogy csak egyet említsünk: Itt gyártják a sütőipar számára a szénkosarakat. Külalakjára nézve majdnem olyan, mint egy kenyeres kosár, csak vasból készül és természetesen a méretek sokkal nagyobbak. Ára aránylag nem is olyan magas, 240 forint darabonként. A Szolnok Megyei Sütőipari Üzemet már kielégítették, — ma már a budapesti pékségeknek szállít a gépjavító szénkosarakat. A gépállomások szerszámgép-parkjának bővítésével és korszerűsítésével otthon, — a gépállomáson tudják javítani az izzófejes és Diesel motorokat. A Szolnok Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat ennek megfelelően szintén átalakult. A gépjavítóban most már csupán a kényesebb traktorok — Lanz-Bulldogok, Zetorok — javításával foglalkoznak, és áttértek az autójavításra. Pár évvel ezelőtt G. 35-ös, vagy R 20-as, esetleg DT 54-es traktorok sorakoztak az üzem udvarán javításra várva, vagy indultak vissza kijavított állapotban. Most tehergépkocsik sorakoznak. Itt hozzák üzemképes állapotba a Kőolajkutató és Feltáró Vállalat elromlott járműveit is. Ezek javítására szerződést is kötött a vállalat a gépjavítóval. — ka — a szolnoki Helyőrségi Tiszti Klubban A szolnoki Helyőrségi Tiszti Klub, szombaton este 6 órai kezdettel, nagyszabású tánc-, dal-estet rendez. A műsor keretében fellép: Hollós Ilona és Vámosi János, a magyar rádió két közkedvelt énekese. A műsoros est — mint ilyen — első városunkban. Reméljük, hogy a jövőben többen követik majd példájukat. Hasonlóan a budapesti Központi Tisertáházhoz, a szolnoki Tiszti Klub is közelebb akar kerülni a város dolgozóihoz. Éppen ezért a honvédségi állományúakon kívül, a város közönségét is szívesen látják, már ezen az első rendezvényen is. >*»■ Új MSZMP szervezetek alakultak a Jászságban A jászapáti járásban több mint hétszázan kérték felvételüket az MSZMP-be. Az utóbbi napokban új alapszervezeteket is hívtak életre a járás kommunistái. A Tiszasülyi Állami Gazdaságban tizennégy, a jászalsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezetben huszonhét, a jászladányi Új Élet Termelőszövetkezetben pedig nyolc taggal alakult pártszervezet. A jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezetben eddig tízen kérték felvételüket a pártba. Meg kell jegyeznünk itt, hogy a vezetők nem segítik kellően a párt erősödését. A szövetkezet elnöke és agronómusa is távol tartja magát az MSZMP-től. A jászberényi járásban is jók az eredmények. Itt 27 alapszervezet több mint 800 tagja dolgozik a szebb élet kialakításán. A járásban 10 községi, 10 termelőszövetkezeti, 4 üzemi, 2 hivatali és 1 gépállomási alapszervezet működik. Az orvosok és pedagógusok közül is többen beléptek a pártba, -3 m-■*<<■* SZOLNOKI SZMMBIÍSH IS, SESÍIEJIEK BUDÜPESf ÚJinÉPfiÉSEBEH ,TTT'r7VVTTT»TT»TTTTYTV»TVfYTTVT»YTT»TTTTTTTTTTIVTVTTTTTTTTT Árumintaboltot létesítenek az egyetemi étkezde helyén Szolnokon, a Kossuth téren lévő egyetemi étkezdében tátongó üresség fogad. Megfogyatkozott az itt kosztolok száma, így ekkora helyiségre nem is lesz szükség, s ha az ötödéveseik végeznek, teljesen megszűnik a konyha. A Városi Tanács Kereskedelmi Osztályán érdeklődtem, mivel az étkezde régen üzlethelyiség volt, mi a terv vele a jövőben. — Újra üzlethelyiség céljára akarjuk felhasználni — mondja Honthy László, a Kereskedelmi Osztály vezetője. — Árumintabolt létesítését tervezzük, ahol a külföldi és természetesen a magyar ipar termékei kerülnének bemutatásra. A boltban szaktanácsadást is szerveznénk. Például elmagyaráznák, hogy a magnetofonon milyen hangerővel, milyen beállításban lehet a legjobb felvételt készíteni, s számtalan hasonló kérdésre kapnának választ az érdeklődők. Jó volna, ha a szép tervek nyomán a megvalósulás sem váratna soká magára. — szoltán —( Emelkedett a malomipari munkások keresete Kevés háziasszony gondol arra, amikor a frissen sült, ropogós héjú kenyeret kezébe veszi, hogy milyen sok ember munkája van abban. A szántóvetőé, aki megtermeli, a traktorosé, kombájnősé, cséplőmunkásé, aki betakarítja. A terményátvevőé, aki raktározza, a mami munkásé, aki lisztté őrli. És lehetne még tovább sorolni e hosszú munkafolyamatot, amelynek végén az asztalunkra kerül a mindennapi kenyér. Ezúttal azokról az emberekről lesz szó, akiknek a keze nyomán alakul át a búzalisztté. A Szolnok megyei Malomipari Egyesüléshez tartozó 20 üzem névtelen munkásainak pmblémáiról, akik az október 23-a utáni nehéz időkben helytálltak és ma is fennakadás nélkül dolgoznak. Akiknek esősorban köszönhető hogy a lakosság kenyér- és ’isztellátásában Szolnok megyében nem volt nagyobb zavar. Ha adódott is ilyen, csupán az okozta, hogy megakadt a lisztszállítás. Pedig a szén és az elektromos energia hiánya az ő munkájukat is gátolta. Ennek ellenére a Szolnok megyei 20 malom teljesítette 1956. évi tervét. Bár a hivatalos értékelés még nem került nyilvánosságra, az Egyesülés olyan tájékoztatást kapott a felettes szervektől, hogy a Szol nok megye' ma osalaardo gőzük elsői lettek az őrs? gben Az Egyesülés ugyanis a legtöbb nyereséget fizette be az állammak. A szén és villamosenergiahiány ellenére a foglalkoztatottság nem csökkent a malmokban. Csupán a szokásos évi munkaerő ingadozás mutatkozik. A szénhiányon úgy segített az Egyesülés, hogy közvetlen kapcsolatot teremtett a bányákkal és szenet szerzett. Ugyanakkor a nehéz időkben a legnagyobb kanalitású üzemek működtek ,hol a leggazdaságosabb a termelés, így a 10 vagon kapacitású Törökszentmiklósi Malomban egész idő alat dolgoztak. A kenyér, és lisztfogyasztás most már lecsökkent, a malmok munkája is visszatért a rendes kerékvágásba. Az Egyesülés malmainak most már nem is a szenes energiahiánnyal, hanem a hibásan megállapított őrlési tervelőirányzatokkal kell küszködniök. A felügyelő hatóság ugyanis ez év első negyedére vonatkozóan tekintélyes mennyiséggel felemelte a Szolnok megyei malmoknak egyébként is magas tervét. Ugyanakkor a vámőrlések és a kereskedelmi őrlések a csökkent kenyér- és lisztfogyasztás miatt eléggé lesülyedtek. A tervmódosításra vonatkozóan most már hadakozni sincs kivel, mert a Begyűjtési Minisztérium, amelyik annak idején a tervet megszabta, időközben megszűnt s a malomipari üzemeknek jelenleg nincs is minisztériumuk. Több sáre’mű' azonban orvoslást nyert. A munkásparaszt kormány hozájárult ahhoz, hogy a malomipar munkások természetbeni juttatásban is részesüljenek. Saját részükre és eltartottjaik számára mázsánként 130 forintos áron vásárolhatnak kenyérgabonát. A keresetet véglegesen még nem alakultak ki, de már eddig is jelentős javulás van a munkások javadalmazásában. Az Egyesülés üzemeiben most állapítják meg a végleges béreket. Az eddigi bérrendezések során jórészt már megszűnt a kisebb és a nagyobb üzemek közötti bérfeszültség. Személyi órabéreket állapítottak meg. Ezzel, valamint a természetbeni juttatással együtt átlagosan 35—42 százalékkal emelkedett a malomipari munkások reálbére. — ka — SZABAD AZ UT* 1 1 < t RÖVID belföldi hírek Az alcsiszigeti és a kláramajori állami gazdaságban a múlt évben három öntözőhajóval 1500 holdon kísérleteztek nagyüzemi öntözéssel. Ebben az évben további hét öntözőhajót kapnak az állami gazdaságok. A tíz hajó összesen mintegy 5000 holdra juttatja el a vizet. A balatonnagykeresci állami gazdaság két öntözőhajót kap, s itt a Balaton vizével öntözik majd a 340 holdas kertészetet. A gazdaságokban megkezdték a hajók számára a csatornák építését, s ezzel tavaszra előreláthatólag mindenütt elkészülnek.» Ismét megjelenik a földművesszövetkezeti tagság körében ismert és közkedvelt Szövetkezet című lap. Az első szám február 9-én kerül az olvasókhoz, egyelőre negyvenezer példányban. Jelenleg a világ tizenegy országának 17 rádióállomása hetenként 29 alkalommal ad híreket eszperantó nyelven. A tervek szerint a Petőfi-adó üzembehelyezése után a magyar rádióban is megkezdődik mind belföldre, mind külföldre az eszperantó nyelvű hírszolgáltatás. Milyen cikkeket kapunk Kínából? A baráti Kína százmillió rubel értékű hosszúlejáratú áruhitelt és ugyanilyen értékű devizahitelt ajánlott fel számunkra. Az MTI munkatársának értesülése szerint a Külkereskedelmi Minisztérium még december 2-án eljuttatta Kínába a kért áruk listáját. Általában olyan cikkeket kértünk, amelyeket már korábban is importáltunk innen. Iparunk számára fémeket, érceket, bányatermékeket, a többi között volframot, molibdént, ónt, higanyt, csillámot, azbesztet, antimont kapunk. A bőripar és textilipar számára alapanyagokat, port, gyapjút, gyapotot, valamint vegyicikkeket vásárolunk. Mindezeken kívül tüzelőanyagot és takarmányt kértünk.