Tiszavidék, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-01 / 127.szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 127. szám. ARA; 50 FILLÉR, 1957. június 1. szombat. Pártszervezeteinkben sokkal eredményesebb szervezeti élet folyik, mint az októberi ellenforradalmi események előtt bármelyik esztendőben . Aktívaülést tartottak megyénk kommunistái — Tegnap, május 31-én aktívaülést tartottak me­gyénk legjobb kommunistái, vezetői. A pártaktíva céljá­nak és feladatának tartotta: összegezni az elmúlt fél esz­tendő munkáját, értékelni a megye politikai, gazdasági helyzetét, levonni a szükséges következtetéseket a további munkákra, megszabni feladatainkat az elkövetkező időre és végül megválasztani az országos pártértekezletre a küldötteket. Kálmán István elvtárs Intéző Bizottságának elnöke, számolójában többek között az MSZMP Szolnok Megyei a megyei pártbizottság­ben az alábbiakat mondta el: Kedves Elvtársak! 1956. november 4-e után, amikor a testvéri szovjet nép fegyveres csapatai a Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány kérésére megkezdték az ellenforradalmi erők fegyve­res szétzúzását — a párthoz, a szocializmushoz hű kommu­nisták ezrei megkönnyebbül­ten sóhajtottak fel a nyo­masztó érzés alól, amely reánk nehezedett október, november súlyos napjaiban. Az ellenforradalmi erők fegyveres tobzódása a megyé­ben is erősen éreztette hatá­sát Felszínre kerültek a tár­sasal­m szemétdomb­járól az összes deklasszált és ellenfor­radalmi elemek; aktivizálták az összes népi demokrácia-el­lenes erőket, megkezdték a kommunisták üldözését; szo­cialista vívmányaink meg­semmisítésére tör­tek­. A kommunisták százai , ezrei várták — megyénkben is — az iránymutatást; vár­ták, hogy fegyverbe szólítsa őket a párt. Sajnos, mindez — elsősorban az MDP Köz­ponti Vezetősége hibájából s az egyéb területen megmutat­kozó árulás folytán — elma­­radat. Hogy mennyire nem az egyszerű párttagok, a kom­munisták hibásak abban, hogy a párt a tehetetlenség, a bénultság állapotában volt október súlyos napjaiban, azt igazolja az a tény, hogy no­vember 4-e után, amikor már lehetőség nyílt, hogy a kom­munisták egy részét felfegy­­verezzük, minden meggyőző munka nélkül a kommunisták százai jelentkeztek fegyver­ért, kértek beosztást a karha­talomba. 1956 október 23. előtt Szol­nok megyében igen sok párt­tagunk volt. A pártt­agság lét­száma ebben az időben meg­közelítette a 36 ezret, az alap­­szervezetek száma meghalad­ta a 900-at. Korábban igen nagy megelégedéssel hangoz­tattuk nú ezt a számot; orszá­gos értekezleteken Szolnok megyét e tekintetben a leg­jobb helyen emlegették az akkori pártvezetők. S mi is úgy tartottuk, hogy ennyi párttaggal hegyeket lehet el­mozdítani helyéről. Amikor azonban a nagy megrázkód­tatás, az ellenforradalom nyo­mása nehezedett pártszerve­zeteinkre, kitűnt, hogy bizony pártt­a­gunk ugyan szép szám­mal van, de köztük a kom­munistáik száma jóval keve­sebb, mint ahogy mi azt gon­doltuk. Az elmúlt évek során be­került a pártba sok olyan in­gatag elem is, akik mélyen magukban hordták a kispol­gári­ felfogást, az inga­tagsá­got,­ a bajtól a nehézségtől való meghátrálás szellemét, akik októberben cserbenhagy­ták a pártot, sőt számosan közülük csatlakoztak az el­lenforradalomhoz. A becsüle­tes kommunisták, akik akkor is és ma is szilárdan és hű­ségesen a párt mellett álltak és állnak, sokszor nem tud­ták, mitévők legyenek, ami­kor látták, hogy a párttag­jaink egy része is azt a nótát fújja, amit az ellenforrada­lom iitézei. Ennek folytán megbomlott a párt egysége, f­egyelme, szervezettsége, a párt legtöbb helyen teljesen dezorga­nizálódott Úgy vél­jük, hogy ebből mindan­­­nyiónknak le kell vonni a szükséges tanulságot, hogy soha többé ez ne forduljon elő. Szívós, következetes munka redménye, hogy ma már a május 1-ig átigazolt és meg­erősített párttagok létszáma eléri a 17 000 főt a megyében ami 50 százalékát teszi ki a volt MDP tagságnak, tisztult ki még novemberben, decemberben. Az ellenforra­dalmi elemek uszítása, dema­góg politikája, a Nagy Imre— Losonczy-csoport revizionista nézete sok becsületes embert félrevezetett, s nehezen talál­ják meg a helyes utat a párt felé. Szólni kell röviden a párt­tagság szervezettségéről, fe­gyelméről, a párt egységről, a demokratikus centralizmus­ról és a párton belül megmu­tatkozó, a Párt egységét ve­szélyeztető egyes egészségte­len jelenségekről. Pártszervezeteinkben sok­kal eredményesebb szerve­zeti élet folyik, mint az ok­tóberi ellenforradalmi ese­mények előtt bármelyik esztendőben. A kommunisták legtöbbje rendszeresem eljár taggyűlé­sekre, pártnapokra, vezetősé­gi ülésekre. Egyre gyakoribb, hogy a napi munka után fel­keresik a párthelyiséget, meg­beszélik a problémákat, a feladatokat. Ezt az egészsé­ges, fegyelmezett szervezeti életet nekünk tovább kell fej­­­leszteni, "okozni kell párt-: tagjainkban a szervezeti élet fontosságát. Míg korábban az MDP-ben a taggyűlések, kü­lönböző pártrendezvények legtöbbször vita nélkül foly­tak le, ma igen nagy az ér­deklődés, az aktivitás a párt­tagok részéről. Kezdjük el­hagyni a formális, gyakran bürokratikus, papírízű fel­­­szólalásokat; aktívan, cselek­­­vően igyekszünk beavatkozni­ a dolgok menetébe. Ügyelni­ kell arra, hogy ez az aktivitási a párttagság szervezeti életé­« nek egészséges úton való ha­­­ladása nehogy visszaessen,« nehogy újból azokkal a ne­­­hézségekkel kelljen küszköd­­­nünk, ami korábban volt,« hogy egy-egy taggyűléstől a« párttagság kétharmada távol­­ tartotta magát és akik részt­­ vettek, közömbösen, fejbólin­­­gat­ó­ módra vették tudomásul­ a titkár vagy a vezetőség be-? Egészségesen alakult a párttagság összetétele Az üzem­i munkások ará­nya növekedett az MDP-hez viszonyítva, 13 százalékról 18,7 százalékra. Ami negatív jelenség a párttagság összeté­telének alakulásánál, hogy az eredetileg alkalmazottak ará­nya 8,8 százalékról 11,6 szá­zalékra növekedett. Igen gyengén állunk az egyénileg dolgozó parasztok, az értel­miségiek fölvételével Milyen következtetéseket lehet mindebből levonni? Nem lehet azt a gyakorla­tot többet követni, hogy elő­re meghatározzuk: hány párt­tagot vegyenek fel egy hó­napban vagy egy évben a pártszervezetek. A pártnak továbbra is szük­sége van új erőkre, akik bebizonyították hűségüket a párt, a szocializmus iránt, akik­ meggyőződésből lép­nek be a pártba. Ezek előtt az emberek előtt nem zárjuk be a párt kapuit a jövőben sem, de mielőtt fel­vesszük őket, alaposan tájé­kozódnunk kell, kik ezek az emberek, mi a felfogásuk, mi­lyen az életük, a munkához, a párthoz való viszonyuk, a környezetük s hogy mivel ér­­demelték ki a pártba való felvételt. Ha nem ezt tennénk, azt a hibát követnénk el, hogy egyrészt elzárnánk a becsületes emberek előtt az utat a pártba, akik feltétlen erősítést jelentenek a Párt számára, másrészt, ha nem néznénk meg alaposan kikkel akarjuk erősíteni pártunkat, könnyen beférkőzhetnek kar­rieristák, kalandorok, akik nem a Pár­t erősítését, hanem gyengítését jelentenék. Mindez nem­ jelentheti azonban, hogy most már legyünk bizalmatlanok mindenkivel szemben, el­zárkózzunk azoktól az em­berektől, akik majd csak ezután kérik pártba való felvételüket. Az áprilisi taggyűléseken gyakran azzal utasították el a becsületes emberek tagfelvé­teli kérelmét, átigazolását hogy miért nem jöttek előbb Persze, jobb lett volna, ha november, december hónap­ban már meg lett volna az a taglétszámunk, ,­ami jelenleg van. Látnunk kell azonban hogy nem minden ember feje az eszmei tisztaságért folyta­tott harcot. Az ellenforra­dalom és a Nagy—Losonczy­­csoport revizionista nézetei rendkívül nagy zűrzavart okozott az emberek fejében, gondolkodásában. Mérhetetle­nül felszította a nacionaliz­must, a sovinizmust, gya­­lázta a proletárinternacio­­nalizmust. Nagy Imre már az októ­beri események előtt minden igyekezetét latba vetette, hogy háttérbe szorítsa a porcetár­­internacionalizmus nagy esz­méjét, gyengítse annak szel­lemét a tömegekben, lazítsa kapcsolatainkat a szocialista tábor országaival és elsősor­ban a Szovjetunióval, s hogy végsősoron kiszakítsa orszá­gunkat a szocializmust építő népek táborából. Az októberi ellenforradalom napjai meg­mutat­ták, hogy a proletárinternacionaliz­mustól való elszakadás egyet jelent a kapitalista restaurációval. Kedves Elvtársak! Az el­lenforradalmi erők az elmúlt évi októberi, novemberi, de még a decemberi hónapban is ..sztálinista’­, „rákos­ista" jelzők címén ádáz harcot in­dítottak a párt, állami, gaz­dasági és tömegszervezeti­­ funkcionáriusok ellen; aljas rágalommal igyekeztek azo­kat az elvtársakat lejáratni akik az elmúlt 12 esztendő­ben, ha nem is hibamente­sen, de állhatatosan harcol­tak a párt célkitűzéseiért. Az ellenforradalmi időszak alatt megkezdték ideológia- Fol­ozni kell párunkban az ideológiai munkát, Megnyílt a Budapesti Ipari Vásár • A felszabadulás óta har­­­madszor rendezik meg fővá­►­rosunkban az ipari vásárt. 1­955-ben mintegy 400 részt­vevővel ker­ült megrendezés­ére. Ma az ellenforradalom ► okozta sebek ellenére hétszáz ► résztvevő gyönyörködteti, a szebbnél szebb iparcikkekkel ;a vásár kíváncsi látogatóit.­­ Szinte lehetetlen átfogó­­ képet adni a Budapesti Ipari­­ Vásáron bemutatandó újdon­­­­ságok nagy tömegéről, ezért [csak egy-két példát említünk • belőle. [ / b : Új magyar szabadalom; a Hydroglobus : A vásár egyik érdekessége sez a korszerű és olcsó vízto­­­ronyi Előállítási költsége 50 ■ köbméter űrtartalomnál 30­­ százalékkal, 100 köbméternél >45 százalékkal alacsonyabb ,mint a vasbetonból épített [víztornyoké. A vásár tartama­­ alatt az érdeklődők a Szolnok [melletti Mezőhéki Állami [Gazdaságban, a helyszínen [tekinthetik meg építés köz­­ben a Hydroglobust.­­ Nyolc hazai gépgyár 21-féle [szerszámgépét mutatja be. A [Gamma többféle nukleáris ]műszerrel szerepel a kiállítá­­­son. Ilyen a F—004 típusú [ólomtorony, amely a rádió­­s aktív sugárzásmérő berende­zés fontos része. Az F—003 tí­­­pusú doziméter, amely töltő­­­­tollhoz hasonló műszer, első­­­sorban a gamma- és röntgen­­zsugárzásoknak kitett dolgo­zók egészségvédelmének el­­­engedhetetlen eszköze.­­ A kisipari export műszere­­i két gyártó vállalat mutatja­­ be a roncsolásmentes metallo­­­­gráfiai vizsgálatok végzése­ihez alkalmas hordozható be­rendezést. Érdeklődésre tart­­számot a Finommechanikai­­ Művek nyolcvan deltás „Sonett” rádiója A salgótarjáni gyártmá­nyok közül meg kell említeni a gyönyörű zománcozott kály­hákat és tűzhelyeket. Érdek­lődésre tarthat számot az új korszerű „Láng 586”-os zo­máncozott, tüzelőtartóval és beépített 2 darab gázrezsóval ellátott tűzhely. A Tisza Cipőgyár önálló pavilonjában több mint 130 pár b"rtalpú cipőtípust mu­tatnak be, ezenfelül hasonló nagy mennyiségben vászon- és tornacipőket. A jászberényi Fémmyomó, újszerű, ízléses aluminiumedényekkel és más készítményekkel sietett a dol­gozók szükségleteinek kielé­gítésére. A virágkedvelők örömére a Fővárosi Tanács virágkiállí­­tást tart, ahol bemutatják a meleg-hidegszobai, árnyékos és napos erkély növén­yeket A szobanövények helyes ápo­lását, átültetését, szemléltetve mutatják be. Gyakorlati út­mutatást kap a látogató egyes növények, különleges szapo* rítási módjáról A vásár eddigieknél na­­gyobb területén mindenki igényét kielégítő árubőség található. A gyermekek ked­vence, a pettyes labda, a fő* helyet foglalja el a bejárat közelében. A nézgelődésben elfáradt dolgozók kipihenhe­tik magukat az ízlésesen be­­rendezett tiszta csárdákban és éttermekben. Nehéz lenne számot adni arról, amit a látogató szeme elé tár ez a nagyszerűe­n meg­rendezett vásár. Meg kell nézni, mert úgy lehet meg­győződni fejlett iparunk re­­m okéiről. ab. Művelni kell párttagjainkban a felelősség-tudatot, a fegyelmezettséget Előfordul — habár még most csak­ szórványosan —, hogy egyes elvtársak nem hajtják végre a rájuk bízott feladatot, sőt, olykor, ha poli­tikai meggyőző munkáról van szó, még úgy is nyilatkoznak, hogy: nem fog ő udvarolni senkinek; fegyver kell ide, elvtárs, nem politikai munka! Ennek persze megvannak a maga objektív körülményei, hogy egyes pártszervezeteink­­ban a kommunisták így véle­kednek a dolgokról. Az utób­bi hónapokban eléggél el vol­tunk foglalva belső problé­mákkal: a párt újjászervezé­sével a tagfelvételi munká­val, az ellenforradalom elleni harccal, stb.. Ez bizonyos ké­­t előfordul­ást eredményezett számos pártszervezetben. Ezért a jövőben , anélkül, hogy a párt belső ügyeit, problémáit háttérbe szorítanánk, a párttagság figyelmét jobban rá kell irányítani olyan feladatok és problémák megoldására, amelyeket csak a tömegek megnyerésével, mozgósí­tásával tudunk megoldani. Pártunkban egészségesen bontakozik ki a demokratikus légkör. A kommunisták leg­többje bátran bírálja a hibá­kat, személyre való tekintet nélkül megmondják vélemé­nyüket. Ezt az egészséges lég­kört tovább kell bátorítani és erősíteni. A demokratizmus erősíté­se, további tudatosítása azonban akkor lesz még eredményesebb, ha együtt jár a centralizmus erősíté­sével. A kettő egymástól elválaszt­­hatatlan. Ennek a kérdésnek a tudatosítása nagyon fontos helyet kell, hogy kapjon a pártm­­unkában. Pártunk marxista—leninis­ta forradalmi párt, amely a demokratikus centralizmus elvén épül fel alulról felfelé választják a vezetőket, a fel­sőbb szerv határozata ugyan­akkor kötelező az alsóbb pártszervekre E téren azon­ban vannak figyelmeztető je­lek. Van bizonyos kétkedés egyes pártszervezetek, párt­­szervek részéről a felsőbb pártszervek határozata, dön­tései iránt. Egyes elvtársak például mér úgy vetették fel „jobban tudjuk mi azt, hogy mit kell csinálni a mi terü­letünkön, mint a központi, vagy a megyei pártszervek.’1 Mi lenne a vége, ha minden pártszerv, vagy alapszervezet, vagy az egyes kommunisták külön-külön, a maguk elgon­dolásai szerint dolgoznának, figyelmen kívül hagyva a Központi Bizottság vagy az alsóbb választot­t szervek dön­téseit. Ebből előbb-utóbb zűr­zavar, anarchia lenne ú sok gyakorlati végrehajtását is. Kényszerítették a becsü­letes párttitkárt, tanácselnö­köt, gazdaságv­ezetőt a le­mondásra vagy egyszerűen fenyegetéssel elkergették őket. így került sor a me­gyében is számos párt-, ta­nácsi- és más területen dol­gozó elvtárs leváltására. No­vember 4-e után a helyzet ezen a téren nagyon szomorú képet mutatott. Első felada­tunknak azt tartottuk, hogy rendezzük, kialakítsuk a párt és állami területen a vezető­­gárdát. Elvtársak! Az ez év feb­ruár 15-i megyei pártaktíva határozata alapján erőtelje­sebben vettünk irányt az el­lenforradalmi elemek vezető posztról való eltávolítására. Ennek eredményeképpen el­mondhatjuk, hogy a legfonto­sabb vezető posztok megbíz­ható kezekben vannak. Az eredménnyel azonban nem lehetünk megelégedve, mert még kisebb-nagyobb beosz­tásban még ma is megtalál­hat az ellenforradalmi sze­mét, amit nekünk az elkö­vetkező időben következetek­sen ki kell söprenünk. Gyakori még ma is, hogy az egyik helyről elzavarják , leváltják az ellenforra­­dalmárokat, más helyen magasabb beosztásba vi­szik, jóval több fizetéssel. Felsőbb szervek, de néha még minisztériumok is, nagy így­elvezettel szorgalmazzák a „mentő akciókat”, egyes el­lenforradalmi elemek tisztára mosását, így természetesen, joggal bizalmatlanok a kommunis­ták egyes felsőbb szervekkel szemben, mikor azt látják, hogy lent mi itt erőlködünk, igyekszünk megtisztítani a területet az ellenf­orr­adalmá­­roktól ugyanakkor a felsőbb állami szervek gyakran az ellenkezőjét csinálják. Vala­hogy úgy néz ki a helyzet, hogy mi kirúgjuk az ellen­­forradamárokat az ajtóig egyes felsőbb állami szervek pedig karan­ kapják öktét és vissza penderítik az ablakán* Sz­lám elvi alapokra kell helyezni káderm­inztánkat Az elmúlt 12 esztendőben sok becsületes, tehetséges káder került vezető beosztás­ba, akik a nehéz napokban is igyekeztek helytállni. Ennek ellenére a mi előző kádermunkánk sem volt ki­elégítő. Gyakran előfordult, hogy az embereket egy jó felszólalás alapján vagy, hogy értelmes, intelligens, művel ember — állítottuk fontos beosztásba. Ilyenkor sokszor háttérbe szorult az, hogy mi­lyen ezeknek az embereknek az elvi szilárdsága, életta­pasztalata, az élete, a mun­kája. A legnagyobb hiba —■ ami­ből le kell vonni a szükséges tanulságot — az idős kom­munisták háttérbe szorítása, mondhatni, szinte a vezetés­ből való kiszorítása volt. Ezért a megyei intéző bi­zottság legutóbb úgy hatá­rozott, hogy minden területen, de min­denekelőtt a pártvezetésbe be kell vonni az idősebb elvtársakat. A továbbiakban Kálmán alvtárs arról beszélt, hogy november 4-e után nem tud­tunk azonnal foglalkozni a tömegszervezetek munkájá­val d voltunk foglalva a párt újjászervezésével az el­lenforradalmi elemek leveré­sével. Gyenge még ma is a foglalkozás a szakszerveze­tekkel Tudatában kell lenni ann­­ak, hogy a szakszervezet a munkásosztály legnagyobb tömeg­szervezete, melyet ha segítünk és a szakszervezet­ben dolgozó kommunistákat rendsezresen tájékoztatja­: a­­ feladatokról — a párt, a pro­letárdiktatúra még szilárdabb támaszává lehetnek. Egészségesen halad me­gyénkben a KISz-szerveze­­tek létrehozása is. A me­gyében jelenleg 143 KISz­­szervezet 4100 taggal mű­ködik. Az egészséges fejlődés mel­lett azonban tapasztalható a KISz munkájában komoly negatív jelenség is. Ez a politikamentesség. Nem len­ne helyes, ha visszatérnénk az ifjúság nevelésében azok­hoz a korábban formális és erőltetett módszerekhez, ame­lyek nem vonzották az ifjú­ságot. Nem a brossúrákra, a száraz és általános, elvont dolgok ismertetésére gondo­lunk mi, amikor azt mond­juk: a fiatalok között politi­zálni kell, hanem azokra a kérdésekre, amelyek foglal­ e .Folytatása a 3-ik oldalon!

Next